Túlélni az első 72 órát

0

Húsz évvel ezelőtt volt egy nagyon komoly földrengés Isztambul közelében. Azóta eltelt 20 év és idén szeptemberben volt több földmozgás. Mit tanultak a történtekből a törökök – teszi fel a kérdést CyberMacs.

“A mostani esemény megmutatta, hogy sok helyen a kezdeti lelkesedés és figyelem igencsak lelankadt (ezt lehetne sorolni hosszan, de továbbra is szeretnénk a mindennapi politikából kimaradni).

Az 1999-es földrengés nagyon sok mindent megváltoztatott. Rengeteg szabály született, amelyek közül sok még ma is él.

Egyike, hogy a házakat nem lehet csak úgy építeni, ahogy sikerült. Kezdve a betonozással nagyon komolyan le lett szabályozva az építkezés. Pl. korábban mindenki úgy keverte a betont, ahogy a kedve tartotta (és ez szó szerint értendő…).

Ma már viszont a beton készen keverve érkezik. És már az alapozásnál is igencsak bőségesen öntik. De a továbbiakban sem spórolnak vele. Ahogyan a vassal sem (nem csoda, hogy Isztambulban az iránytű használhatatlan..)

Ezen kívül olyanok is történtek, hogy a házba érkező gázvezetéken egy speciális érzékelős kapcsolót találunk. Földrengés esetén ez automatikusan elzárja a gázt, megelőzve, hogy a probléma még nagyobb legyen.

Cserébe olyan korlátozások is lettek. Így pl. nem lehet erkélyes házat építeni.

Az igazi változás, hogy maguk az emberek lettek sokkal felkészültebbek, éberek. Már az iskolában tanítják a gyerekeket, miként viselkedjenek a földrengés esetén. És ezt többször, váratlan alkalmakkor gyakorolják. E mellett van földrengés szimuláció is, ahol a valós helyzetet lehet kipróbálni.

Lássuk mi is, mit lehet tenni egy esetleges földrengés esetén!

A felkészülés 3 fázisból áll: megelőzés, a rengés, és a rengés után.

A megelőzés is 2 fázisból áll. Az egyik, hogy úgy építsük fel a házat és a környezetünket, hogy semmi ne tudjon a fejünkre esni. Jó esettben a plafon a helyén marad, mert tényleg jól megcsinálták. De ekkor még mindig a fejünkre eshet egy könyv, egy vázat, a szekrény tetején tárolt súlyzókészlet, vagy akár maga a szekrény is. (…)

A megelőzés másik fázisa pedig az, hogyha futni kell, akkor tudjunk futni. Ne legyen a házunk labirintus és akadálypálya. Az ajtót könnyen el tudjuk érni. Az ajtó közelében legyenek a fontos dolgok (de ne úgy, hogy átessünk rajta). És legyen egy úgynevezett földrengés táskánk (erről bővebben később). (…)

Ha reng a föld…

Ha bekövetkezett az, amit nem szeretnénk, sokat segít, ha a célszerű viselkedést sokat gyakoroltuk. Így az ösztönösen megy, nem pedig akkor kell gondolkozni.

A házból kimenni nem szabad a rengés alatt. Ha mégis így tennénk és nem vagyunk a kijárat közelébe, akkor felfele menni mindig célszerűbb, mint lefele (kevesebb dolog esik a fejünkre).

De inkább keressünk egy biztonságosnak tűnő helyet. Ilyen lehet az asztal alatt, az ágy mellett, az ajtónál, vagy a sarokban. Lehetőleg olyan keressünk, ahol nem tud ránk dőlni semmi. Vigyázzunk az üvegszilánkoktól, mint az ablak, tükör, stb…

A fürdőszoba kifejezetten veszélyes hely a sok vízcső, tükör stb.. miatt. Nála csak a konyha a veszélyesebb, ahol még a gázzal esetleg a tűzzel is meggyűlhet a bajunk.

HATÁRÁTKELŐ A
YOUTUBE-ON
ÉS A SPOTIFY-ON IS!

Mást nem igazán lehet a rengés közepén tenni: földre, fedezékbe, fogódzkodni (F-F-F). És védjük a fejünket! Már egy vastagabb ruha is több a semminél. Majd fogjuk be a szájunkat, orrunkat, és csukjuk be a szemünket.

Majd ha a rengés elmúlt, vagy szünetelt, akkor gyorsan hagyjuk el az épületet. És menjünk olyan távol tőle, hogy ne dőlhessen ránk. És másik épület se. Különösen figyeljünk a villanyvezetékre, ami szintén a fejünkre eshet. És a fák is előszeretettel ledőlnek egy ilyen esemény után.

Ha pedig tenger van a közelben (Isztambul ilyen), akkor keressük valami magas helyet az esetleges szökőár ellen.

Ha nem tudunk kijutni, akkor kopogással tudjuk a figyelmet legjobban magunkra vonni. A kiabálás nagyon fárasztó, és rengeteg port nyelünk közben. Egy síp ilyenkor sokat segíthet.

A rengés után

Első, hogy valószínűleg lesz utórengés. Ha nem, akkor is még könnyen előfordulhat, hogy az épület megadja magát, és összedől. Így az épületbe lehetőleg ne menjünk vissza. Ha mégis szükség van rá, akkor ezt nagyon óvatosan tegyük.

Ilyenkor jöhet a víz-villany-gáz elzárása. Ebből a hármasból már ha kettő is találkozik, az is érdekes esemény. De a három együtt már tényleg nagyon látványos tud lenni. Kár, hogy az egyúttal nagyon fáj, és bele lehet halni.

Így ha ezt minél hamarabb el tudjuk zárni, az sokban csökkentheti a későbbi problémákat. Akár már az épületből menekülés közben is.

Továbbra is igaz, hogy maradjunk távol minden olyasmitől, ami ránk tud dőlni, a fejünkre tud esni.

A telefonhálózatból, ami maradt, azt hagyjuk meg a hatóságoknak. Ne telefonálgassunk. Egy “Minden oké” üzenet bőségesen elég. Ha bajban vagyunk, akkor persze próbáljunk segítséget kérni.

Ügyeljünk a szivárgásokra. És ha lehet, maradjunk távol tőlük. Ha tudjuk, akkor akadályozzuk meg.

Tűz esetén próbálkozhatunk az oltással, de legalább a lokálizásával. Ez nem lesz egyszerű, főleg ha elszakadt villanyvezetékek is vannak a közelben. Figyelmesen járjunk el, és inkább ne kockáztassunk. (…)

Túlélni az első 72 órát

A földrengés utáni 72 óra a legnehezebb időszak. Ez az, ami alatt rendeződik az ellátás, és beindul minden. Ha nem is áll vissza minden a régi kerékvágásba, de újra egy normálisnak mondható környezet lesz.

Így leginkább ennek az első 72 órának a túlélésére érdemes felkészülni. Ebben pedig a legnagyobb segítségünk az lesz, ha előre elkészítünk egy úgynevezett földrengés hátizsákot.”

A teljes posztot itt találjátok.

A kiborító 10 százalék

Share.

About Author

Leave A Reply