Miről árulkodnak a határátkelők hazautalásai?

0

Az, hogy mennyi pénzt juttatnak haza a határátkelők, nagyon sok mindenről árulkodik. Túl azon, hogy láthatjuk, milyen családokban a leginkább jellemző életstratégia a külföldi boldogulás, kiderül az is, mi ösztönözte a magyarok jelentős részét a határátkelésre.

Egy frissen megjelent tanulmány most a címben feltett kérdésre próbált meg választ találni. A Statisztikai Szemle c. folyóirat 97. évfolyam 8. számában megjelent, Kajdi László, Ligeti Anna Sára, Nagy-Jamalia Natalie, Schwartz Antónia Éva által írt, „A külföldi hazautalásokat fogadó magyar háztartások jellemzői” című tanulmányban három különböző adatfelvétel alapján összegezték, hogy mit lehet tudni azokról a magyar háztartásokról, amik külföldről hazautalt pénzekből is gazdálkodnak.

Kik utalnak?

Egy korábbi tanulmány (amit egyébként ennek egyik szerzője, Kajdi László jegyzett) azt állapította meg, hogy a Magyarországra küldött pénzt leginkább fiatal kivándorlók küldik otthon maradt szüleiknek, ezek az összegek nagyon fontos bevételt jelentenek a címzetteknek.

Nagyjából az derült ki, hogy jellemzően az Ausztriában vagy Németországban ipari és építőipari területen dolgozó férfiak utalnak haza pénzeket. Ők általában alacsonyabb, legfeljebb általános iskolai vagy szakmunkás végzettséggel rendelkeznek, és rövidebb távon tartózkodnak külföldön.

Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy az EU-csatlakozás után és a 2008-as válságot (és főleg a német és osztrák munkaerőpiac megnyitását követően) ugrott meg a hazautalások aránya

(Forrás: Világbank/G7.hu)

Hova utalnak?

Mielőtt továbbmennénk, érdemes megnézni, az ország mely részében élők kapnak ilyen támogatást külföldről. Leginkább a közép-magyarországi régió
háztartásai kaptak külföldről pénzbeli vagy természetbeli támogatást, míg a legkisebb arány a nyugat-dunántúli régióban figyelhető meg.

(Utóbbi oka alighanem abban keresendő, hogy Nyugat-Dunántúlról rengetegen ingáznak, így ők nem utalgatják a pénzt, hanem egész egyszerűen hazaviszik.)

Összességében az országos átlag fölötti gyakorisággal fordulnak elő fogadó háztartások a dél-dunántúli, az észak-magyarországi és a közép-dunántúli régióban, míg az Alföldön, Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon a legkevésbé jellemző ez a kiegészítő jövedelemforrás.

Településtípus szerint a fővárosi háztartások kapnak legkevésbé pénzt, a legtöbb a vidéki nagyvárosokban és községekben fordul elő.

Kiknek utalnak?

Nyilván nem meglepő, hogy a szegényebbek kapnak leginkább pénzt külföldről, a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a külföldi támogatást kapó háztartásoknak alig fele (49,8%) volna képes arra, hogy saját forrásaiból – hitelfelvétel nélkül – fedezzen egy 70 ezer forintos (!!) váratlan kiadást.

Na nem mintha az összes háztartás esetében ennél sokkal magasabb lenne az arány (53,2%), ugyanakkor jelzi, hogy a külföldről hazautalt összegeket a címzettek gyakorlatilag felélik, abból nem tudnak félretenni.

Míg az összes háztartás között a megtakarításra képesek aránya 28,7 százalék, a külföldről pénzt kapók között csak 6,1 százalék! Tovább is van: a havi kiadások fedezéséhez – a jövedelmeken túl – egyéb anyagi forrás igénybevételére az összes magyar háztartás 7,8 százalékának volt szüksége, viszont ez az arány majdnem duplája (14,3 százalék) a külföldi támogatást kapó háztartások esetében.

A külföldi hazautalást fogadó háztartások esetében az átlagosnál magasabb az aktívak aránya, talán meglepő módon alacsonyabb a nyugdíjasoké, viszont az országos átlag közel duplája az inaktívaké (utóbbi azt jelenti, hogy sem aktív, azaz dolgozó, sem nyugdíjas nincs benne).

Emellett kiderül az is, hogy minél kisebb egy lakás, annál nagyobb az esély arra, hogy a háztartás külföldi támogatást fogadjon és igaz ez az iskolai végzettségre is: az minél alacsonyabb, annál nagyobb eséllyel utal haza a háztartásból külföldre költözött személy.

A háztartások összetétele tekintetében a legnagyobb hatása a gyermekeknek volt: több mint kétszeres az esélye annak, hogy a kivándorlásban érintett háztartás hazautalást fogad, ha abban él legalább egy kiskorú gyermek.

Nagyobb eséllyel fogadnak hazautalást azok a háztartások is, melyekben él időskorú, 60 éven felüli személy, munkanélküli vagy ellátásban részesülő inaktív személy.

Mire költik a hazautalt pénzt?

Mindez a szerzők szerint megerősítik azt, hogy elsősorban azok mentek el, akik számára a külföldi munka bizonyos mértékig a túlélést jelentette, vagy ahogyan a tanulmányban fogalmaznak: azt háztartási szintű stratégiaként értelmezték.

Ebből pedig az következik, hogy a kisebb jövedelmű háztartások esetében a munkavállalási célú kivándorlást a jövedelmi helyzet javításával lehetne megakadályozni.

Mi lenne a magyar gazdasággal a hazautalások nélkül?

Az biztos, hogy – miként az egy idén év eleji szakmai beszélgetésen kiderült – megérezné a hiányt, hiszen a magyar gazdaság legfőbb jellemzője, hogy külső forrásokból működik.

Az Új Egyenlőség magazin és a Friedrich Ebert Stiftung által szervezett beszélgetésen Pogátsa Zoltán közgazdász azt mondta, a külső források közül az egyik az Európai Uniótól érkező kifizetések, melyek az utóbbi években a magyar GDP 6-7 százalékát tették ki.

A másik ilyen hozzájárulást a külföldön élő magyarok hazautalásai jelentik, ezek a Világbank számításai szerint 3-3,5 százalékot adnak hozzá a bruttó nemzeti össztermékhez.

Ez így együtt már nagyjából 10 százalék, „ha ezek nem lennének, elenyésző vagy nulla közeli lenne a gazdasági növekedés” – hívta fel a figyelmet a a Nyugat-magyarországi Egyetem docense.

Hol lenne Magyarország a határátkelők pénze nélkül?

Pogátsa Zoltán szerint mindez nem új dolog, olyannyira, hogy már a szocializmusban és a rendszerváltás után is rengeteg pénz jött külföldről.

Az Eurostat tavalyi jelentése szerint 854 millió eurót (azaz több mint 270 milliárd forintot) utaltak haza a tartósan külföldön élő magyarok. (Ebben ugye nincsenek benne például az Ausztriába, Németországba ingázók.)

Emellett 99 millió eurónyi kifelé irányuló pénzmozgás is szerepel, azaz az egyenleg 755 millió euró.

(Fotó: pixabay.com/blickpixel)

Share.

About Author

Leave A Reply