Visszaélés az olasz tengerpartról távmunkában dolgozni?

0

Otthonról dolgozni sokak álma, pláne, ha az ember hosszabb időt tölthet a tengerparton és onnan is el tudja végezni teendőit. Pont ezt csinálja Bence is, aki beszámolt tapasztalatairól.

„2006. óta töltöm az életem felét Észak-Olaszországban, mivel azóta vagyunk együtt olasz élettársammal. Az életem másik felét meg otthon töltöm Magyarországon. Amikor itt kint vagyok, távmunkásként dolgozok haza.

Ha az ember otthonról dolgozik, a nap abból áll, hogy fel kell kelni, aztán át kell menni a másik szobába, egy bögre tea/kávéval leülni a gép elé és kb. ott maradni délután ötig.

Még egy olyan gyönyörű helyen sem túl mozgalmas ez az időbeosztás, mint Olaszország. Úgyhogy estére az embernek már nagyon hiányzik a mozgás, az edzés, de legalábbis a kimozdulás.

Én egyébként is a szabadtéri edzés híve vagyok, de azért télen inkább mennék konditerembe, mint ki a mínuszba. Viszonylag sok konditermet próbáltam ki itt észak-Olaszországban az évek alatt, de sehol nincs napijegy, sehol nincs X alkalmas bérlet, mindenhol minimum egy hónapra kell fizetni, de az is velőtrázóan drága.

Ehelyett arra ösztönzik az embereket, hogy iratkozzanak be egy évre, és úgy egészen elfogadható a havidíj. Csakhogy én túl sokat utazom ahhoz, hogy ez nekem megérje. Szóval marad az otthoni edzés egész évre. Ez jó idő esetén itt kint egy kis futást jelent, aztán irány a terasz. (…)

Ligúriáról a legfontosabb tudnivaló, hogy bár tengerpart, nagyon hegyes vidék. A strandok általában kicsik és mesterségesek, a kavicsot/homokot úgy hozzák ide, egyébként csak a hajmeresztően meredek sziklafal lenne.

Namost ha az ember távmunkás és egy ilyen helyen dolgozik, akkor koránkelő személy esetén akár még munka előtt is lemehet egyet fürdeni a strandra. Én nem vagyok egy koránkelő személy, de be kell vallanom, hogy egyik nap a munkaidő végét sem vártam meg.

Van olyan strand ugyanis, aminek egy nagy részére egy hatalmas sziklabarlang barátságos árnyékot vet délután 3-tól, szóval egy kis mobilnettel ide simán le tudtam menni dolgozni.

És hiába mondogatom magamnak, hogy a főnökeimnek/kollégáimnak az a fontos, hogy elérhető legyek és elkészüljön a munkám, azért mégis úgy érzem egy kicsit, hogy az olasz Riviéra egyik strandjáról dolgozni valahol már visszaélés a helyzettel. (…)

Az ember azt hinné, hogy egy tengerparti helyen a specialitások zöme halakból és egyéb tengeri élőlényekből készül, de Ligúriában nem ez a helyzet, csomó specialitásuk van, aminek semmi köze a tengerparthoz. Például a pesto is innen származik.”

Gyulai Bence a Velvet újságírója, beszámolóját teljes egészében ott olvashatjátok el.

(Fotó: instagram.com/7hétolaszban)

Share.

About Author

Leave A Reply