Így omolhat össze a brit gazdaság, ha…

0

Bár a brit kormány elsősorban a képzett munkaerő bevándorlását tartaná elképzelhetőnek az uniós kilépést követően, a gazdaság igényei teljesen mást mutatnak, és ebből akár még baj is lehet.

A kilépési tárgyalások kapcsán öt jelentős gazdasági szervezet szólította meg az angol kormányt. A Brit Kereskedelmi Kamara, a Brit Iparszövetség, az EEF, a kisvállalkozók szövetsége és a vállalatvezetőket tömörítő Institute of Directors szólította meg közös levélben Greg Clark brit gazdasági minisztert, amelyben arra sürgették, hogy a kormány „a gazdaságot tegye első helyre” s őrizze meg az EU-tagság előnyeit.

Ezzel biztosítaná továbbra is a tarifamentes kereskedelmet, garantálná az uniós állampolgárok jogait és minimális vámügyintézéssel is járna.

A brit kormány a letelepedés határidejeként 2017. március 23-át szabja majd meg, értesült a Guardian. Theresa May kormányfő évi „pár tízezres” nettó bevándorlási plafont akar, s elsősorban a képzett munkaerő befogadását támogatná.

A RepGraph nevű független kutatóintézet szerint azonban a brit gazdaságnak főleg alacsonyan képzett munkaerőre van szüksége, és a kitiltásuk „dupla csapást” jelentene.

Külföldre mennél dolgozni? Keress állást a Határátkelőn!

A britek abban reménykednek, hogy a kilépés után a gazdaság igényeinek megfelelően szabályozhatják a bevándorlást. Michael Gove környezetvédelmi miniszter szerint a Brexit újraélesztheti a brit halászatot, „jobb védelmet” biztosít majd a földművelőknek, és az élelmiszerárak csökkenését eredményezi.

A kilépéssel Nagy-Britannia a legnagyobb piacához való hozzáférést kockáztatja, hisz az EU-ba irányul a brit export mintegy 45 százaléka, a Brexittel pedig ezt is kockáztatja.

A Bloomberg szerint ha Nagy-Britannia kereskedelmi megállapodás nélkül hagyja ott az uniót, akkor a vámmentesség időszaka után a Világkereskedelmi Szervezet tarifái fogják terhelni – írta a Világgazdaság.

A Brexittel az EU elveszíti második legnagyobb nettó befizetőjét, így jelentős lyuk keletkezik majd az uniós költségvetésben, melyet vagy a többieknek kell betömniük, vagy Brüsszelnek jelentős költségcsökkentést kell végrehajtania.

Sigmar Gabriel német külügyminiszter egy minapi lapinterjúban jelezte, hogy Nagy-Britannia a kilépés után is része maradhat az egységes piacnak, ha elfogadja a munkaerő szabad áramlását, s lehetőség van arra is, hogy az Európai Bíróság helyett egy brit–EU-s közös testület döntsön a jogi kérdésekben.

Share.

About Author

Leave A Reply