Világbajnok és hazaáruló lett

0

Szabó Melinda magyar válogatott kézilabdázóként szerződött 1998-ban Metzbe. Öt évvel később világbajnok lett már Szabó-Jacques Melinda néven a francia együttesben. Távozása előtt Magyarországon már egy kapcával jobban bántak, mint vele – mesélte.

Szabó Melinda több ok miatt szerződött Franciaországba, az Indexnek azt mondta, leginkább az őszinteséget hiányolta az akkori Magyarországról, ahol a főnök indoklás nélkül döntött és olyan hangnemben beszélt, amilyenben akart. „Egy kapcával jobban bántak, mint velem” – fogalmazott a döntést megelőző időszakról.

„Szinte már undorodtam itthon a kézilabdától. Amikor érzed, hogy hiába teszel meg mindent, nem lehetsz ott a csapatban. Nem estek jól a pofonok, de az esetemben tényleg igaz, valami jónak a kezdete volt a sok rossz” – emlékezett vissza.

Sérülés miatt a sydney-i olimpiára nem jutott ki, de a 2002-es Eb-bronzérmes francia csapatnak már tagja volt, miként ott volt a 2003. decemberi horvátországi világbajnokságon is.

HATÁRÁTKELŐ A
YOUTUBE-ON
ÉS A SPOTIFY-ON IS!

Ahol a döntőben természetesen a magyar válogatottal kerültek össze… „Az elődöntőben még kedvesek voltak velem a magyar szurkolók, biztattak a lelátóról, másnap aztán, megmondom őszintén, be voltam tojva” – emlékezett vissza.

Nos, ugyanezek a szurkolók másnap már mindennek elmondták, egyebek mellett hazaárulónak is, nem csoda, hogy azt kérte az edzőjétől, ne egyedül kelljen átmennie a szállodából a csarnokba.

„A bemelegítésnél lehet, hogy furcsa volt a társaknak, de vagy hatszor kimentem vécére. Nem is értette rajtam kívül ezt senki. Tele volt a csarnok, piros-fehér-zöldben úszott minden, egyedül én értettem a rigmusokat, izgatottabb voltam, mint máskor. Mindkét Himnuszt elénekeltem, és jöhetett a meccs. Nem nekünk állt, de Olivier mindig nyerni akart. Végül összejött neki, mert a magyar kapitány kiengedte a kezéből” – mesélte élete talán legfurcsább (és alighanem, legfontosabb) mérkőzéséről.

Pályafutása befejezése után Reunion szigetén 10 éven át az intenzív gyerekosztályon dolgozott ápolónőként, ezt a hivatást űzi most is, immár Lille mellett.

Ő és gyerekei is imádják Magyarországot, a Boci csokit szeretik, a lángost pedig egyedül is mernek kérni. Neki is jólesik a magyar beszéd, miután több napot itt töltött, a szavak egyre jobban eszébe jutottak.

„Nagyon vicces volt, az index neve nem jutott eszembe a vezetéskor, és mondtam, hogy mutogatópálca. Dőltek a régi barátaim a röhögéstől. A lányom magyar zenét hallgat, Lotfi Begit. Így szép az élet” – mesélte az interjúban, amit itt lehet teljes terjedelmében elolvasni.

Határátkelő Klub!

El tudnád képzelni magad digitális nomádként? Vagy nem tudod elképzelni, de érdekel az életforma? Esetleg csak beszélgetnél egy jót kötetlenül? Gyere el szeptember 24-én kedden 18 órától a Prosit Buda Bistróba a budapesti Móricz Zsigmond körtéren és beszélgess két tapasztalt digitális nomáddal, Vigh Borival és Majsai Richárddal!

További részletek itt!

Share.

About Author

Leave A Reply