Holland lakásválság és a bevándorlók

0

Amikor egy nagyjából fele Magyarország méretű országban több mint 17 millióan élnek, akkor nem kell szakembernek lenni, hogy tudjuk: komoly nehézséget jelent a lakhatás. Pláne igaz ez akkor, ha ez az ország (esetünkben Hollandia) lakóinak a száma dinamikusan nő, egyre inkább az Európai Unió egyéb országaiból érkezőknek köszönhetően. Vera posztjából kiderül, milyen megoldási lehetőségeken gondolkodnak a hollandok.

„Hollandiában egyre nagyobb a lakáshiány és az ingatlanok árai egyre inkább nőnek. Ez nem újdonság, mint ahogyan az sem, hogy ez is összefüggésbe lett hozva a migránsokkal.

Azt tudtam, hogy a háború ellen menekülő családok a várakozási listák legelején vannak, de nem (csak) róluk van szó, hanem az emigránsokról is, akik az EU egyik tagországából érkeznek.

Nemrégiben találtam rá a híradó egy kis külön sorozatára, ami ezt a témát is feldolgozta. A sorozat minden részében jócskán volt szó a külföldről érkezőkről. Itt most ebből (főleg) csak a lakáshelyzet lesz megemlítve, illetve a migráció.

Öregedő társadalom, egyre kevesebb gyerek

Az előzetes felmérések alapján Hollandia lakosságával is az történik, ami sok más fejlett országgal: a várható élettartam nő, viszont kevés gyerek születik, emiatt a társadalom elöregszik.

Az előrejelzések szerint 2050-re a holland lakosság 25%-a nyugdíjas lesz, a holland anyától és holland apától született gyerekek száma pedig csökken. A most 7,5 millió holland dolgozó helyébe egy milliónyival kevesebb kerül.

Megoldás lehet a gyermekvállalás ösztönzése – láttunk már ilyet -, vagy ha ez nem jön be, akkor a kieső munkásokat migránsokkal kell pótolni. Máris legalább egymillió bevándorlóval számolnak, akik a gazdaság fenntartásához szükségesek lesznek – azzal együtt is, hogy ez a lehetőség többeknek nem teszik.
(Nidi/ CBS: Bevolking 2050 in beeld, Drukker, diverser en dubbelgrijs, Deelrapport Verkenning Bevolking 2050)

A növekvő élettartam (kevesebben halnak meg) és a növekvő bevándorlás miatt is a népesség nő, szintén a prognózis szerint 17,5 millióról akár 21,8 millióra. Még mindig egy Magyarországnál területileg sokkal kisebb országról beszélünk.

Ha a becsült-számított értékek pontosak, akkor 2050-re a népesség növekedésének 90 százalékában a babák legalább egyik szülője bevándorló háttérrel fog rendelkezni. Főleg az EU-ból, de akár Japánból, Indiából, az Egyesült Államokból és Kínából is. Ez lehet a megoldás az elöregedés ellen.

Marokkóiak helyett lengyelek

A migránsok összetétele is változni fog: az eddigi „megszokott helyekről érkezők” (Holland-Antillák, Suriname, Marokkó, Törökország, Indonézia) elsőségét átveszik az EU-s lengyelek, belgák, spanyolok, németek és a Romániából érkezők. Ők fogják kitenni az bevándorlók 30%- át.

Persze a népesség növekedésével a lakáshiány is egyre nő: 2050-re egymillió hiányzó otthont jósolnak.

A lehetőségekkel sakkozni meg nehéz: pl. ha kevesebb migránst akarnak, akkor esetleg a nyugdíjkorhatárt kell megemelni vagy a részmunkaidős lehetőségeket megszüntetni.

A hírekben már máskor is volt szó az olyan külföldi munkavállalókról, akikre gyakran panaszkodnak, hogy „zavarják a normális életet”. Több példát is felhoztak a parkban, hajléktalanként alvókról.

Az egyik „külföldi parklakó” azt mondta, hogy azért van ott, mert ugyan vannak hajléktalanszállók, de rengeteg bennük a kábítószeres, alkoholista és „egyéb fura fazon”. Így biztonságosabbnak látja az utcát, mint a szállót.

Lakásárak az egekben

Olyanról meg nap mint nap lehet olvasni, hallani, hogy a dolgozót kiérkezése előtt tejjel-vajjal folyó Kánaánnal kecsegtették, de itt elfogadhatatlan lakhatási körülményekkel szembesült. Néhányan ezt inkább az utcára cserélik fel.

Az önkormányzatok elvileg az ő problémájukat is megpróbálják megoldani, de hogyan? A lakásárak az egekben, a kiürülő otthonokra olyan hosszú sor vár, hogy az irányár csak a kezdet, erre lehet/kell licitálni a csillagos égig.

A statisztikák szerint egy 2000-ben vásárolt, akkor 170 ezer eurós ingatlan ára mostanra 360 ezer lett. Mi a házunkat 2016-ban vettük, azóta az ugyanilyenek ára legalább 30%-kal magasabb. Pedig ez még nem is város és csak öt évről van szó.

Az ABF kutatása szerint Hollandiában 2021-ben nagyjából 285.000 lakás fog hiányozni. Ebben nem csak a szülőktől elköltözők vannak, hanem a legalább 40 000 hajléktalan is. Plusz még úgy 60 000 ember, akik olyan helyen laknak, mint pl. egy kemping, ahol a törvény szerint csak időlegesen lehetne maradni.

A lakáshiány okai közt felsorolják a tíz évvel ezelőtti krízist, amikor nemcsak, hogy nem lehetett a házakat eladni és az áruk csökkent, hanem nagyon kevés új is épült. Ennek most megvan a hatása.
Itt említik meg ismét a migrációt, ami mostanra sokkal nagyobb lett, illetve a megnőtt várható élettartamnak köszönhetően az idősek is tovább élnek a saját megszokott otthonukban.

Két terv a megoldásra

A-terv: lakásépítés, évente 75.000.
B-terv: a befektetőket megakadályozni az ingatlanok felvásárlásában.

Több önkormányzat, többek közt Groningen, Zaanstad, Amsterdam, Utrecht és Leeuwarden, Frízföld fővárosa is azt szeretné, hogy meg lehessen tiltani a befektetői házvásárlást, ami szerintük megakadályozza a többséget abban, hogy megfizethető lakáshoz tudjanak jutni.

A felvásárlók elhappolják a „normál kisemberektől” az olcsóbb lakásokat. Mivel ők jobban rá is tudnak licitálni, így persze, hogy nem a kisember nyer. Ehhez elvileg még egy törvénymódosítás szükséges, amire ha minden igaz a szenátus még nem bólintott rá.

A házfelvásárlókat, nyerészkedőket pl. Assenben úgy próbálják megfogni, hogy a vásárló maga köteles beköltözni az ingatlanba.

Ezek a befektetők a megszerzett otthonokat gyakran egész picike otthonokra osztják fel és jellemzően külföldi munkavállalóknak adják ki. Így ők csoportosan jelennek meg egy városrészben- településen és gyakran zavarják az ott élőket.

Háziúr és uzsorás

A befektetők ellehetetlenítése még elvileg csak terv. Egyébként a holland nevük sokat mondó: huisjesmelker, ami a fordításban nem csak háziúr vagy főbérlő, hanem gettótulajdonos, behajtó, uzsorás és egyéb cifraság is. Az ő általuk megszállt városrészeknél pedig az elgettósodás kifejezést használják.

A törvényjavaslathoz képest még mindig vannak érdekes próbálkozások. Mint például azok a vásárlójelöltek, akik idősek postaládáiba dobálnak be felhívást: „Megvenném a lakását. Sajnos a lakáshiány miatt nem tudunk magunknak otthont találni… Közvetítő nélkül megspórolhatna kb. 3500 eurót. Ha ön nem akarja eladni, de ismer valakit, aki megtenné, a szerződés aláírása után ön kap 1000 eurót.”

A levél aláíróinak neve sem hangzik „echte” hollandul, inkább talán török, palesztin vagy hasonló, és mint kiderült, nem is maguknak, hanem migráns munkavállalóknak szánják a lakásokat bérbe adni.

Megvenni pedig állítólag nevetséges áron akarnák, de csakis rendes, dolgozó embereknek adnák ki – idézet többek közt egy úrtól, aki szintén levelet kapott tőlük.

Egy harmadik elképzelés: templomból lakóház

„C” terv, bár ez csak kevesek életét oldja meg, de próbálkozásnak jó: Frízföldön, Heerenveenben ismét egy már nem használatos templom kerül átalakításra az idősek számára. Két lakóházat alakítanak ki belőle, összesen 48 lakással a demens idősek részére.

Így megmenekül egy műemlék jellegű épület, felszabadulhat 48, eddig az idősek által lakott ingatlan, ami hamarosan ugyanennyi család részére nyújt majd otthont.

Ezek egy része – a már felvázoltak alapján – szinte biztosan betelepülők számára kerül kiadásra – a statisztikák, felmérések és azok alapján, amit a környéken látok.

Az országban sok helyen ez zajlik és nálunk szintén az egyedülálló időseket célozták meg. Nagyon rövid időszakon belül már legalább a harmadik apartmankomplexum készül a számukra, a már meglevő jó pár mellé.

Eszerint valahol helyes a kormány és a felmérések következtetése, hogy meg kell oldani az idősek gondját. Azaz: sokan élnek még abban a nekik túl nagy lakásban amit anno vettek vagy kibéreltek, de már nem birkóznak meg a fenntartásával. Legyen az a takarítás, a költségek vagy csak az, hogy a fürdőszoba az emeleten van.

Az idősekre már külön szakosodott ingatlanközvetítők is vannak. A kiürült családi házakban és lakásokban pedig tényleg családok élhetnek majd.

A plusz ehhez lehet még az a példa is, amikor egy hölgy a korona miatti lezárások alatt rájött, hogy elég egy járvány és el van zárva az édesanyjától. Ezért mihelyt lehetett vettek egy kész, előre gyártott házat, amit csak a kertjébe kellett már letenni és meg is oldották a helyzetet.

Onnantól kezdve az anyukája egy külön házban, de mégis vele együtt él (saját házszámmal) és nem választja el őket a járvány. De ez egyedi eset. Igaz, utánozható, ha valakinek elég nagy telke és pénze van hozzá.

A negyedik ötlet: lakások lerobbant kempingekből

„D” terv: a leromlott állapotú kempingeket alakítanák át lakásokká. Mondjuk rengeteg külföldi – felénk leginkább lengyelek – már így is ilyenben lakik akkor is, ha törvénytelen és télire elvileg nem alkalmas. Így a kormány legalább a történtek után menne és hivatalossá tenné a dolgot.

A szociális lakások

A szociális lakások viszonylag megfizethetők, de nincs elég, emiatt rövidebb- vagy inkább hosszabb sort kell kivárni. Persze a szociális bérlakásoknál sem mindig fenékig tejfel a helyzet.

A sorházban, ahol lakunk, a négy lakásból három már saját tulajdonban van. Az egyetlen, ami nem, az a közvetlen szomszédainké a sarkon, akik nem is akarják megvásárolni. Ahogy mondták már több mint harminc éve fizetik a bérleti díjat és már nem látják érdemesnek.

Viszont most tavasszal elkezdődtek a felújítási munkálatok. A környék összes bérlakásánál lefestették a nyílászárókat, korszerűsítettek ezt-azt, szereltek fel napelemeket.

Kivéve a szomszédban, mert (legalábbis a napelemekre) azt mondták, hogy azt a lakást majd a mostani lakók után el akarják adni, így abba nem fektetnek be több pénzt.

A lakók átlagban még nincsenek hatvanévesek, nyugodtan élhetnek itt még úgy harminc évet. Hiába keltek harcra a lakásszövetkezettel, ők nem változtatnak az álláspontjukon.

A szomszédaink pedig (állítólag miattunk, illetve a kicsik miatt) nem akarnak elköltözni. Hiába no, jó szomszédok vagyunk…

És mi is betelepülők. Illünk a statisztikába.”

Ha szívesen olvasnál még Verától, látogass el a Frízföld blogra!

Házvásárlás Hollandiában – egy nem lehetetlen küldetés

Share.

About Author

Leave A Reply