Más a magyar határátkelés?

0

Sokáig olvashattuk, hallhattuk, hogy a magyar elvándorlás eltér a többi régiós országétól, legalábbis kezdetben eltért. Vajon igaz ez ma is? Erre próbál meg választ találni egy friss tanulmány.

A tanulmány szerzője a téma egyik legkiemelkedőbb hazai kutatója, Hárs Ágnes, aki a Társadalmi Riport legfrissebb számában (ide kattintva elolvasható az egész, a tárgyalt rész a 117. oldalon kezdődik) tette fel a kérdést: vajon valóban eltér a fősodortól a magyar elvándorlás, ahogy kezdetben tűnt, vagy
belesimul az általános trendbe?

A magyar elvándorlás sajátossága elég régóta, hogy a felsőfokú végzettségűek közül sokan, míg az alacsony iskolai végzettségűek közül viszonylag kevesen mennek el (ami alighanem ellentmond a közvéleményben élő képnek).

Határátkelőnek ebben az esetben az EU-, illetve az EGT-országok valamelyikében élő, aktív korú, 15–64 éves magyar állampolgárokat tekintik.

Három korszak

Hárs Ágnes három szakaszt vizsgált meg: a 2010-es évvel záruló időszakot, a 2011-2015 közötti éveket és végül a 2019-el zárult harmadik intervallumot.

Az adatok azt mutatják, hogy 2010-ben a magyar elvándorlás még csak 1,3 százalék volt, a környező országok közül csak a csehektől mentek külföldre kevesebben.

A fordulat egy évvel később kezdődött, nyilván nem függetlenül attól, hogy ebben az évben tavasszal nyílt meg az osztrák és a német munkaerőpiac a magyarok előtt (is).

Szóval ekkor ugrott meg az elvándorlás, igaz, a 2 százalékpontos emelkedés csak magyar mércével volt jelentősnek mondható, a régióban nagyjából ez volt az átlag.

Ez az időszak az évtized közepéig tartott, majd lassulni kezdett, 2015 után nagyjából évi 1,2 százalékpontnyi emelkedést lehetett tapasztalni, ami elmaradt az átlagtól.

Kik mennek el?

A probléma (már ha ez probléma) tehát nem feltétlenül a határátkelők számában van, sokkal inkább a végzettségüket tekintve. A helyzet ugyanis az, hogy Magyarországról hagyományosan inkább a magasabb végzettségűek mennek külföldre.

Így volt az szinte az első pillanattól kezdve, olyannyira, hogy az első szakaszban (azaz 2010-ig) is Magyarországon volt a legalacsonyabb a legfeljebb nyolc általános iskolát végzettek elvándorlási aránya (csak a cseheknél voltak kevesebben a régióban és ez igaz a középfokú végzettségűekre is).

Az is igaz, hogy noha a felsőfokú végzettségű magyar határátkelők esetében magasabb volt ez az arány, de még az sem volt magasnak mondható a környező országokhoz képest.

A fordult a már említett 2011-es évben jött el, amikor hirtelen megugrott a közép- és még ennél is jobban a felsőfokú végzettségű határátkelők aránya, olyannyira, hogy Magyarország (Románia mögött) hirtelen a régiós lista második helyén találta magát.

Ez a folyamat kitartott körülbelül az évtized közepéig, majd lassulni kezdett, de nem szűnt meg és noha ezután akadtak kisebb változások, azt lehet mondani, hogy lassult az elvándorlás, ám ezen belül Magyarországról inkább a magasabb végzettségűek (magyarul a diplomások) mentek és mennek el.

Márpedig ez – ahogyan Hárs Ágnes is megjegyzi – aggasztó jelenség. „Az agyelszívás, a képzett polgárok elvesztése miatt a magasan kvalifikáltak elvándorlása nagyobb és nehezebben pótolható veszteségnek tűnik” – fogalmaz a tanulmányban a kutató.

Kevesen, de képzettek

Érdekes, hogy azokból az országokból, ahonnan sokan mennek külföldre élni és dolgozni, onnan elsősorban az alacsony végzettségűek mennek el, ellenben ahonnan kisebb az elvándorlás, onnan arányaiban inkább a képzettebbek.

A régió országainak a többségében a legképzettebbek nettó elvándorlási aránya 2019-ben 5-6 százalék között volt, Magyarországon közel 7 százalék az arány, míg Romániában eléri a 10 százalékot.

Azokban az országokban (Magyarország mellett ide tartozik például Csehország vagy Szlovákia), ahonnan viszonylag kevesen mennek külföldre, majdnem kétszer annyi a felsőfokú végzettségű határátkelő, mint az alacsonyabb végzettségű.

Ahonnan viszont sokan mennek el (Lengyelország, Románia, Litvánia, Bulgária, stb.) éppen fordított az arány. Ami külön érdekes, hogy ez nem csak a mi régiónkra igaz, hanem Dél-Európára is.

Általában is igaz, jegyzi meg Hárs Ágnes, hogy az EU10-országokban (ezek azok a volt szocialista országok, melyek 2004-ben vagy utána csatlakoztak az Európai Unióhoz) folyamatosan nő a felsőfokú végzettségűek már eleve magas elvándorlási aránya.

Ami nem éppen jó hír.

Share.

About Author

Leave A Reply