A kivándorlás az egyik legaggasztóbb probléma

0

A szakemberek szerint Magyarország egyértelműen kivándorló országgá vált, még akkor is, ha az elvándorlás nehezen mérhető folyamat.

A Társadalmi Riport 2018 című kötet egyik tanulmányában arra keresik a választ, hogy hol a helye Magyarországnak a kelet-európai régió erősödő elvándorlási folyamataiban, melyek az érzékelhető magyar sajátosságok és a magyar munkapiacon várható hatások.

A tanulmány megállapításait Bernát Anikó, a TÁRKI szociológusa árnyalta a HR Portál kérésére.

„Magyarország viszonylag későn csatlakozott be a folyamatba más kelet-európai országokhoz, elsősorban Lengyelországhoz, Litvániához, Romániához képest.

Ennek több oka közül az idegennyelvtudás nagyon alacsony szintjét kell kiemelni, valamint a viszonylag „bársonyos” rendszerváltást abban az értelemben, hogy a szociális rendszer más országokhoz képest relatíve bőkezűen kínált fel olyan menekülési útvonalakat (pl. a tömeges rokkantosítás, vagy korai nyugdíjazás révén), ami a túlélést jelentette sokak számára a hirtelen megnövekvő munkanélküliség idején.”

KÖVESS MINKET A YOUTUBE-ON IS!!

A szakember szerint ennek az lett az egyik következménye, hogy ezeknek az embereknek a régió egyes országaival ellentétben nem kellett a külföldi munkavállalás eszközéhez nyúlniuk.

Bernát Anikó szerint az iskolai végzettség mellett fontos tényező az is, hogy mely foglalkozási csoportokban jelentős az elvándorlás, különösen, ha azok eleve munkaerőhiánytól sújtott területek.

„Az egészségügynél jobb példát nem is kell keresnünk, hiszen az orvos vagy nővér elvándorlás különösen érzékeny kérdés ma Magyarországon, sőt, nemcsak nálunk, hiszen hiányszakmának számít Európa nagyobbik részén is” – jegyezte meg a kutató.

Hasonló a helyzet a házi segítségnyújtás, azon belül is elsősorban az idősgondozás terén, amely olyan új elvándorló csoportokkal színesíti a palettát, mint a korábban tipikusan „nem migrálónak” számító középkorú és idősödő, nyugdíj előtt álló, vagy friss nyugdíjas nők.

A visszavándorlás terén az a helyzet, hogy az elvándorlók egy része hazatér, majd ismét külföldre megy, azaz a vándorlás folyamata nem egyirányú.

A hazatérők között azonban negatív szelekciót találtak lengyel és balti kutatások: rövidtávon csökkenti a munkanélküliséget az elvándorlás, a kedvező hatások azonban visszaütnek, mert a hazatérők leginkább a korábban munkanélküliek vagy marginális foglalkoztatottak közül kerülnek ki.

Feszültséget okoz továbbá, hogy a hazatérők a külföldi tapasztalataik alapján magasabb bérigényeket érvényesítettek, ez torzítja a hazai bérszerkezetet, éppen a hazatérő alacsonyabb státusú foglalkoztatottak javára.

Magyarország esetében különösen fontos még az ingázás többévtizedes gyakorlata is, főleg a nyugati országrészben Ausztria irányába. Ennek jelentősége a nyugat-dunántúli régió esetében kiemelten fontos és nem igazán várható az ingázók visszatérése a magyar munkaerőpiacra, annak ellenére, hogy ez az életmód megterhelő mind a munkavállaló, mind pedig a családja számára is.

A teljes cikket a HR Portálon lehet elolvasni.

Magyarország nem tud mit kezdeni a hazatérőkkel

(Fotó: pixabay.com)

Share.

About Author

Leave A Reply