Így éljük meg a karantént Spanyolországban

0

Gyomorideg, pánikreakciók, fizetésképtelenség, kilátástalanság a bevétel hiánya miatt, 10 perces kutyaséták, sütögetős esték és borús jövőkép – így telnek Brigiék napjai a spanyol karanténban.

„Egyre nyomasztóbb a helyzet. Mióta elkezdtem a tudósításokat, többször fordult elő, hogy nyomott a mellkasom és rám tört az a bizonyos szárazköhögés-roham.

Túl sokat olvasok a koronavírusos megbetegedésekről, túl sok fotót és videót látok, a tévéből szünet nélkül üvölt a híradó, követem a percről-percre rovatokat, szóval érthető, hogy alkalmanként enyhe pánikkal reagálok a fejemben túlcsorduló információkra. Pocsék érzés. (…)

A kutyaséta már lassan egy hete nem jelent kikapcsolódást: gyomorgörccsel megyünk ki az utcára, mert hiába lakunk egy olyan negyedben, ahol kb. 20-an maximum 30-an éldegélünk most csendesen, itt is fojtogatnak a rendőrök.

Kicsit azt érzem, hogy átestek a ló túloldalára, mert már azokat is piszkálják, akik tényleg nem csinálnak semmi rosszat és a kezdetektől fogva betartják a karantént.

KÖVESD A HATÁRÁTKELŐT A
YOUTUBE-ON
ÉS A SPOTIFY-ON IS!

Miután elment innen az a néhány turista, aki még itt „nyaralt” a kijárási tilalom kihirdetésének napján, mindenki, kivétel nélkül tiszteletben tartja a rendelkezéseket.

Már a kutyás ismerősökkel sem futunk össze, annyira rövidre veszi mindenki a sétákat. Nem megyünk el a szokásos körökre, a lehető legközelebb maradunk a lakásunkhoz, mégis megállított a rendőr néhány napja, hogy szóljon: mostantól két kutyával is csak egy ember mehet ki, illetve a maximális távolság a lakástól 200 méter (eddig nem volt ilyen szabály nálunk).

Nem állt szándékukban megbüntetni minket – ezzel kezdték -, mert közel voltunk az otthonunkhoz, de azért elkérték az iratainkat, mondván „be kell kerülniük a statisztikába azoknak is, akiket tájékoztattak”. Marhajó. Beszélgettünk velük, tényleg jófejek voltak, de azért belénk tették a feszültséget. (..)

Nem tudunk ennél fegyelmezettebbek lenni. A férjem hetente, másfél hetente megy ki a legközelebbi szupermarketbe illetve kutyaboltba ételért.

Nem járunk dolgozni, nem megyünk ki mondvacsinált indokokkal kocsikázni, nem megyünk benzinkútra, sem gyógyszertárba, én nem ültem autóban a karantén kezdete óta, kutyaséta közben nem állunk meg beszélgetni senkivel, elkerüljük a barátokat, ismerősöket is, a kutyáink nem láttak másik kutyát március 15-e óta.

Hogyan lehetnénk még ennél is törvénytisztelőbbek? Azt gondolom és érzem, hogy már azokat is bántják a rendőrök, akiket nem kellene.

Az egyik környékbeli idős hölgy szintén gyomorgörccsel jár ki 3 kutyusával. Az út túloldaláról kérdezte meg a férjemet ma reggel, hogy mit tud a séták szabályairól, mert mindenhol mást olvas.

Senki sem tud semmit, de leginkább azt nem, hogy miért piszkálnak itt minket, azokat, akik tényleg tisztességesen bezárkóztak az otthonukba. Egész La Marinán 2 (!!!) beteget regisztráltak eddig. Az egyik legfegyelmezettebb város a miénk, mégis szenvedünk a városlakók szarságai miatt.”

A teljes posztot képekkel, videókkal itt találjátok, olvassátok el!

(Fotó: Diario de Córdoba)

Share.

About Author

Leave A Reply