Finn rendszer és magyar melodráma

0

Magyarországról Finnországba utazni ezekben a hetekben nem a legegyszerűbb, bár érdekes módon Viktor tapasztalata szerint a helyzetet nem a finnek, hanem kiutazásnál a magyar hatóságok bonyolítják túl.

„Finnország azon EU-s országok egyike, ahová még nem lehet korlátozások nélkül ellátogatni július közepéig Magyarországról. A korlátozásokat egyoldalúan a finnek tartják fenn, nem a magyarok.

Ez alól a korlátozások alól kivételt képeznek például a balti országokból érkezők, de azok is, akik valamilyen „nyomós” okkal repülnek Helsinkibe. Az üzleti út és a családlátogatás épp ilyen.

Finn részről a dolog nincs túlbonyolítva. Nem kell, hogy esküvő, temetés, bar mitzvah legyen, elég a rokon, aki Finnországban lakik és most végre fél év után szeretné látni családtagjait.

Anyám már nagyon várta, hogy lássa az unokáját, mert a tavaszi utazás elmaradt a korona lezárások miatt. A gép indulása előtt, a szokott „Minden rendben” üzenet helyett azonban izgatott hívás érkezett.

„Nem engednek fel a gépre. Igazolni kell, hogy a fiam vagy. Megvan a születési anyakönyvi kivonatod?”

Hmm… érdekes. Nem értettem, miért kérnek a magyar kiléptetésnél, a finnek által egyoldalúan fenntartott korlátozásokra hivatkozva egy régi, magyar nyelvű papírt a Kádár-kori állam címerrel és pecséttel.

Az egész kicsit bizarrul hangzott. De azért ijesztő is volt, mert úgy tűnt Anyámat tényleg nem engedik ki a magyarok, a finn szabályokra hivatkozva

Lefotóztam az útlevelem, és reméltem, ha látják a ferihegyi nagyokosok, hogy finn útlevél, de Miskolcon született ember, meg összekötik az azonos családneveket, talán leesik a tantusz.

Igy is lett.

De azért még anyám lelkére kötötték, hogy valamilyen rettentően hivatalos igazolást kellene szereznie, legalább ugye a Születési Anyakönyvi Kivonat meg kellene legyen, hogy a nagyon szigorú finn szabályoknak megfelelően beengedjék az elzárt, lezárt, izolált, misztikus és távoli Finnországba.

Vicces helyzet volt, mert a finn határőrség semmilyen egyéb követelményt nem támaszt a beutazáshoz, mint az utazó saját deklarációját. Magyarul, amikor megérkezik, megkérdezik, hogy miért jött. Az utazó elmondja. A finnek meg elhiszik.

Ennek megfelelően igyekeztem Anyámat megnyugtatni, és arra kérni annyit mondjon a Helsinki Reptéren: „I am visiting my son and his family in Espoo.”

Néhány órával később boldogan írta, hogy „Semmi extra nem volt megérkezéskor, csak okmányellenőrzés és elmondtam a bűvös mondatot.”

Fellélegeztem és megnyugodtam. Hitem a (finn) rendszerben és a (magyar) fontoskodó melodrámában mégsem alaptalan.”

Öt érdekes dolog a finnekről határátkelő szemmel

Share.

About Author

Leave A Reply