Világlátás pipa

0

Ha leírjuk azt, hogy 1988 és Ausztria, esetleg még mellétesszük azt is, hogy Gorenje, akkor a magyar középkorú vagy annál idősebb lakosságból gyakorlatilag mindenki tudja, miről beszélünk. Nos, erről a közös élményről szól Marton Péter mininovellája, amit ismerősökkel megtörtént eset alapján írt.

Ausztriai álláslehetősgek egyetlen kattintásra a Határátkelőn

Marton Péter: Világlátás pipa (novella)

„Nagymama a kocsiba be, valutakerete váltható legyen kifele, a terv menni Ausztriába, hogy lehessen jönni Gorenje hűtőszekrénnyel haza, aki magyar, így cselekszik most, szólít az ezer évvel korábbi nyugati portyák hívószava, Istvánéknál is így van ez, de ők érdeklődnek a világ iránt, világútlevél mellé nyitott világnézettel indulnak el, világot látni, kiszámolják, hogy Klagenfurtig is el tudnak jutni akár, molyrágta szocialista útikönyv egynémely tanácsa alapján várat, vízesést, szép osztrák kisvárost megtekinteni, és tervüknek e részét meg is valósítják – amint élményekkel feltöltekezve vágtatnak Ladájukkal az elképesztően, mi több, lehetetlenül zöld szomszédországból a messzinek tetsző Hegyeshalomnak, az áhított, hetedhétszeresen jobban hűtő berendezés beszerzését megejteni, büszkén, miután az első merészebb hegyi kaptatóktól még ők is, sőt az autójuk is, megijedtek egy kicsit, bírják-e majd, s bírták, a tájtól búcsúznának máris a visszatérésre gondolván, ám ekkor német rendszámú BMW zárkózik fel melléjük az út rossz oldalán, és makacsul elidőzik ottan, ők pedig hiába próbálnak úgy tenni, mintha ennek nem volna jelentősége, biztosan csak rosszul váltott a szomszéd sofőr, lassabban előz a vártnál, valami ilyesmi lehet talán, bár hogy sofőrként a szomszédjuk lesz valaki, és hogy erre úgymond berendezkedik, ez bizonyos idő elteltével mégiscsak aggasztó egy picit, most meg nyomja már az illető a dudát is, bámul rájuk félreérthetetlenül, mi több, kényszeríti őket az út jobb oldala felé, úgyhogy István, aki jóindulatú és jóhiszemű ember, félreáll, talán lapos az egyik kerekük, vagy nem ég valamelyik lámpa, mindössze ennyit óhajt közölni velük az ismeretlen, nyilván ezért olyan türelmetlen, de az nem áll félre előttük, inkább megáll az úton közvetlenül mellettük, a gyér forgalmú Landstraßén ezt megteheti, és az első utas helye fölött áthajolva, a feléjük eső ablakot letekerve üvölti, ékes magyar nyelven, hogy „Rohadt kommunisták! Kitoltátok ide a pofátokat? Jó beleszagolni az itteni levegőbe, mi? Takarodjatok vissza, ahonnan jöttetek!”, így szóla, mert így szól az ő szólama, István, a felesége, anyuka, meg a két gyerek pedig néznek rá vissza kerek szemekkel, hiszen ők csak a Gorenjéért indultak, meg egy kicsit körülnézni, erre lám, megtalálta őket a történelem, egy abból levezethető perspektíva, meglátták a magyart a magyarban, világlátás pipa… és egyáltalán, vajon mennyi meglepő, nehezen értelmezhető jelenséggel találkoznak még az elkövetkező idők folyamán, ebben a változó világban?”

Ha tetszett az írás, akkor egy egész könyvet tölthetsz le Marton Péter novelláiból ingyen ITT, vagy kövesd a Facebook-oldalát friss egypercesekért.

Ausztria példát vehetne a magyarokról

Share.

About Author

Leave A Reply