Lakásgondok Hollandiában

0

Ha egy Magyarországhoz képest feleakkora országban több mint 17 millióan élnek, akkor ott zsúfoltság – és ebből adódóan jó eséllyel lakáshiány – van. Hollandia pont ilyen, nem csoda, hogy (mint Vera posztjából kiderül) a helyiek szerint a lakáskérdés a legnagyobb problémák egyike. A kérdés, hogyan lehet megoldani.

„A hollandok a korona utáni legnagyobb problémának a lakáshiányt látják. Szinte az összes holland (97%) látja úgy, hogy a lakáspiacon gondok vannak. Ezt tartják a legnagyobb kérdésnek ebben az időben a koronakrízis elleni küzdelem után. A harmadik helyen a klímaprobléma áll – derült ki az I&O Research kutatásából, amit a holland Szocialista Párt megbízására készítettek.

A szűkös lakáspiac miatt az árak az utóbbi időkben megugrottak és emiatt az utóbbi tíz évben megduplázódott a hajléktalanok száma: 40.000 főre. Szinte naponta érkeznek történetek olyan emberekről, akiknek nagy gondba ütközik maguknak alkalmas lakást találni.

A felmérést 3650 személy körében végezték, Tízből hét gondolja azt, hogy a kabinet túl keveset tesz a lakáspiac problémáinak megoldása érdekében. Az I&O Research szerint ez az eredmény nem meglepő azt tekintve, hogy ez a gond az emberek életére komoly hatással van.

Ennek ellenére ez a téma tavaly még csak az ötödik helyen állt. Annak ellenére, hogy időközben megjelent a korona és az ezzel kapcsolatos gazdasági krízis is várható, a lakáspiac három helyet ugrott felfelé.

Mennyi az átlagos lakbér?

Az ‘Sz. P.’ kérdéseket tett fel a bérlőkhöz, akiknek problémáik lehetnek a magasabb havidíjak miatt. A legtöbb bérlő 5-700 eurót fizet havonta. Sokaknak jelent ez havonta jelentős kiadást: a bérlők valamivel több mint a fele a havi jövedelmének 25-50%-át fizeti ki erre.

Tízből egynek pedig a bérleti díj a fizetése felét is meghaladja. Főleg a kis jövedelmű hollandok fordítják a fizetésük jelentős részét a bérlésre.

A bérlők háromnegyedének emelkedett a lakbére ezen a nyáron. Az egyharmaduk ezt ésszerűnek gondolja, hatvan százalék szerint ez irracionális.

A szenátus döntése alapján a belügyminiszter nem volt a bérleti díjakat hajlandó befagyasztani, amt szinte minden párt választói (kivéve a VVD és a D66) gondolták úgy, hogy a szenátus 59%-os többségi döntése elfogadhatatlan.

Ennek ellenére kevesen éltek a bérleti díj csökkentésének kérésével. Ezt csak két százalék tette meg és még 6% jelezte, hogy terveiben áll. Ennek magyarázatául azt jelölték meg, hogy várhatóan a kérelemnek nincs hatása – annak ellenére, hogy sikerrel járhat. A bérleti díj csökkentését kérelmezők közében 28% járt sikerrel.

Jövőkép: változó társadalom, 19 millió lakos

Nagyjából tizenöt év múlva Hollandiának csaknem 19 millió lakosa lesz. Nem csak a népesség nő, hanem megváltozik az összetétele és eltolódik: kevesebb család és sokkal több egyszemélyes háztartás irányába, illetve a perifériákról a Randstandba húzódnak (Randstad a négy nagyváros: Amszterdam, Rotterdam, Hága és Utrecht, valamint pár kisebb város agglomerációja.)

Bár ezt a helyzetet jóval ezelőtt előre jelezték, a kormány nem tudott vele lépést tartani. Főleg az otthonról indulókat, kis- és közepes jövedelműeket érinti.

Ahhoz, hogy valamennyire a helyzet normalizálódjon, a következő tíz évben mintegy egymillió házat kellene felkínálni.

A lakásválság okai lehetnek többek közt a 2008-as gazdasági válság, ami miatt egy csomó projektet elhalasztottak vagy meghiúsult, ezzel együtt szigorodtak a jelzálog feltételei és ez megemelte a lakásvásárlási küszöbértéket.

Eztán jöttek a károsanyag-kibocsátási problémák, valamint az eddig használatos, de mostanra mint kiderült mérgező/káros anyagok használata, mint például egyes szigetelőanyagok, amiknek most már nem szabad (elvileg) használatban lennie.

Erre érkezett meg még a korona.

Nem bírják a régiók

A kormány évekkel ezelőtt befejezte a lakhatás és területrendezés irányítását, nincs többé lakásügyi, területrendezési és környezetvédelmi minisztérium és területrendezési moratórium.

Az állam most attól függ, hogy az önkormányzatok és régiók mekkora építési területet tesznek elérhetővé.

Az viszont még mindig alkotmányban meghatározott kötelezettség, hogy a kormány lakhatást biztosítson és ennek elegendőnek, minőséginek és megfizethetőnek kell lennie.

Viszont a zeelandi és a frízföldi lakáspiacot (pl.) nem lehet Amszterdammal vagy az utrechti helyzettel összehasonlítani.

A regionális ismeretek és irányítás elengedhetetlen a megfelelő testreszabáshoz. Viszont a jelenlegi gondok meghaladják a régiók erejét: hosszú távú és egész országra kiterjedő fejlesztésekre van szükség.

Mik a legégetőbb gondok?

A kérdőívre visszatérve: mik is a hollandok szerint a legégetőbb problémák?

1, Koronakrízis
2, Lakáspiac, emelkedő bérleti és lakásárak (60%)
3, Klímaproblémák (50%)
4, Gazdasági krízis(46%)
5, Bevándorlási -és menekültproblémák (38%)
6, Munkaerőpiaci, munkalehetőség és munkanélküliség gondjai (37%)
7, Növekvő ellentétek a társadalomban (37%)
8, Jövedelmi egyenlőtlenségek és szegénység
9, Belföldi biztonság: bűnözés, terrorizmus (36%)
10, Nemzetközi biztonság (23%)
11, A társadalom individualizálása (Egyénítés; felruházás sajátos, egyéni vonásokkal/ Az egyén v. az egyéni jellegzetesség figyelembevétele (22%)
12, Elöregedés (20%)
13, Fogyasztói társadalom (20%)
14, Információs szabadság, álhírek (16%)
15, más (3%)

Mit tegyen a holland kormány?

A válaszadók szerint a kabinetnek három dolgot kellene tennie:

– Kisajátítás azoknál a bérbeadóknál, akik a szabályokat rendszeresen nem tartják be. Tíz megkérdezettből hét szerint ez jó ötlet.

-Független Lakásügyi Minisztérium létrehozása. Ötből hárman szavaznak erre.

-Bérleti díj stop bejelentése: nem emelkednének tovább a bérleti díjak. Erre 57% adná le a támogatását.

Kérdéses, hogy ezek hoznak-e valós megoldást. Talán a Minisztérium, amennyiben valóban jól tudja a feladatát végezni.”

Ha érdekelnek még hollandiai sztorik, látogass el Vera blogjára!

Kétségbe estek a német cégek

Share.

About Author

Leave A Reply