Egyre inkább a pályakezdő fiatalok mennek külföldre

0

Érdekes alakult az elmúlt években a fiatalok határátkelése, derül ki egy pénteken megjelent, azaz egészen friss kutatásból. A téma két nagy magyarországi szakértője, Hárs Ágnes és Simon Dávid jegyezte tanulmányból kiderül, az elmúlt pár évben megváltozott, milyen élethelyzetben lévő fiatalok választják a külföldi munkavállalást.

A fiatalok külföldi munkavállalását több tényező is ösztönzi. Elsősorban a fiatalságuk, hiszen minél korábban vág bele valaki a határátkelésbe, annál nagyobb eséllyel térül meg az erőfeszítése.

Mindehhez hozzájárulhat még az, hogy fiatalon az ember amúgy is a helyét keresi, tehát ha még munkát vállal is Magyarországon, a helyzete meglehetősen bizonytalan, ezért aztán könnyebben döntenek a külföldi munkavállalás mellett.

Végül ebben az életkorban könnyebben mozdul az ember akkor is, ha esetleg elege lett a társadalmi kilátástalanságból, vagy úgy érzi, nem tetszik neki az adott ország légköre.

Hárs Ágnes és Simon Dávid tanulmánya (itt olvasható teljes egészében) azt próbálta megvizsgálni, miként változott a fiatalok elvándorlása az elmúlt szűk tíz évben Magyarországon.

A határátkelés összetett okok miatt 2010 után gyorsult fel (nyilván ebben kifejezetten nagy szerepe volt a 2011-ben megnyíló osztrák és német munkaerőpiacnak – HÁ), a tanulmány is ezt az időpontot tekinti többé-kevésbé vízválasztónak a gazdasági válság elhúzódó hatását és a kormányváltást követő
intézkedéseket felemlegetve.

A helyzet 2010 előtt

Lakhely

Mielőtt felgyorsult volna az elvándorlás, viszonylag fontos volt, hogy melyik régióban él az adott fiatal. Például Közép-Magyarországhoz képest Nyugat- és Dél-Dunántúl kifejezetten jelentősen növelte a külföldi munkavállalás valószínűségét. Aki viszont nagyobb városban vagy Budapesten élt, kisebb eséllyel vágott neki a határátkelésnek 2006 és 2012 között.

Családi helyzet

Azok, akik még a szüleikkel éltek, nagyobb valószínűséggel vállaltak külföldön munkát, akik viszont már elköltöztek otthonról, esetleg már 6 évnél kisebb gyerekük is volt, azoknál a határátkelés vágya jelentősen csökkent.

Végzettség

Az alapfokúhoz képest az egyetemi végzettség hatása ebben az időszakban kifejezetten jelentős volt, érdekes módon a főiskola és az érettségi már kevésbé, de azért még érezhetően erősítette a külföldre költözést.

A folyamatosan dolgozókhoz képest ekkor azok mentek nagyobb eséllyel külföldre dolgozni, akik frissen elvesztették vagy elhagyták a munkahelyüket, náluk valamivel kisebb valószínűséggel a pályakezdőként nem dolgozó fiatalok.

A helyzet 2010 után

Lakhely

A lakóhely szerepe nem sokat változott 2010 után sem, talán leginkább annyiban, hogy Közép-Magyarországhoz képest a Közép-Dunántúl régióval együtt már a nyugat-magyarországi lakóhely is jelentősen növelte a határátkelés valószínűségét (osztrák munkaerőpiac, helló).

Érthető okokból ugrott meg a határátkelés Észak-Magyarországról is (ott ütött a legnagyobbat a válság), ám érdekes módon a többi régió esetében ennek már nem volt jelentősége.

Ami még érdekesebb, a különböző településtípusok 2010 előtt meglévő különbsége is eltűnt.

Családi helyzet

A családi helyzet hatása lényegesen megváltozott: a párkapcsolatban élőkhöz képest a szülőkkel élők fokozatosan növekvő valószínűséggel vállalnak külföldön munkát.

Az egyedül élők esetében 2016 óta jelentős a növekedés, most már a családban élő hat év alatti gyermek sem fogja vissza jelentősen a külföldi munkavállalást. Hárs Ágnes és Simon Dávid mindezt munkapiaci okokkal, a kedvezőtlen kilátásokkal, valamint társadalmi-politikai elégedetlenséggel magyarázzák.

Végzettség

Érdekes alakult át az iskolai végzettség hatása is, már sem a felsőfokú, sem a középfokú végzettség hatása nem jelentős. Érdekes módon viszont a szakmunkások közül egyre többen mennek külföldre (nesze neked, szakemberhiány).

Kik mennek most el?

A legizgalmasabb kérdés persze az, hogy kik azok, akik most a legnagyobb arányban döntenek a határátkelés mellett. Nos, Hárs Ágnes és Simon Dávid szerint azok, akik Magyarországon még nem dolgoztak, közülük is egyre gyorsuló ütemben a pályakezdők.

Ezen azért a munkaadók és a kormány helyében erősen aggódnánk, hiszen ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ország felneveli a munkavállalókat a többi országnak, akik között egyre többen vannak azok, akik úgy mennek el, hogy gyakorlatilag egyetlen percet sem dolgoztak Magyarországon.

Ami azt illeti, 2012 után gyorsan növekedett azoknak a pályakezdőknek a külföldi munkavállalási valószínűsége, akik nem akartak vagy nem tudtak elhelyezkedni, s az időszak végére már megközelítették a frissen munkából kilépők elvándorlásának a hatását.

A szakemberek gyanúja szerint a jelenség mögött a fiatalok megváltozott motivációja állhat, egyszerűen felerősödött a romló hazai munkapiaci kilátások, várakozások hatása.

Hogy ebből mi lesz, az egy egész jó kérdés…

Egy korábbi beszélgetés a tanulmány két szerzőjével itt, a Határátkelőn.

(Fotó: pixabay.com/JESHOOTS)

Share.

About Author

Leave A Reply