A pisztácia titkai

0

A Mit vegyünk Isztambulban? kérdésre az egyik gyakori válasz: pisztáciát! Csakhogy mint CyberMancstól megtudjuk, ez bonyolultabb, mint amilyennek látszik.

„Oké: Be is írjuk a Google-be, hogy pisztácia törökül, és megkapjuk, hogy fıstık.

Oké no2: Bemegyünk Isztambulba az első olyan helyre, ahol mindenféle magokat árulnak. Rácsapunk az asztalra, és így kiáltunk: Fisztik, vagy hogy a bánatban kell kiejteni!

Eredmény: Kapunk egy marék mogyorót. Földit.

Végjáték: Pislogunk nagyokat, hogy ez most mégis hogy történhetett…

A probléma ott kezdődik, hogy a törökök nem úgy nevezik a dolgokat, mint a magyarok (vagy a magyarok nem úgy nevezik a dolgokat, mint a törökök – nézőpont kérdése). És ez nem csak a mogyoróék esetében van így, hanem máskor is belefuthatunk ugyanebbe a csapdába. Leginkább akkor, ha nem számítunk rá. (…)

A szlengben a fıstık eredetileg a nagyon izgalmasan kinéző lányokat jelentette. Persze ilyenkor mindjárt feltehetjük a kérdést, hogy mégis, melyik fıstık? A fenyőmag? A kesudió? Esetleg a pisztácia? Nem! A földimogyoró! Az az, amelyik fölül domborodik, meg alul is domborodik, középen viszont nem domborodik. Lásd a magyarban a darázsderék szót!

KÖVESD A HATÁRÁTKELŐT A
YOUTUBE-ON
ÉS A SPOTIFY-ON IS!

Érdekesség, hogy a fıstık kategóriába nem tartozik bele a sima mogyoró (latinul: Corylus). Arra ők egy teljesen más szót használnak, ami még csak nem is hasonlít a fıstık szóra. Ő a fındık.

Elsőnek ismerkedjünk meg a pisztáciával (Antep fıstığı, latinul Pistacia vera)! Mégiscsak ő a legmenőbb dolog ebből a társaságból.

A legrégebbi feljegyzések már i.e. 6750-ben arról írtak, hogy Közép-Ázsiában úgy eszik a pisztáciát, mint… ööö… hát mint ahogy Ázsiában eszik a pisztáciát: nagy mennyiségben, simán, hétköznapi ételként. (…)

Másik Törökországban gyakran fellelhető pisztáciaforma, amikor zöld porként a sütemény tetejéről néz fel ránk. Majd néz be a szánkba, ahol nem sokkal később eltűnik.

Ilyenkor (mármint még az előtt, hogy megesszük) a pisztáciát leginkább az élénkzöld színe miatt, amolyan dekorációnak használják. Persze az íze sem elhanyagolható. Szerencsére a törökök nem szoktak vele spórolni.

Más alkalmakkor (azaz süteményekkor) a pisztácia krémként lelhető fel. Egyik legismertebb ilyen sütemény a baklava, ahol több réteg pisztácia biztosítja, hogy addig együnk belőle, míg végleg elcsapjuk a gyomrunkat.

A baklava másik jellegzetessége a 15 kg cukor darabonként. Ez pedig azt biztosítja, hogy hamarosan már mozogni sem tudunk. (…)

A pisztácia egyébként roppant egészséges (kivéve, ha baklavában van). Egy csésze pisztáciában átlagosan 713 kalória van. Ebből 512 származik telítetten zsírsavakból (ők a jó zsírok).

Mellette csomó minden jó vitamin, ásványi anyag, fehérje és antioxidáns található benne. Mégiscsak egy egész fa tud kinőni egy ilyen magból. Így rossz biztosan nem lehet.

Ezek a pisztáciában lévő dolgok csökkentik a vér koleszterin szintjét, csökkentik a stresszt (ez viszont nőhet, ha nem sikerül a héjából kiszedni a magot).

Tehát láthattuk, hogy pisztácia egészséges. És persze finom is.”

Akit érdekel még a mandulafenyő, a kesu, a mogyoró és társai, az feltétlenül olvassa el a nagyon érdekes eredeti bejegyzést itt.

A holland titkosszolgálat ügyei

Share.

About Author

Leave A Reply