Tíz tanulság húsz év svédországi életből

1

A lagom, a fika, és a többi, a svédekre jellemző kifejezés egy egészen érdekes országot mutat nekünk, ahol a pontosság és a lehető legprecízebb tervezés párosul a magyar szemmel kissé talán visszafogott emberi kapcsolatokkal. Hogyan lehet egy ilyen országban beilleszkedni, mik a legnagyobb nehézségek, és mi az, amire nagyon érdemes figyelni?

Anne Pihl hat év Németország és Anglia után 1998-ban költözött Svédországba a férjével, akivel ekkor alapított családot, és gondolkodtak el azon, hol szeretnének hosszú távon élni.

Svéd férje nyolc év külföldi tartózkodás után szeretett volna hazaköltözni, és neki sem volt ellenére a skandináv életforma megtapasztalása. Úgy gondolták, adnak Svédországnak egy esélyt.

Az eredetileg dublini Anne a németországi Düsseldorfban élt, amikor találkozott a szintén ott dolgozó férjével, Andersszel. Ezután a férfi munkája miatt Angliába költöztek, ami ugyan kellemes volt, de egyikük sem érezte az otthonának.

Öt évet éltek Northamptonban, ám a végén már készen álltak váltani, így amikor megszületett a gyermekük, úgy érezték, itt az idő belevágni. Ma már két gyerekük van, a lányuk, aki két hónapos volt, amikor Stockholmba költöztek, idén júniusban már érettségizik.

A legtöbb határátkeléshez hasonlóan Anne beilleszkedése sem ment simán. A svédek a maguk módján élik az életüket, ehhez alkalmazkodni egy hosszabb folyamat. Két évtized svédországi élet és munka megtanította pár dologra, ezekből osztott meg tízet oldalán, a Relocate Sweden-en.

1. A lagom

A lagom svédül szó szerint annyit jelent, hogy „megfelelő mérték”, ami az élet minden területére igaz. A magyarra leginkább talán mértéktartásként fordítható filozófia a svéd élet minden területén fontos szerepet játszik, az öltözködéstől a munkahelyi elvárásokig. A lagom az elfogadott középút: a túl kevés vagy a túl sok egyaránt rossz.

Külföldiként fontos megérteni és elfogadni, hogy ez vonatkozik a dicséretekre is, amivel a svédek meglehetősen szűkmarkúan bánnak. Ne várd egy svédtől, hogy áradozzon rólad. Ha azt hallod, hogy „lagom”, akkor megnyugodhatsz, hogy megfelelően teljesítesz.

2. A lagom elérése

Egy dolog megérteni a lagom elvét, egy másik elsajátítani annak elérését, megtapasztalni, bizonyos helyzetekben mi a lagom, utóbbihoz évek tapasztalata és gyakorlata szükséges.

„Két évtized svédországi élet után ma már ösztönösen tudom, a legtöbb esetben mi számít elfogadhatónak, például a munkahelyi meetingeken való részvétel esetében, mennyit kell előre tervezni bármilyen program elindításához, és egyes helyzetekben miből és mennyit kell felszolgálni. Nem mindig választom a lagomot, de ez ma már tudatos döntés a részemről” – fogalmazott Anne.

3. A fika

A fikáról már többször esett szó a Határátkelőn, nem lehet eléggé hangsúlyozni a jelentőségét. De mi is az a fika?

Svéd kultúrsokk

Nos, némileg leegyszerűsítve tulajdonképpen nem más, mint egy kávé- (vagy tea-)szünet, amikor az ember félbehagyja a munkáját és leül egy kávéra, teára, bármilyen italra.

Az ital mellé általában jár valamilyen teasütemény is, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy megpróbálják kiegyensúlyozni a munka jelentette nyomást egy kis pihenéssel.

A fika a svéd munkakultúrában a szocializáció talán legfontosabb terepe, itt lehet beszélgetni a munkatársakkal, és összeszedni, megosztani a hivatali pletykákat.

A kérdés ebben az esetben is a „lagom”, azaz a mérték, magyarán mennyi időt szánunk a fikára: mi az, ami még nem túl kevés, és nem túl sok. Kihívás jelent még az ilyenkor elfogyasztott rémületes mennyiségű kávé, mellé a bulle (ami egy fahéjas buciszerűség) megszokása, illetve leginkább az, hogy hiába rengeteg a munkád, a fikát nem illik kihagyni.

4. Pontosság

A svédek legendásan pontosak, a már említett korábbi Határátkelő-posztban erről ezt olvashatjátok: „Pontosak, mint… mint… mint egy svéd. Olyan pontosak, hogy csomó vicc van a bulik előtt az ajtókon kívül álló, az órájukat néző svédekről, akik persze nem mennek be, mert hát ha egyszer az a buli este 7-kor kezdődik, akkor az este 7-kor kezdődik és nem előbb. Ennek megfelelően a késés durva sértésnek számít”.

A pontosságról annyit érdemes tudni (és nem kell túlragozni), hogy késni rossz, üzleti vagy munkamegbeszélésről késni borzalmasan rossz. Ne tegyük!

5. A tervezés művészete

A svédek mániákus tervezők, mindent előre megterveznek, amit lehet, és sokszor sok mindent abból is, amit nem. Erre bizonyítékot jelenthet több svéd világcég, és persze a tömegközlekedésük.

A tervezés olyan mértékű, hogy sok svéd akár hónapokra előre pontosan meg tudja mondani, mit csinál majd egy adott nap adott órájában. Mindez nem csak a munkára vonatkozik, a magánéletben is ilyenek.

Szóval aki hajlamos mindent az utolsó pillanatra hagyni, annak azért lesznek beilleszkedési nehézségei, de a tervezés azért elsajátítható, csak nem könnyű.

6. Az igazi kétnyelvűség

Alighanem mindannyian ismerjük azt a különbséget, ami Magyarországon és bárhol külföldön mindannyiunkat elér: az utcazaj. Ha Magyarországon sétálsz az utcán, vagy ülsz a metrón, buszon, akkor óhatatlanul elcsípsz mondatfoszlányokat („… és akkor Mari azt, mondta, hogy az anyja…”; „… megmondtam neki, hogy még csak meg se próbálja…”; „… mit szólsz ahhoz, hogy a postás már megint…”), és ez külföldön nem, vagy csak nagyon ritkán működik, még akkor is, ha nagyszerűen beszéled a nyelvet. Egyszerűen azért, mert ha kikapcsolsz és nem figyelsz, akkor az agyad nem veszi be ezeket az információkat.

Részben ide tartozik az is, amiről Anne írt, jelesül, hogy a kétnyelvűség esetében a kulturális referenciák jelentik a végső határt. Ő például az 1998 (azaz a költözésük) előtti évek svéd popkultúrájáról és zenéjéről annyit tud, mint a 19 éves lánya.

(A magam részéről ehhez annyit tennék hozzá, hogy egy külföldinek a pár éve még rendkívül népszerű Legyen Ön is milliomos! játékban mindig az első pár kérdés megválaszolása a legnehezebb, holott formailag a helyieknek az a legkönnyebb, de ha nem az adott kultúrába születtél, vagy nincs ott felnőtt gyereked, akkor nem fogod tudni az alapfontosságú kulturális referenciákat, ami mindenki másnak teljesen természetes.)

7. A svéd nyelv

Azt sem egyszerű megszokni, hogy a svédek nem udvariaskodják és bonyolítják túl mondjuk a hivatali levelezést. Ez persze egy angolnak (vagy Anne esetében írnek) furcsa, hiszen az angol körülírás és udvarias terelés a svédeknél nem létezik. Amit kevés szóval is le lehet írni, azt mindek túlragozni, nem?

8. Felkészülés a hidegre

Magyarországon is előfordul télen, hogy hideg van, meg hó, de alapvetően ha benézzük az öltözködés, olyan nagy bajunk nem lesz. Svédországban viszont a felkészületlenségnek akár végzetes következményei lehetnek.

Ha lecsúszol az útról, vagy szimplán elakadsz a hóban Svédországban, akkor az nem csak kínos, hanem életveszélyes is, ha nem vagy megfelelően felkészülve. Ami alighanem megmagyarázza az 5. pontot is.

9. A négy évszak

Szerencsére ebben Magyarországon is van részünk, de egy olyan ír számára, mint Anne, komoly tapasztalat volt, hogy ez a négy évszak nem egy napon belül zajlik le… „Svédországban szinte érzékelhető az emberek kedélyének javulása a tavasz közeledtével, a nyár pedig nem egy évszak, hanem egy esemény. Érthető módon az emberek munkája is ennek megfelelően változik, és gyakorlatilag június 22.-től augusztus elejéig szinte megáll az élet” – írta Anne.

10. Nehéz megszabadulni a beléd nevelt dolgoktól

Ezzel alighanem mindannyian szembesültünk már külföldön. Egy magyar férfi ösztönösen mindig előre engedi majd az ajtóban a nőket, még akkor is, ha az Svédországban komoly problémákat okozhat neki.

(Ahogyan Bandirepublic írta régebben: „hülyén néznek rád, ha valakit magad elé engedsz az ajtóban. Ebből kifolyólag készülj fel arra, hogy átgázolnak rajtad a metróra felszálló tömegek még mielőtt kiszállhatnál a kocsiból. Nőt előre engedni pedig maga a szexizmus minősített esete, ami komoly következményekkel járhat”.)

Hasonló helyzet az, hogy reflexből meg akarod hívni egy körre az asztaltársaságot, noha Svédországban ez abszolút nem szokás, ott mindenki a saját fogyasztását fizeti.

A svédek nem fecsegnek csak a beszéd kedvéért, tehát egy megbeszélésen, vagy akár egy magánéleti találkozón előfordulhatnak hosszabb csendek, amit mi hajlamosak vagyunk kínosnak érezni, és megpróbálni valamilyen csevegéssel lefedni, holott számukra ez teljesen természetes.

Mint mindenhol, Svédországban is érdemes persze a pozitívumokra koncentrálni, ami nem lesz nehéz, hiszen azért akad belőlük jó néhány.

Share.

About Author

1 hozzászólás

  1. A pontosságot azért tudnám árnyalni erősen.Pl a szolgáltatók irányából: ha valami elromlik a lakásban és szerelőt, takarítót, stb-t kell hívni, akkor ha csak több órát késik, de még aznap kijön, az még egy totál jó eredmény.De volt többször is, hogy csak a következő héten sikerült megoldani a kiszállást, vagy akár olyan is, hogy sose jött ki az illető…:-|
    Szóval nem kell nagyon hasra esni a svédek pontosságától.

Leave A Reply