Fény, árnyék és halak

0

A koronavírus járvány alaposan háttérbe szorította a britek uniós kilépésének kérdését, márpedig a megállapodás (britek szabta) határideje éppen a heti uniós csúccsal járt le. Aligha lep meg bárki is, hogy nem sikerült semmiben megegyezni. Nem csak az a kérdés, hogy mi lesz, hanem az is, hogy hogyan kerülnek ide a halak.

Nagyjából a mostani a 314. be nem tartott határidő a Brexit több mint négy éve tartó, néha tragikomédiába hajló történetében és azon sem lennénk meglepve, ha a java még csak most jönne. Pedig már csak 10 hét van hátra.

A csütörtöki-pénteki uniós csúcs jórészt a Brexitnek lett szentelve, minden különösebb kézzelfogható eredmény nélkül, olyannyira, hogy a brit miniszterelnök szerint ideje felkészülni arra, hogy a tárgyalások megállapodás nélkül zárulnak.

A britek csalódottak

Noha előzetesen azt éreztette, most vagy soha, a sikertelenséget látva Boris Johnson már óvatosabb volt, és nem zárta ki a tárgyalások folytatásának lehetőségét, de közölte, hogy ehhez alapvető változásokra van szükség az EU hozzáállásában.

A britek továbbra is az EU-Kanada megállapodást emlegetik, mondván, ők egy ilyen kapcsolatrendszerrel már elégedettek lennének. Csakhogy Boris Johnson most azt mondta, úgy látják, ez az EU-nak “nem működőképes megoldás”.

Ha nem sikerül megállapodni, akkor maradhat az EU-ausztrál rendszer, azzal viszont jönnek a vámok is, szinte beláthatatlan következményekkel, hiszen nem csak azt jelenti, hogy minden drágulhat, de azt is, hogy ennek az egész feltételrendszerét meg kell teremteni mindkét oldalon.

A britek az uniós csúcs sikertelensége után nem rejtették véka alá véleményüket, tárgyalóküldöttségük vezetője szerint az EU már nem is törekszik igazán a megállapodásra. (Nem szó szerint ezt mondta, de magyarra lefordítva ez a lényeg.)

David Frost szerint ez már csak azért is meglepő, mivel London korábban nem erről beszélt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.

Mit mond az EU?

Elsősorban azt, hogy most London jön, a briteknek kell megtenni a szükséges lépéseket. Meg azt is, hogy az EU is kereskedelmi megállapodást szeretne, más kérdés, hogy nem mindenáron.

Az is elég egyértelmű, hogy az Európai Unió mindenáron meg akarja őrizni a tagállamok egységét a kérdésben. A kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanács elnöke az MTI szerint azt mondta, felkérték az Európai Bizottságot, hogy készüljön fel egy megállapodás nélküli forgatókönyvre is, illetve mérlegelje készenléti intézkedések meghozatalát.

Charles Michel szerint elszántak abban, hogy a december végi határidő előtt elérnek valamilyen megállapodást, de azt is nyilvánvalóvá tette, hogy szerintük a labda a brit térfélen pattog.

“Azt javasoltam a brit csapatnak, hogy a még hátralévő rövid idő alatt elkötelezetten vegyen részt a tárgyalásokon, hogy még októberben véglegesíthessük a megállapodás tartalmát” – mondta a politikus.

Az unió tisztességes megállapodást akar, ha az Egyesült Királyság szeretne hozzáférni az Európai Unió 450 millió fogyasztójához és 22 millió vállalatával rendelkező egységes piacához, akkor egyenlő feltételeket kell biztosítania – ezt már Michel Barnier főtárgyaló mondta.

Miért pont a halak?

Az egyik leggyakrabban felmerülő problémaforrásnak a halászat tűnik, pedig gazdasági jelentősége ugyan fontos, de nem kiemelkedő. Mégis mind a két fél ezzel példálózott.

Emmanuel Macron francia elnök például egyenesen azt mondta, “nem áldozhatjuk fel a halászainkat. Készen állunk a megállapodásra, de nem bármilyen áron. Az Európai Uniónak nem feladata Boris Johnson brit kormányfőt boldoggá tenni.”

Hasonlóképpen nyilatkozott a túloldalon Boris Johnson is, aki szerint az unió továbbra is olyan módon akarja ellenőrzése alatt tartani a brit törvényalkotási szabadságot és a brit halászati szabályozást, amely teljesen elfogadhatatlan egy független ország számára.

Szóval miért érdekes annyira egy, a brit gazdaság 0,1 százalékát jelentő, alig 12 ezer embert foglalkoztató ágazat, hogy mindenki erről beszél?

Egyrészt azért, mert több EU-tagállamnak viszont kulcsfontosságú kérdés. Dánia, Belgium, Franciaország, Írország, Hollandia – nekik egyáltalán nem mindegy, mi történik ezen a téren, már csak a politika miatt sem.

A halászatból élő parti közösségek ugyanis sokszor valódi gazdasági erejükön felül képesek nyomást gyakorolni a helyi és országos (ezen keresztül pedig az európai) politikára.

A britek helyzetét nem erősíti, hogy az általuk kifogott halak 80 százalékát exportálják (ki lehet találni, hova…), míg a  szigetországban elfogyasztott halak 70 százalékát importálják. Szóval mindenki a halakkal van.

Fény és árnyék

Az, hogy mi lesz, jó kérdés. Valószínűleg mindenki izmozik majd egy kicsit, aztán nekiállnak vadul tárgyalni. Erre utalt a német kancellár is, aki szerint mindkét félnek kompromisszumokat kell kötnie érdekeik feladása nélkül.

“Arra kértük az Egyesült Királyságot, hogy maradjon nyitott a kompromisszumokra a megállapodás megkötése érdekében, még akkor is, ha mindkét fél ragaszkodik bizonyos feltételekhez” – mondta Angela Merkel, hozzátéve, ő a “fényt és az árnyékot” is látja a Brexit-tárgyalások kapcsán.

Mondjuk azt Boris Johnson sem mondta, hogy kész, ennyi volt, olyannyira nem, hogy a jövő héten várhatóan Londonban folytatják a huzakodást.

Egyszer csak vége lesz.

A londoni ingatlanválság újabb bizonyítéka

(Fotó: twitter.com/eucopresident)

Share.

About Author

Leave A Reply