Hollandia varjaktól a macskákig

0

A hollandok viszonya meglehetősen felemás a környezetvédelemhez, amennyiben rengeteg olyan terméket fogyasztanak, aminek előállítása káros a környezetre, ugyanakkor a hétköznapokban próbálnak odafigyelni rá – derül ki Vera posztjából.

„A WWF szerint Hollandia az élmezőnyben van az erdő/dzsungelirtás felelősei közt, mivel annyi ehhez kapcsolódó terméket importál.

A természetvédelmi világszervezet szerint évente 30.000 hektárnyi esőerdő és más jellegű természeti élőhely kivágásáért felelős azért, hogy megkaphassa a kávét, csokoládét, pálmaolajat vagy szóját, amire (szüksége van) igényt tart. Utóbbit pl. a helyi termelők a húsexportra szánt állataik takarmányozására használják fel.

Emellett a hollandok általában nagyon igyekeznek védeni a természetet. Van egy csomó remek kezdeményezés: pl. régi hajót állítottak be a vízimadarak számára ragadozóbiztos fészkelőhelynek.

Az erdőirtásnak ellentmond az az akció is, ami az utcákat-udvarokat burkoló téglák felszedésére buzdít, hogy ezáltal is minél nagyobb zöld területet, virágoskertet hozzanak létre.

Nijmegenben a király születésnapja ellenére sem díszítették és lobogózták fel az egyik templomot (Stevenskerk), mert vándorsólymok raktak benne fészket. Mivel náluk az egyik szülő mindig a fészeknél marad, inkább úgy határoztak, hogy egye fene a zászlót, majd lesz máshol… és ezzel a problémát el is intézték, nem háborgatják őket még a király miatt sem.

Baj a varjakkal

Ez érvényes lehet a védett fajokra, de vannak olyan helyek, ahol pont túl sok van valamiből. Nálunk konkrétan a varjakkal van a gond, mivel egész Hollandiában a falunkban van a legnagyobb populációjuk – de hiába van itt annyi, hogy Dunát lehetne velük rekeszteni, ha másutt semmi…

Több helyen a vadludak okoznak sok gondot: megállítják az autóforgalmat, telepiszkítják a járdákat, az utakat és borzasztó szaporák. Néhol úgy védekeznek a túlszaporodásuk ellen, hogy a fészkelés legeslegelső hetében a tojásokat olajba mártják.

Ezekben nem tud megindulni az élet, így csak az eztán lerakott tojásokból lesz fióka, a szokott nyolc-kilenc helyett egy-kettő. Nincs irtás, hajtóvadászat, de nem hagyják őket tovább szaporodni.

Hova lettek az egerek?

Mi az összefüggés az egerek száma és a védett madarak szaporodása közt? Nagyon is sok.

A kisebb és a réteken fészkelő madaraknak nehezebb a sorsa, a fríz madárfigyelők hatalmas aggodalmára az elmúlt években ezeknek a fajoknak a populációja rettentően lecsökkent.

Tavalyelőtt még nagyon jó év volt a ragadozókra, emiatt nagyon elszaporodtak. De 2020-ra „eltűntek” a mezei egerek, így a felszaporodott róka- és egyéb állomány más könnyen elkapható prédára kezdett el vadászni: a fészkekre, fiókákra.

Részben ez az egyik oka, ami miatt a gazdákat most arra ösztönzik, hogy a földjeikből áldozzanak fel egy részt, amit visszamocsarasítanak a madarak védelme érdekében.

Elvadult macskák

A rókákon kívül az egyik legnagyobb veszélyt a házimacskák (vagy elvadult macskák) jelentik.

Míg Hollandiában a kóbor kutyák kérdését évekkel ezelőtt megoldották, addig kóbor macskából borzasztóan sok van. Csak Utrechtben 310 000 eurót fordítanak az ilyen macskák elkapására (kb. 111.600.000 Ft, csak macskavadászatra).

Már az összegből is látszik, hogy mekkora kárt jelentenek a természetre ezek az állatok: a Faunabeheereenheid (FBE) Utrecht szerint egy évben olyan 950 000 áldozatuk van.

Először ki akarták lőni őket, de a természetvédelem kétoldalú: ez ellen is voltak fellépések, így a befogásuk mellett döntöttek. Ebben a tartományban évi négyszáz példány elkapása a cél és az országban tizenkét tartomány van.

A becslések szerint több tízezernyi kóbor macska él az országban- és ők nagy vadászok! Hurrá, itt nincs kóbor kutya. Van macska. Még több.

A másik ötlet a macskák kötelező chipeltetése lenne illetve volt az is, hogy benn kell őket tartani.

Az EU természetvédelmi törvényei szerint – idézet a Tilburgi Egyetem két ügyvédjétől – illegális, ha a macska kontrollálatlanul megy ki, mert csaknem 370 veszélyeztetett fajra jelent veszélyt.

„A védett állatok szándékos megölése vagy megzavarása ellentétes az uniós irányelvekkel. Az ügyvédek szerint ezt okozza a macskák kint hagyása annak ismeretében, hogy ott milyen károkat okoznak.”

A felelős pedig egy állat által okozott kár után a gazdája. Ez a kutyák esetében már mindennapos és megszokott, na de egy macskánál mi a helyzet? Elvileg ugyanaz.

Az más téma, hogy erre mit mondanak a macskatulajdonosok, de még nem is olyan régen az is természetes volt – és (általában) megdőlt -, hogy a kutya télen- nyáron láncra kötve van az udvaron. Tehát e téren is lehet változás.

No és az emberek

Amúgy az emberek is – minden jó szándék mellett – nagy károkozók. Így némely természetvédelmi területről ki akarják tiltani őket, lezárni azokat legalábbis a költési-fialási időszakra, mert a jó szándékú turisták annyi kárt okoznak.

A nem jó szándékúak pedig még többet. Így sok helyről a kutyák már ki lettek tiltva, mert a kedves gazdi „hagyja őket futkározni egy kicsit”, aztán tiltakozik, hogy az ő kutyulija biztos nem űzte-ölte meg az őzet, nyulat, egyebet. Csak játszott vagy „joga van kicsit szaladgálni a természetben”.

De a jellemzőbb – remélem – még mindig a Nijmegenben látható példa. Vagy az ahol a lebontásra ítélt házakat tartották meg „csak” amiatt, mert kiderült, hogy védett denevérkolónia él bennük. Sőt, a felfedezésük után inkább a fűtést sem kapcsolták le a hideg időjárás alatt. Helyszín: Steenwijk.”

Ha szívesen olvasnátok még Hollandiáról, látogassatok el Vera blogjára!

A lebegő amszterdami negyed

Share.

About Author

Leave A Reply