Ünnepek itthon és külföldön

0

Március 15. kapcsán érdemes kicsit elgondolkodni és elbeszélgetni arról, miként ünnepelnek a határátkelő magyarok, és persze érdekes az is, milyenek a nemzeti ünnepek más országokban. Ti hogyan ünnepeltek, ünnepeltek egyáltalán?

Az Egyesült Államokban élő magyarok a Los Angeles-i Tamás tapasztalata alapján próbálják tartani az ünnepeket. Igaz ez a hivatalos részre (a konzul vagy a nagykövet természetesen megemlékezik ebben az esetben március 15-ről), de a magyar közösséget összefogó szervezetek sem hagynak ki egyetlen ünnepet sem.

„Mindig van március 15-i megemlékezés, amikor a gyerekek huszároknak vannak beöltözve, van népi tánc, történelmi visszatekintés. Ugyanez a helyzet például augusztus 20-án, október 23-án, de van például Trianon-nap is. Azt pedig mindenki maga dönti el, akar-e az éppen soros ünnepel foglalkozni.

Szerintem ez generációs kérdés, a fiatalabbakat általában különösebben nem érdekli, de van egy idősebb generáció, akiknek ez részben a hazához való kötődést is jelenti, akik szeretik megünnepelni” – mesélte Tamás.

Március 15. azért volt jó ünnep, mert egy olyan sikertörténet volt, amikor a magyarok nagyot alkottak, aminek lehet örülni. Ez mára Tamás szerint mintha kicsit megkopott volna.

Érdekes, hogy Amerikában mintha a nemzeti ünnepeket is ugyan kissé pátoszosan, de nagyobb méltósággal ünnepelnék, mint Magyarországon, ami kissé paradox helyzet.

„Mivel az itt élőknek ezek az ünnepek fontos kötődést jelentenek Magyarországhoz, ezért jobban is tisztelik az ünnep értékét, mint az otthoniak. Ez persze alighanem attól is függ, hogy a szervezők milyen üzenetet akarnak átadni” – tette hozzá Tamás

Amikor már nem kötelező

Itt szeretném visszaidézni Nóra tavalyi, március 15-i posztját, ami kicsit visszhangozza Tamás meglátását.

„Megkérdeztem a gyerekeket (14, 13, 5 évesek), hogy feltűzik-e a kokárdát úgy, hogy már nem „kötelező”, vállalják-e azt, hogy elmondják ha megkérdezik mi van a szívük fölé tűzve és határozott igennel

feleltek.Valahogy így élem meg én is. Gyermekkoromban nem volt más ez az ünnep mint egy alkalom, amikor nem kellett iskolába menni illetve végig kellett nézni, esetleg szerepelni valamilyen ünnepi megemlékezésen.

Aztán voltak évek amikor a kokárda kitűzése egészen mást jelentett, egész évben lehetett látni, bevallom akkor én nem tűztem ki. Idén azonban saját elhatározásomból, úgy, hogy senkit se érdekel, valószínűleg pár ember veszi csak észre de ott fog virítani a piros-fehér-zöld.

Verseket fogunk szavalni, 12 pontot fogunk olvasni, megnézzük Mit kíván(t) a magyar nemzet, mindezt természetesen csak szigorúan iskola után, munka után, szabadon.” (A teljes posztot itt találjátok.)

Ahol a politika nem telepszik rá az ünnepre

Nagy-Britanniában két fontos munkaszüneti ünnepnap van, az egyik karácsony első napja (azaz december 25.), a másik pedig Húsvét nagypéntek. Ezeken a napokon kívül nem áll le az élet az országban.

A vallási és etnikai közösség ünnepeit megemlítik a médiában, de ezek nem munkaszüneti napok, miként jellemzően nincsenek nagy történelmi eseményre emlékező, munkaszüneti nappal járó ünnepek. Ami van, az a Bank Holiday Monday, azaz a hétfő, amikor zárva vannak a bankok.

„Nagyon furcsa számomra, hogy az Egyesült Királyság kivette a részét mondjuk a II. világháborúban a náci Németország legyőzéséből, mégsincs nemzeti ünnep mondjuk május 8-án. Hogyhogy? Hiszen győztesek voltak – ezt nem kell megünnepelni?” – tette fel a kérdést a Londonban élő Bandosz.

Ott van persze a Remembrance Day, ami az I. világháborúhoz kötődő novemberi megemlékezés, amikor 2 percre megáll mindenki, de az sem munkaszüneti nap.

Nincsenek politikusi beszédek sem, legalábbis úgy nem, hogy valamelyik politikai párt vezetője egy szobor mellett állva közhelyes szöveget olvas és láthatóan erőlködve próbálja aktualizálni egy 200 évvel ezelőtt történt esemény üzenetét.

„A politikusok nem szoktak kisajátítani ünnepeket, hogy aztán belemagyarázhassanak mindenféle dolgokat. Persze vannak vezércikkek az újságokban, de ez a fajta kisajátítás nincsen” – mondta Bandosz, aki szerint az ünnepek közösségi élmények és arról szólnak, hogy az emberek jól érzik magukat és ez még egy Nagy-Britanniához hasonló multikulti országban is működik.

Fontosak még a királyi családhoz kapcsolódó ünnepek. Ilyen a királynő hivatalos születésnapja júniusban, valamint a nagyobb esküvők, például Vilmos és Katalin, vagy Harry és Meghan házasságkötése ilyen volt.

Ünnepek amerikai módra

Visszatérve Amerikára, ott kifejezetten figyelnek arra (egyébként ez Magyarországon is rengeteg program esetén igaz), hogy az összes ünnep a gyerekekről is szóljon.

Azt viszont Tamás kicsit visszásnak tartja, hogy ilyenkor elárasztják kedvezményekkel az üzleteket. Július 4-e kapcsán sok helyen akkora kedvezmények vannak, mint mondjuk Black Friday alkalmából.

„Július 4-e a második Black Friday. A problémám az, hogy itt egy kicsit elüzletiesedtek az ünnepek” – jegyezte meg Tamás. Az amerikaiak imádnak mindent feldíszíteni a szobroktól a felfújható gumivárig minden előfordul.

Az ünneplés állandónak tűnik, annál inkább, mert rengeteg egyéb (például ázsiai) ünnep is van. Ami érdekes, hogy a munkaadók toleránsak ezen a téren, tehát ha egy kínai vagy indiai meg szeretné emlékezni egy neki fontos ünnepről, akkor például valamivel hamarabb elengedik a munkából.

Nincsenek viszont olyan értelemben vett hosszú hétvégék, mint Magyarországon, ahol ha például csütörtökre vagy keddre esik az adott munkaszüneti nap, akkor a pénteket vagy a hétfőt kiadják mellé és ezt máskor le kell dolgozni.

Az Egyesült Államokban törekednek arra, hogy minden munkaszüneti nap lehetőleg közvetlenül a hétvége előtt vagy után legyen, ilyenkor van egy 3 napos hosszabb hétvége.

Ti hogyan ünnepeltek? Mi a Los Angeles-London-Budapest-tengely ünnepi különkiadásában nosztalgiáztunk még egy kicsit, felmerültek gyermekkorunk tévés közvetítései, a minden március 15-én levetített A kőszívű ember fiai és még sok minden más. Hallgassátok meg a podcastot most, vagy később – utóbbihoz például az ezen a linken található programmal tölthetitek le.

A korábbi podcastokat ide kattintva hallgathatod meg, és fel is iratkozhatsz.

(Fotó: flickr.com)

Share.

About Author

Leave A Reply