Úgy mennék külföldre, hogy mégsem

1

András komoly dilemmával küzd és megtisztelte a blogot azzal, hogy tanácsot kért. Talán nem is megszokott az úticélja, hiszen Székelyföldre költözne.

Sokan írtak arról, hogy nem anyagi okokból távoznának, hanem a normális(abb) élet reményében. Ez engem is motivál, a fő okok mégis inkább érzelmiek. És úgy mennék külföldre, hogy tulajdonképpen mégsem.

Én ugyanis Székelyföldre szeretnék költözni.

Odavalósi a feleségem, aki címzetes (örök életére biztosított) magyartanárnői katedráról jött el gyesre, a kislányunk ugyanis most 8 hónapos. Após, anyós egy 20 km-re lévő faluban, sógornőm ugyanabban a városban.

Magyartanár-fordító végzettséggel egy külföldi fordítóirodának dolgozom, megbízásos alapon, távmunkában. Euróért. Mellette multicégnél (szívesen váltanék, de nem Budapest környéki magyartanári állásért. Az több okból is ki van zárva) is.

Szüleim, testvéreim jelenleg a közelünkben, anyagilag segíteni nem tudnak. A székelyföldi lakás ára nemsokára összejön.

Ottani munkalehetőség: magyartanárként esélyes, fizut hagyjuk… Esetleges román nyelvismeret megszerzése nem gond (nyelvész vagyok). Minden nap a Hargitával fekszem és kelek. De mégiscsak Románia, mégiscsak szerény anyagi lehetőségek, mégiscsak Balkán…

Ilyen feltételek mellett ti belevágnátok?”

(A poszt eredetijét ide kattintva olvashatod el.)

Share.

About Author

1 hozzászólás

Leave A Reply