Tíz svájci tabu, amit soha ne szegj meg

0

Ha van ország, amivel kapcsolatban sokszínűsége miatt nehéz általánosítani, az Svájc: több nyelv, több kultúra és akkor még nem beszéltünk a város-vidék, fiatal-idős különbségekről. Mégis akadnak olyan dolgok, melyeket Svájcba költözve vagy akár csak oda látogatva érdemes szem előtt tartanunk.

1. Csitt, csak csendben

Vannak országok, ahol senkinek a szemöldöke sem emelkedik meg, ha valaki például hangosan beszélget a mobilján a kávézóban vagy valamilyen tömegközlekedési eszközön.

Svájc nem az az ország, ott nem nézik ezt jó szemmel. A legjobb, amit tehetünk az, hogy alkalmazkodunk a körülöttünk zajló többi társalgás hangerejéhez – azzal biztosan nem lövünk mellé.

2. Csak semmi bizalmaskodás

A svájciak kifejezetten hivatalosak tudnak lenni. A keresztnév a legtöbb helyen és helyzetben kifejezetten tabunak számít, nem csak az üzleti életben, de például az orvosnál vagy a munkahelyen is, mi több, a címek felemlegetését is elvárják.

Nekünk, magyaroknak ez nyilván kisebb kultúrsokk, mint mondjuk egy angolszász környezetből érkező határátkelőnek, aki ezt jóval meghökkentőbbnek tarthatja.

3. A formális és informális közti különbség

Ez a pont némiképp kapcsolódik az előzőhöz, különösen azért érdekes, mert a magyarhoz hasonlóan a németben, franciában és olaszban is van tegeződés és magázódás (szemben például az angollal, ahol ezt leginkább a keresztnév használata jelzi).

Nagyon figyelni kell arra, hogy lehetőleg senkit se tegezzünk le elsőre (igaz ez az éttermekben, bárokban, üzletekben egyaránt – márpedig Magyarországon is egyre jobban háttérbe szorul a magázódás). Ez alól kivételt talán csak a nagyobb városok fiatalsága jelent, akik ezt már kevésbé veszik szigorúan. Az idősebbek azonban könnyen a tiszteletlenség jelének vehetik.

4. Túlzott kitárulkozás

Svácjban szó szerint veszik azt, hogy a magánélet mindenkinek a magánügye, különösen igaz ez a munkahelyen. Legalább annyira tabu túl sok részletet megosztani a saját életünkről, mint sokat kérdezősködni.

Nyilván alakulhatnak úgy beszélgetések, hogy a magánéletre, családra terelődik a szó, akkor semmi gond, egyébként jobban járunk, ha maradunk az időjárásnál és a sportnál.

Magyarként furcsa lehet, de egy svájci munkahelyen a politika is általában tabunak számít, még akkor is, ha azt gondoljuk, hogy valakihez egészen közeli kapcsolatban vagyunk.

5. Pénzügyek

Svájc nem kivétel abban sem, hogy nem illik másnak a zsebében turkálni, és arról sem beszélni, hogy mi mennyit keresünk. (Egyébként személy szerint mindig meglepődöm azon, hogy ez egyáltalán miért kérdés – senkinek semmi köze hozzá.)

Nyilván nem ebbe a csoportba tartoznak (sőt!) az olyan alapkérdések, mint hogy mennyibe kerülnek bizonyos alapvető élelmiszerek, termékek, min és hogyan lehet a legtöbbet spórolni – olyannyira nem, hogy ezek a svájci mindennapok fontos részét képezik.

6. Bámulni szabad

Talán meglepő lehet a fentiek után, de Svájcban meglepő módon szokás megbámulni másokat. Így aztán ne lepődjünk meg, ha belépve egy helyiségbe, felszállva a buszra, villamosra ránk szegeződnek a szemek.

Ennek nem feltétlenül van bármilyen oka – nem tettünk semmi rosszat, nem vagyunk kifejezetten csinosak… egyszerűen csak megbámulnak kicsit. Ez nem számít durvaságnak vagy illetlenségnek.

Az már inkább, ha bizonyos helyzetekben nem nézünk a másik szemébe. Klasszikusan ilyen eset a pohárköszöntő vagy a koccintás. Ha már a koccintásnál tartunk, utána mindenképpen illik beleinni az italba, illetlenség anélkül letenni a poharat.

7. Késés

Ha Svájc, akkor pontosság. Nincs ezen nagyon mit magyarázni, abban az országban, amely egyebek mellett az óragyártásáról híres, nem illik késni és kész.

Különösen igaz ez a német ajkú részre, ahol feltételezik, hogy akkor érkezel meg valahova, amikorra azt tervezted, azaz ha öt percet késel, akkor nem azt fogják gondolni, hogy valami közbejött, hanem hogy direkt 5 perccel később akartál érkezni és az ő idejük kevésbé értékes, mint a tiéd.

Ez nem csak a munkában és az üzleti életben igaz, hanem a magánéletben is. Ha egy buli este 9-kor kezdődik, akkor este 9-kor kezdődik és nem fél 10-kor vagy 10-kor, miként az egyes országokban teljesen megszokott.

8. Ne kérkedjünk

A svájciak (különösen az idősebb generáció) nagyra értékeli a diszkréciót, különösen anyagi téren. Aligha értékelik nagyra az ízléstelen magamutogatást, a vezérelv inkább az, hogy minél gazdagabb vagy, annál kevésbé mutogasd.

9. Három puszi

Találkozáskor a három puszi majdhogynem kötelező rituálé, akkor is ha alig ismerjük a másikat. Egyes régiókban inkább a kettő dívik, de nagy bajt akkor sem kavarunk, ha hármat adunk.

Illetve adtunk, mert ugye érdekes kérdés, hogy vajon a koronavírus-járvány nyomán hogyan változnak majd meg ezek a társadalmi szokások.

10. Az ünnepelt viszi a születésnapi tortát

A dánokról szóló hasonló posztban már felmerült a kérdés. Ott az a szokás, hogy a munkahelyen nem téged lepnek meg tortával (ha egyáltalán), hanem tőled várják el, hogy vigyél egyet. Nos, Svájcban ugyanez a helyzet.

(A tíz pont forrása ez és ez a cikk volt.)

Tíz dán tabu, amit soha ne szegj meg!

(Fotó: pixabay.com/andischatz)

Share.

About Author

Leave A Reply