Trendfordulót mutat a magyar statisztika a kivándorlásban

0

Voltaképpen akár szenzációsnak is nevezhető adatokkal állt elő a Központi Statisztikai Hivatal a napokban. Ezek szerint ugyanis tavaly évtizedes trend fordult meg, hiszen több Magyarországon született állampolgár költözött vissza, mint amennyi elment – magyarán megfordult a kivándorlás.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint tavaly egészen pontosan 23 200 magyar költözött haza, miközben összesen 21 900 költözött külföldre.

Ezzel voltaképpen nem csak összezárult az olló, hanem elkezdett a másik irányba kinyílni. A kivándorlási oldalon ugyanis az adatokat ismertető Világgazdaság szerint már négy éve csökken a határátkelők száma, miközben a hazatérőké folyamatosan nő.

(A 2010 óta kezdődő időszakban a csúcs egyébként a KSH szerint 2015-ben volt, akkor mintegy 33 000 magyar költözött külföldre.)

A Központi Statisztikai Hivatal egyébként azon Magyarországra költöző állampolgárok számát is megadta, akik másik országban születtek. Ők 10 100-an voltak, nyilván közöttük elég sokan lehettek a szomszédos országokból érkezők.

Két éve is volt már fordulat

A friss KSH adatok annak fényében különösen érdekesek, hogy a hivatal már 2018-as adatai szerint is ugyanezt mondta. Az akkori statisztika szerint két évvel ezelőtt 20 ezer határátkelő térhetett haza, miközben 18 150-en mentek el.

A helyzetet bonyolítja, hogy ugyanabban az évben a német statisztikai hivatal nem kevesebb, mint 28 ezer magyar regisztrált első alkalommal az országban, ami azt jelenti, hogy a két intézmény közül valamelyik tévedett, méghozzá nagyot.

Az ugyanis elég furcsa, hogy míg a KSH szerint 2018-ban összesen 18 ezer magyar költözött külföldre, addig a németek szerint csak hozzájuk 28 ezren érkeztek.

Erre persze némi magyarázattal szolgálhat a Brexit, hozzátéve, hogy Ausztriában is 5600-zal nőtt a regisztrált magyar állampolgárok száma 2017-hez képest a Portfolió akkori cikke szerint.

És akkor arról még nem beszéltem, hogy az OECD International Migration Outlook című akkori éves kiadványa szerint 2007 és 2016 között évente átlagosan 70 ezer magyar vándorolt el az OECD-országokba.

Ehhez képest az OECD 2017-re minimális növekedést mért a magyar elvándorlásban az előző évhez képest, így 86 ezer magyar ment szerintük a többi tagállamba a 2016-os 85 ezer után – még egyszer: ugyanabban az évben, amikor a KSH már fordulatról beszélt.

Félreértés ne essék: nem gondolom egyetlen percig sem, hogy bárki szánt szándékkal adna meg rossz adatokat. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy (mint arról más sokszor szó esett) nagyon nehéz mérni a kivándorlást és a hazaköltözést is.

A különböző országok statisztikai hivatalai nem ritkán különböző módszerekkel számolnak, így aztán különböző számok is jönnek ki.

Kik mennek el?

Tavaly nyáron készült egy beszélgetés Hárs Ágnessel, a Kopint-Tárki vezető kutatójával és Simon Dáviddal, az ELTE oktatójával – mindketten a téma kiemelkedő magyar szakértői között vannak.

Hárs Ágnes akkor azt mondta, vannak olyan régiók, társadalmi csoportok, amelyeket kevésbé ér el az elvándorlás. Jellemzően ilyenek a nagyon szegények, az elzárt helyen élők és az idősek.

Ettől még a probléma valós, különösen, hogy a legérzékenyebb, leginkább a jövőt támogató csoportok (azaz a diplomások, a fiatalok) mennek el, ami halmozott problémát jelent.

Simon Dávid példát is hozott: azt mondta, még őket is meglepte, hogy míg a Dél-Dunántúlról viszonylag magas a mobilitás, a Duna túloldalán, a Dél-Alföldön hasonló helyzetű csoportok között alacsonyabb és ezt a különbséget nehéz megmagyarázni.

A határátkelés szempontjából a legtöbb ember életében a gyermek születése (és különösen az iskola kezdete) egyfajta fordulópont, mert ekkor már nehezebb mozdulni.

Ez alighanem a hazaköltözés esetében is igaz, azzal kiegészítve, hogy vannak, akik kifejezetten azért térnek haza, hogy a gyermekük az anyanyelvén tanuljon.

„Az az ökölszabály, hogy a határátkelők 40-60 százaléka hazatér. Magyarul a hazaérkezők száma most azért magasabb, mert nagyobb az elvándorlás. A 100 fele kevesebb, mint a 200 fele, hogy nagyon triviálisan fogalmazzak. Az, hogy többen jönnek haza, semmit sem jelent a folyamat változása szempontjából.

Nem tartanám helyesnek azt, hogy támogassuk a hazajövőket az itthon maradottakkal szemben. A támogatásnak az ilyen direkt pénzbeli változata látványos és kudarcra ítélt – más országban is” – fogalmazott abban a tavalyi beszélgetésben Hárs Ágnes.

Összességében tehát nagyon érdekesek a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai, kíváncsi leszek, hogy majd a külföldi adatok is alátámasztják-e.

Aki pedig anno nem hallotta volna a beszélgetést, most meghallgathatja.

(Fotó: pixabay.com/tookapic)

Share.

About Author

Leave A Reply