A zseniális svédcsavar

0

Svédországot sok szempontból szokás példaként emlegetni. Az egyik ilyen a nyugdíjrendszer, amit egyébként bő másfél évtizede alakítottak át gyökeresen. Dr. Farkas András szakértő Németország után most a svédeket nézte meg közelebbről – írásának akadnak bőven tanulságai.

A hárompilléres rendszer

A svéd nyugdíjrendszer hárompilléres, van az állami nyugdíj (allmän pension – önmagában is három összetevős), a foglalkoztatói nyugdíj (a svédországi munkavállalók több, mint 90%-ára kiterjed, ennek négy nagy szervezete van) és a privátnyugdíj (a svéd lakosság 50%-a rendelkezik valamilyen nyugdíjcélú megtakarítással).

A keresőtevékenységet folytató svéd lakosság évente átlagosan a keresete 28%-át fordítja a kötelező, a foglalkoztatói és az önkéntes nyugdíjjogosultság megszerzésére.

A nyugdíjcélú befizetések megoszlása: 63% jövedelem-alapú állami nyugdíjrendszerbe, 36% foglalkoztatói nyugdíjszervezetekbe, 1% privát nyugdíjbiztosításokba.

A nyugdíjkifizetések megoszlása: 70% a jövedelem-alapú állami nyugdíjrendszerből, 25% a foglalkoztatói nyugdíjszervezetektől, 5% a privát nyugdíjbiztosításokból.

Miért változtattak?

A svéd állami nyugdíjrendszer alapvető reformját 1998-ban határozták el és teljes mértékben 2003-ban léptették életbe. Az 1954-ben és később született személyek esetében teljes mértékben az új nyugdíjrendszer szabályai érvényesülnek.

A reform alapvető oka a korábbi svéd nyugdíjrendszer rugalmatlansága és fenntarthatóságának megkérdőjelezhetősége volt, vagyis az, hogy nem volt képes hatékonyan reagálni a svéd demográfiai és gazdasági változásokra.

További fontos indokként szolgált az a törekvés, hogy erősítsék a rendszer pénzügyi igazságosságát és méltányosságát, vagyis a befizetett járulékok és az ezekért járó nyugdíjak összege közötti szoros korrelációt egyéni és nemzedéki szinten egyaránt.

Világszerte példa

A 2003-tól teljes körűen átalakított svéd nyugdíjrendszer több olyan innovációt is tartalmaz, amely számos ország nyugdíjreformjaihoz szolgál példaként, a magyar nyugdíjrendszer fejlesztését érintő vitákban is gyakran szerepel.

A leghíresebb újítást, az állami nyugdíjrendszer részeként bevezetett névleges egyéni számlák koncepcióját például átvette Olaszország, Lettország, Lengyelország, az Orosz Föderáció és legutóbb Norvégia is.

Hasonlóan példamutatónak bizonyult a svéd automatikus kiegyenlítő mechanizmus, továbbá az öröklési nyereség rendszere, valamint a nyugdíjszámításhoz alkalmazott életjáradék-osztók bevezetése.

Filozófia öt pontban

Az új svéd nyugdíjrendszer filozófiája öt pontban összegezhető:

1) A keresőtevékenységet folytató magánszemély keresete alsó és felső korlátok közötti mértékének meghatározott százalákát rögzített megosztásban egyéni nyugdíjjóváírásként minden évben két egyéni nyugdíjszámlára (egy névlegesre és egy valódira) helyezik.

2) A névleges és a tényleges nyugdíjszámlákon a nyugdíj igénylése időpontjáig gyűlnek az idehelyezett névleges és valóságos összegek és az azokon elért névleges és tényleges hozamok, vagyis a rendszer úgy működik, akár egy bank, amelyben a biztosított részére vezetnek egy névleges számlát és egy valódi számlát is, a vonatkozó adminisztratív és alapkezelési költségek érvényesítésével.

A banki hasonlat azonban csak részben igaz, mivel egyrészt a nyugdíjszámlákon gyűlő összeghez természetesen nem lehet szabadon hozzáférni, másrészt a hosszabb életű személyek számlái között minden évben szétosztják az adott évjáratban korábban elhunytak számláin felhalmozódott egyenlegeket (ez az öröklési nyereség), így ezek a számlák nem is örökölhetőek.

3) A svéd állami nyugdíjrendszerben a névleges számla alapján az inkomstpension (kereseti nyugdíj), a tényleges számla alapján a premiepension (prémium nyugdíj) jár – legkorábban a 61 éves életkor betöltésével -, de mindkét összetevő a nyugdíjigénylés időpontjában a vonatkozó egyéni nyugdíjszámlán rendelkezésre álló összegtől és a nyugdíjigénylés pillanatában a nyugdíjigénylő évjárata számára még hátralévő várható élettartam hosszától függ.

4) Ha a kereseti és a prémium nyugdíj együttes összege  nem érne el egy évente meghatározott, a lakhatási költségek nélkül számított ésszerű életszínvonal fenntartáshoz szükséges összeget, vagy az érintett egyáltalán nem jogosult kereseti és prémium nyugdíjra, akkor garantált nyugdíj (garantipension) iránti kérelmet nyújthat be, amelynek összege kizárólag a Svédországban tartózkodás egész években mért időtartamától függ. A garantált nyugdíj mellé lakhatási támogatás is jár.

5) Ha minden kötél szakad – az érintett nem jogosult a garantált nyugdíjra sem, mert nem töltött elegendő időt Svédországban -, akkor igényelheti a svéd jóléti állam végső időskori védőhálóját  képező idősellátási támogatást.

Nem a ledolgozott időtől függ

A rendszerben a zseniális svédcsavar a névleges egyéni nyugdíjszámlákban testet öltő virtuális tőkefedezeti rendszer feltalálása és ennek egy valódi tőlefedezeti rendszerrel való összekapcsolása.

A svéd rendszerben teljesen megszüntették a nyugdíj összegének a biztosítási idő hosszától való függőségét (teljesen mindegy, hány évig dolgozott valaki), a mai svéd kereseti és prémium nyugdíjak összege kizárólag

– a névleges és a tényleges egyéni nyugdíjszámlákon felhalmozódott névleges és tényleges nyugdíjtőke nagyságától, valamint

– a nyugdíjigénylés időpontjában hátralévő élettartam hosszától függ.

Ezzel két szinten is teljesül a rendszerszintű igazságosság követelménye: magasabb nyugdíjra számíthat, aki több járulékot fizetett, és az is, aki később igényli a nyugdíját – és persze vice versa.

A rendszer fenntarthatóságát és önfenntartását számtalan automatizmus segíti, a biztonsági alapok rendszerétől a kiegyenlítő mechanizmus kifinomult megoldásain és az öröklési nyereség sajátos intézményén át a rendszeresen újraszámolt várható élettartamokat tükröző járadékosztókig.”

Akit további részletek is érdekelnek, az látogasson el a szerző blogjára!

A német nyugdíjrendszer dióhéjban

Share.

About Author

Leave A Reply