Utazás a szürrealitásba

0

Őszintén szólva a Mindjárt jövünk blog legutóbbi posztját olvasva már az meglepő volt, hogy egyáltalán létezik még olyan, hogy Világifjúsági és diáktalálkozó. Az, hogy ha már van, akkor Oroszország rendezi (mint idén Szocsiban), már sokkal kevésbé volt sokkoló. Mindenesetre a blog szerzői újítottak egy meghívót és elmentek megnézni. Megérte…

„Pár emlékezetes jakatyerinburgi nap után érkeztünk meg, és egyből meg is kaptuk a szobakulcsokat, s regisztrálnunk kellett volna egy jó hangulatút, hogy megkapjuk a fesztiválra készült azonosító kártyáinkat is. Azonban senki nem tudta, hogy ezek hol lehetnek…

Elindultunk hát megkeresni őket, majd bő két óra múlva feladtuk, s megcéloztuk a szobánkat, hogy végre kialudjuk magunkat. E épület, negyedik emelet, kettes szoba.

– Jé, volt recepció a földszinten?

– Biztos csak nem vettük észre…

– Miért nem nyitja a kulcs a szobát?

– Ez a virág az előbb is itt volt?

– Kérdezzük, meg a recepción, hogy miért nem jó a kulcsunk!

Kalandot keresel, vagy jobb életre vágysz külföldön? Válogass álláslehetőségek közül itt!

A recepción nagy mosolygás közepette a Google translate segítségével közölték velünk, hogy mi egy másik hotelben vagyunk és épp egy vadidegen szobába próbálunk bejutni…

Itt egy hotel 15-20 négyemeletes épületből áll, van négy-öt hotel egymás közelében plusz az összes épület egyszerre épült az olimpiára, ráadásul ugyanolyan krémszínűek is… Jó tájékozódást!

Míg kialudtuk magunkat megoldódott az azonosító kártya problémánk és másnap fitten fedezhettük fel az itteni programokat. Tudtuk, hogy ez egy baloldali ifjúsági találkozó, de amivel itt találkoztunk arra nem voltunk felkészülve…

Valószínűleg az összes nagyobb kommunista párt képviselte magát, például találkozhattunk észak-koreai standdal, emberekkel és prospektusokkal is. Itt megtapasztalhattuk, hogyan kell létrehozni egy alternatív valóságot.

Például gondoltátok volna, hogy az amerikai imperializmus elvesztette a hidegháborút? Azonban nem kell ettől megijednünk, mert Kim Dzsongun szavai bevezetnek minket az aranykorba!

Volt itt egy srác az ausztrál kommunista párt képviseletében, gond nélkül beült az észak-koreai stand és a beloruszok közé – egy olyan országból érkezve propagálva a kommunizmust, ahol 3000 Ft feletti a minimál órabér, és sok szektorban munkaerőhiány van. (…)

Ezek után a programokon csak igen-igen óvatosan vettünk részt, inkább turista üzemmódba kapcsoltunk és elindultunk felfedezni a környéket. Megnyugodva láttuk, hogy a fesztivál résztvevőinek jó része is csak kirándul. Napközben több mint húsz fok volt, s a tenger is elviselhető hőmérsékletű, ezért sokan inkább strandoltak, októberben, Oroszországban. (…)

Itt is megtapasztaltuk azt, amit már a világ több pontján is, hogy legjobban kelet-európaiakkal értjük meg egymást. Azok a társaságok akik sörözéssel, borozással töltötték az estéiket szinte mind szlovákokból, horvátokból,  szerbekből, bolgárokból, magyarokból álltak.

Bár ennek az is lehetett az oka, hogy sokan voltak arab, afrikai országokból és a fesztivál 25 ezer részvevőjéből legalább 10 ezren oroszok voltak, és ők majdnem mindannyian tizennyolc, tizenkilenc évesek lehettek.”

A teljes posztot jó sok képpel itt találjátok, szerintem nem érdemes kihagyni.

Szívesen élnél külföldön, de nem találtál még munkát? Keress a Határátkelőn!

Share.

About Author

Leave A Reply