A Nagy Esküvő-dilemma

0

A „hol legyen az esküvő?” kérdésre választ adni alapesetben sem könnyű, különösen nehézzé akkor válik, ha a pár két különböző országból származik. Egy esküvő legyen vagy kettő? Két egyforma vagy egy nagyobb és egy kisebb? Kiket hívjunk meg az egyikre és a másikra? Sorjáznak a kérdések, ráadásul minél mélyebbre ássuk magunkat a témában, ezeket annál nehezebb megválaszolni. Így járt ezzel az ír Christina és finn vőlegénye, Patrick is.

„Mindenki azt mondja, hogy amint megvan az esküvő helyszíne és dátuma, minden más a helyére kerül. Valószínűleg igazuk van, és kétségtelenül ez az egyik legizgalmasabb döntés az életünkben, de megpróbálunk túljutni az első elénk kerülő akadályon rengeteg olyan érzelemmel, amire nem is számítottunk.

A vőlegényem egy kis finn faluból származik, ahol svédül beszélnek. A település tele van színes faházakkal és olyan közösségi összetartással, ami ritka manapság. Idilli hely, ahol békésen érzem magam.

Én a Meath megyei Ashbourne-ból származom. Itt a politikai ügyek mentén időnként előkerül, hogy ki jövevény, de aztán a közösség mindig összetart, függetlenül attól, hogy ki honnan való.

Ahogy sok más beköltöző, a szüleim is Ashbourne-ban tartották az esküvőjüket, aztán oda is költöztek nem sokkal később. Mivel különösebben nem vonzott a helyi templom, így sosem gondoltam arra, hogy Ashbourne lehetne a saját esküvőm helyszíne. De mindig úgy képzeltem, hogy legalább valahol Leinsterben lesz, talán egy udvarházban. Itt bőven lehet a helyszínek közül választani.

Tavaly novemberben Thaiföldön, a tengerparton jegyeztük el egymást. Azért mentünk oda, hogy kiszakadjunk kicsit a hosszú finn télből. Az utóbbi pár évben Finnországban éltünk, de Thaiföld után úgy döntöttünk, hogy a következő karácsonyt együtt töltjük Írországban.

A családtagok és a barátok gratulációja után a következő kérdés az volt, hogy kitűztük-e már az esküvő napját. A látszólag egyszer kérdést kísérő rettegés érzése megmutatta, hogy a festői thaiföldi tengerparton elhangzó igen után a többi döntés már korántsem lesz könnyű.

A helyszín a nagy kérdés

Nem a dátum kitűzése a nehéz. Kis eseményt tervezünk, így azt mondogattuk, ha megvan a megfelelő helyszín, akkor lecsapunk rá. Nyári esküvő vagy téli? Ez a kérdés megválaszolja magát, ahogy kiválasztjuk a helyszínt.

Mivel két országból származunk, egy nagy kérdés gátol meg minket attól, hogy megtegyük az első lépést az álomnapunk felé, és ez pedig az: hol legyen az esküvő?

Az egyikünk számára sem lenne szörnyű, ha nem a hazánkban házasodnánk meg, de arra is gondolni kell, hogy a rokonok és barátok közül ki tud elutazni és ki nem.

Ha az egyik országot választjuk a másik helyett, azzal együtt az egyikünk rokonságát és barátait is előnyben részesítjük a másikakkal szemben?

HATÁRÁTKELŐ. YOUTUBE. KATT.

Mivel az egyikünk hazájától távol éltünk az utóbbi időben, ezek az érzések nem jelentenek újdonságot, de teljesen váratlan érzéseket társíthatnak ahhoz a naphoz, aminek életünkben a legjobbnak kellene lennie.

A hagyományos esküvő nem megy

Néhány alkalommal átbeszéltük az előnyöket és hátrányokat, valamint azt, hogy ki tudna utazni és ki nem, és ezek alapján egyértelművé vált számunkra, hogy a hagyományos esküvő nem fog működni.

Egy nagy nap, egy helyen, miközben néhány ember nem tud ott lenni – ez egyikünket sem tenné boldoggá.

Bár nem tervezünk két teljesen különböző esküvőt, az a gondolat, hogy minket köszöntenek és ünnepelnek, nem pedig azt a napot, amikor egy jogi dokumentumot aláírunk, könnyebbé tette számunkra, hogy pontosan mit és hogyan akarjuk.

Ha végül lesz egy kis parti Finnországban és egy meghitt ebéd Írországban, vagy fordítva, az két különleges nap lesz, ahol közösen ünnepelhetünk mindenkivel, aki számít nekünk. Végül is ezt akartuk. És persze melyik menyasszony ne szeretné kétszer is felvenni a ruháját?

Az esküvő bármilyen lehet, amit szeretnénk, és szerencsére ez még időben esett le nekünk. Míg más menyasszonyok azt kérdezgették Facebook-csoportokban, hogy nevetségesen fest-e, ha kevesebb a koszorús lány, mint a násznagy vagy hogy béreljenek-e lufiművészt a gyerekek szórakoztatására, addig Patrick és én nagyon szilárdan tartjuk magunkat a saját dolgainkhoz.

Szeretnénk azt hinni, hogy egyikünk sem aggódik ilyen ügyek miatt, de látva, hogy mennyire megzavarodnak más párok attól, hogy az esküvőjük szervezését más emberek igényeihez szabják, mi biztosan el akarjuk kerülni ezeket a csapdákat.

A finn és az ír esküvők nagyon különbözhetnek, így szerencsések vagyunk, hogy a szertartásainkon a vendégek egy része mindig kicsit egzotikusan érzi majd magát.

Egyetlen kőbe vésett dolog

A közösségi média és az influencer kultúra korában könnyű a tökéletesnek látszó esküvőt hajszolni. A legtöbb nő régebb óta álmodozik az álomnapjáról, mégis, a tökéletesség mércéje csak jóval feljebb került ennek hatására.

Különböző országokból származó párként azonban a két kultúra egyesülése organikus és kissé kiszámíthatatlan folyamat lehet, ami azt is jelenti, hogy nincsenek valódi elvárások.

Az egyetlen dolog, ami kőbe van vésve, hogy úgy döntöttetek, együtt töltitek az életetek hátralévő részét, és ezt olyan módon ünneplitek meg, ahogy csak szeretnétek.

Minden esküvőt tervező pár számára erről kellene szólnia, de könnyebb a „normálistól” eltérni és figyelmen kívül hagyni, amit mások tesznek, ha nincs igazi példa, amit követni lehetne.

Mostantól csak élvezzük a jegyben járást, felkeresünk vásárokat és meglátogatjuk a helyszíneket. A kemény döntések várhatnak még. Ahogy mindenkinek mondtuk: ha megvan a megfelelő helyszín, akkor lecsapunk rá.”

Egy egzotikus esküvő kulisszatitkai

(Fotó: pixabay.com/kgorz)

Share.

About Author

Leave A Reply