Úgyis hazajönnek

0

A jelek szerint kommunikációs váltás történt a magyar kormány környékén a külföldi munkavállalás kapcsán. Míg korábban (igaz, nem túl sikeres) programmal is próbálkoztak a határátkelők hazacsábítására, most az a mondás, hogy ilyesmire már semmi szükség, hiszen akik elmennek, úgyis hazajönnek. A kérdés csak az, hogy így lesz (vagy van) -e.

A Gyere haza fiatal! anno meglehetős bukás volt (meglepő hirtelenséggel le is zárták a programot), igaz, mivel eleve látszatintézkedésnek tűnt (a matek legalábbis sehogyan sem jött ki) olyan nagy érvágást nem jelentett az elkaszálása.

A 2015 tavaszán 100 millió forintos költségvetéssel indult programot 2016 júniusában fújta le a kormány. A cél akkor az volt, hogy lakhatási, letelepedési támogatással és megfelelő munkahely biztosításával segítse a külföldön dolgozó magyar fiatalok hazatérését.

Hiába 133 cég több mint 1800 ajánlata, 2016 június elejéig összesen 95 határátkelőt sikerült hazacsábítani. A lefújás előtt egy héttel még az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.-nál (OFA) sikeresnek nevezték a programot, mondván, a kétéves terv 50 fiatal hazahozataláról szólt, és szó sem volt arról, hogy idő előtt leállítanák a 2017 végéig tervezett programot. Aztán mégis.

Azóta viszont csend van, sőt, a mondás mostanában inkább az, hogy semmi gond, a magyarországi elvándorlás alig valamivel magasabb az uniós átlagnál, a régión belül pedig még annál is jobb a helyzet.

Mennyi az annyi?

Mielőtt azonban megnéznénk a kommunikációt, lássuk a számokat! A magyar munkaképes lakosság (ide ugye hagyományosan a 20–64 éves korcsoportot számolják) kicsit több mint 5 százaléka, 339,3 ezer ember dolgozott egy másik uniós tagállamban 2017-ben az Eurostat legfrissebb adatai szerint.

Ez az 5 százalékos arány valamivel az uniós átlag (4 százalék) fölött van, ugyanakkor nagyon elmarad a román 20 (!!) százaléktól, de még Litvániában (15) és Horvátországban (14 százalék) is sokkal rosszabb a helyzet.

A kivándorlás mértéke Romániában emelkedett a legjobban az elmúlt 10 évben, 12,3 százalékponttal, de nagy volt az emelkedés a letteknél (10), a litvánoknál (9,5), és a bolgároknál (8 százalék) is.

KÜLFÖLDI MUNKÁK EGY HELYEN

Mivel az adatokat gondolom ugyanazon módszerekkel gyűjtik minden országban, ezért ha a konkrét 340 ezres számtól el is tekintünk, azt látjuk, hogy a magyar elvándorlás valóban nem kirívóan magas.

Kik mennek el?

Gondot jelent ugyanakkor a határátkelők csoportjának összetétele. Szintén Eurostat-adat, hogy az Európai Unión belül másik országba költöző magyarok közül minden harmadiknak (34,5 százalék) van diplomája. A Magyarországon élők között viszont minden negyediknek (22,6 százalék), ami azt mutatja, hogy a diplomás fiatalok nagyobb arányban lesznek határátkelők, mint azok, akik maradnak.

Hasonló képet festett az egyik nagy magyar vezető-kiválasztásra szakosodott cég ügyvezetője is, amikor nemrégiben azt nyilatkozta, hogy a külföldre távozók többségét a jó szemléletű, nyelvet beszélő, felsőfokú végzettségű fiatalok teszik ki.

A Telkes Consulting Kft. ügyvezetője szerint nem véletlen, hogy már nemcsak a munkaerőpiac alsóbb pozícióiban, illetve a mérnökök szintjén tapasztalható kóros munkaerőhiány, hanem a közép-, és felsővezetői pozíciókban is.

„Nem véletlen, hogy a harmadik legnagyobb magyar várost ma úgy hívják, hogy London, az ötödiket pedig úgy, hogy Berlin. Azt gondolom, hogy tekintettel a közállapotokra, még 300-500 ezer ember ki fog menni, és ők a jó szemléletű, nyelvet beszélő, felsőfokú végzettségű fiatalok” – mondta Lukács Zsolt.

Hasonlóképpen látja a helyzetet a Magyar Iparszövetség is, melynek beszámolója szerint az év egyik legfontosabb kérdése a bérek alakulása, a magyarországi bérek ugyanis jelentősen elmaradnak a nyugat-európai bérszinttől, ami a munkaerő elvándorlásának egyik legfőbb oka.

A dokumentum szerint a gazdasági növekedésnek már gátat szab a képzett munkaerő hiánya, ezért az iparszövetség az oktatás, a szakképzés erősítését sürgeti.

Az egészségügy állapota szintén kulcsterület, mivel működtetése meghatározza a munkaerő-állományt, az egészségügyi rendszer közvetlenül befolyásolja a teljesítőképességet – olvasható az írásos beszámolóban.

Lehetne még hozni a hasonló véleményeket, de talán ennyiből is egyértelmű, hogy a gazdasági szereplők nagy része egyetért abban, hogy elég komoly problémát jelent a munkaerőhiány, amit csak súlyosbít, hogy a diplomás, jól képzett fiatalok felülreprezentáltak a határátkelők között.

Nincs itt semmi látnivaló

Ehhez képest a kormányzati és kormányközeli kommunikáció jól láthatóan azt az utat választotta, hogy félresöpri a problémát. A skála viszonylag széles, mindjárt hozok is rá néhány példát.

Az Országgyűlés elnöke nemrégiben hazugságnak nevezte, hogy Magyarországról menekülniük kell a fiataloknak. Kövér László ugyanakkor elismerte, hogy miközben a szabad mozgás és munkavállalás lehetősége által is kiváltott elvándorlás mint probléma valóban létezik, és ez a népesedési folyamatokra is kihathat, azon közben az is igaz, hogy Magyarország az egyik legkevésbé érintett a volt szocialista országok közül, ráadásul a tendencia megfordulni látszik.

Menekülni természetesen nem kell, ugyanakkora fent idézett Eurostat-adatok azt mutatják, hogy a fiatalok közül mégis elég sokan választják a külföldi életet. Egyébként Kövér Lászlóhoz hasonló véleményt fogalmazott meg gazdasági bizottsági meghallgatásakor a technológiai és innovációs miniszterjelölt is.

Palkovics László azt mondta, az elvándorlás nem kirívó, a környező országokból hasonló arányban vándorolnak el az emberek dolgozni külföldre. A cél ettől függetlenül az, hogy csökkenjen ez a szám.

Ezek a vélemények nagyjából rendben is vannak, bár az nem világos, hogy a tendencia megfordulására milyen adatok utalnak, mert azokat nem idézte egyik vezető politikus sem.

„Hosszú távon megszűnik a fiatalok kivándorlása”

Maradva a politikusoknál, a kormánypárt ifjúsági szervezetének elnöke már egy fokkal keményebben fogalmazott. Böröcz László a Magyar Hírlapnak azt mondta, a visegrádi országok között még mindig Magyarországon a legalacsonyabb arányú a fiatalok külföldre távozása.

A kivándorlás valódi oka Böröcz László szerint a Magyarországon uralkodó rossz gazdasági körülmény volt, ám az elmúlt nyolc évben olyan sikeres volt a gazdaság rendbetétele, hogy mára nincs olyan szektor, ahol ne lett volna az utóbbi években magas reálbér-emelkedés.

„Amennyiben ilyen ütemben fejlődik a gazdaság, sokan át fogják gondolni azt, hogy hazajöjjenek, mert azt látják majd, hogy itthon is lehet boldogulni. Ráadásul biztonságos az élet” – fogalmazott Böröcz László.

„Úgy gondolom, hogy már most nagyjából egyensúlyban van a Magyarországot elhagyó, valamint a hazajövő fiatalok száma, de ez még meg is fordulhat, és hosszú távon meg fog szűnni a fiatalok kivándorlása” – tette hozzá a Fidesz parlamenti képviselője.

A Fidelitas elnöke szerint a Gyere haza fiatal!-hoz hasonló programra nem is lesz szükség, figyelemfelhívó akciókra persze lehet, ezekben a külföldön élő fiatalokat tájékoztatnák Magyarország gazdasági teljesítményéről.

„A gazdaság fejlődése, a bőséges munkahelykínálat, a bérek emelkedése magáért beszél, ez az egyetlen megoldás arra, hogy a fiatalok azt gondolják: perspektivikus környezet várja őket itthon” – fogalmazott a Magyar Hírlapban.

Magyarán: már (látszat)program sem kell, a fiatalok úgyis hazajönnek.

Nem a kivándorlás lesz a kérdés

A különböző kormánypárti elemzők is ezt a narratívát nyomják. Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója például az állami tévében úgy vélekedett, hogy mostanra elérte azt a szintet a munkaerő áramlása valamennyi régiós országban, amikor az már nem jelent igazi kockázatot.

Kovács István szerint ráadásul Magyarországon egybecseng a kivándorlás csökkenése azzal, hogy a konjunktúraindex nagyon magas. Azaz az emberek jövőképe alapvetően pozitív, és ezért kevesen gondolják úgy, hogy külföldön kezdenének új életet, illetve hogy csak külföldön tudnák megcsinálni a szerencséjüket.

Hasonlóképpen vélekedett a szintén kormányközeli Figyelő főmunkatársa. Deák Dániel szerint miközben Magyarországon az elmúlt években nagyon magas volt a gazdasági növekedés, a munkanélküliség rekordalacsony lett, és most már nem a munkanélküliség a probléma, hanem sokkal inkább a munkaerőhiány.

Most arra kell felkészülni, hogy nem a kivándorlás lesz a kérdés, hanem az, hogy akik korábban kiköltöztek vissza fognak majd térni, hisz ennek erre egyre több jele mutatkozik – tette hozzá Deák Dániel.

Itt tartunk most, ami persze egy dolog. A probléma mindazonáltal kettős: az egyik, hogy ettől még nem lesz megfelelő, minőségi munkaerő az építőiparban, a szolgáltatások terén és még sorolhatnám.

A másik, hogy Spanyolországtól Írországig próbálkoznak értelmes(nek tűnő), a hazatérést és a visszailleszkedést segítő programokkal, mert enélkül elég nehezen megy a dolog.

Ott alighanem már tudják, nem elég annyi, hogy Gyere haza fiatal!

Evickélünk felfelé a nullára

(Fotó: pixabay.com/kleinesonne)

Share.

About Author

Leave A Reply