Tíz dolog, amit eltanulhatnánk a svéd munkahelyektől

0

Az elmúlt években talán még a korábbinál is divatosabb lett Skandinávia és a skandináv életvitel, legyen szó a dán hyggéről, lykkéről (ami kb. a boldogságnak felel meg) vagy nem is olyan régen a svéd lagomról (ami nagyjából a mértéktartást jelenti), nem beszélve a magyarul kissé viccesen hangzó fikáról, azaz kávé- vagy teaszünetről. Most következzen tíz dolog, amit a két évtizede az országban élő Anne szerint a svéd munkahelyi kultúrából lenne érdemes átvételre megfontolni.

#1 A visszajelzés

Elég kevés emberrel találkoztam eddig, aki nagyon szeretné, amikor negatív értkelést kap a munkájáról, miért éppen a svédek lennének kivételek? Más kérdés, hogy ők talán még az átlagnál is nehezebben veszik/kíméletesebben próbálják megfogalmazni (nem kívánt törlendő) a kritikát, így alakult ki a „szendvicsmódszer”, amikor a negatív véleményt „becsomagolják” két pozitív észrevétel közé. (Ami nem akkora újdonság, egyébként is mindenféle vezetőképzéseken oktatják az ilyesmit.)

Alighanem itt kell keresni annak a módszernek a gyökereit, amikor az ember főnöke ahelyett, hogy ő maga értékelne, minket kér meg, hogy mondjuk el, mit gondolunk a saját munkánkról (amit én személy szerint kifejezetten utálok, de hát nem vagyunk egyformák).

#2 Prestigelös

A szó gyakorlatilag minden svéd álláshirdetésben szerepel. Az ideális jelölt általában olyasvalaki, aki nem tulajdonítja magának a sikert és nem hibáztat másokat a csapat esetleges kudarcáért.

Magyarul egy igazi csapatjátékosról van szó, ami a svédeknél kifejezetten fontos. Az sem lehet véletlen, hogy az álláshirdetések második legfontosabb szava a „szerény”. Önmagunk alulértékelése kulcsfontosságú tulajdonság Svédországban.

#3 Dicsekvés svéd módra

Ha mindenképpen polírozni kell magunkat, akkor azt leginkább a sport terén tehetjük meg, abban az esetben elfogadható (alighanem Zlatan Ibrahimovic nagy szerencséjére…).

Ha ez a megfelelő sportteljesítmény sajnálatos hiánya miatt nem kivitelezhető, akkor lehet még „dicsekedni” a bioélelmiszerek vagy a környezetbarát termékek vásárlásával, ami egyszerre bizonyítja a vastag pénztárcát és a környezettudatosságot.

Tíz tanulság húsz év svédországi életből

A vadonatúj autó, a nagy ház, a híres barátok vagy gyermekünk zsenialitása ugyanakkor mind olyasmi, amivel a munkahelyen az ember nem dicsekszik, hacsak nem akarja kiváltani a kollégák rosszallását.

#4 A szakszervezeti tagság

A szakszervezeteknek komoly szerepük van Svédországban, az a normális, ha valaki tagja az egyiknek. Ezt a munkaadók sem nézik rossz szemmel, sőt, kifejezetten bátorítják. Mi több, a menedzsereknek és a cégvezetőknek is van saját szakszervezetük, még ha ez magyar füllel kicsit furán is hangzik.

A belépés ráadásul saját jól felfogott érdekünk, ugyanis a svéd szakszervezetek valódi érdekképviseletként működnek, nem beszélve arról, hogy például segítenek a munkanélküli segély intézésében, ha úgy hozza az élet (ne hozza úgy).

#5 A szabadság és a nyár szent

Ha valamilyen munka nem készül el az éves nyári szabadság kezdete előtt, akkor azt élő ember nem végzi el. Hasonlóképpen igaz ez a szabadnapokra, melyekből akad pár, hiszen a 25 nap a minimum és a 30 nap az átlag.

KÜLFÖLDI MUNKÁT KERESEL? EGY KATTINTÁS AZ EGÉSZ!

Nyáron a három egybefüggő hét kivétele erősen ajánlott a Svédországban rendkívül fontos munka-magánélet egyensúly megtartása érdekében. Júliusban tehát gyakorlatilag megáll az élet az országban. Ráadásul azok sem tépik szét magukat a munkában, akik esetleg még sincsenek szabadságon.

#6 Áthelyezett munkanapok

Svédül Klämdagnak (kb. bepréselt napnak) hívják azt a Magyarországon is előszeretettel alkalmazott gyakorlatot, amikor kiadják az ünnepnap és a hétvége közötti napot (idén Magyarországon volt ilyenből vagy hat).

Szemben Magyarországgal Svédországban ma már ezek nem központilag kiadott pihenőnapok (vagy áthelyezett munkanapok), mint korábban, hanem a cégek maguk döntik el, kiadják-e illetve levonják-e az éves szabadság napjaiból.

Az Uppsalai Egyetem honlapján például az idei évre nyolc ilyen napot találunk, ezek között akad olyan, amikor rövidített munkaidő van, de van teljes szabadnap is. Ilyen például a november 2., péntek, amikor csak 4 órát kell dolgozni, de ilyen a december 24. és a szilveszter is, ami viszont teljesen szabad.

#7 Karensdag

Svédországban a munkahely nem fizeti az első betegszabadnapot. Ez a nap a Karensdag. Ugyanakkor a távmunka elterjedt műfaj, tehát ha betegek vagyunk, simán dolgozhatunk otthonról. Azaz a rendszer bátorítja a luteránus munkaetikát.

Aztán hogy ebből tényleg a „betegen is dolgozom otthonról” jön-e ki, vagy az, hogy sokan egy nap helyett inkább már kettőre mennek el betegszabadságra (a második napot ugyanis már fizeti a cég) – hát az jó kérdés…

#8 A Lattepappa

A „tejpapák” azok a férfiak, akik szülési szabadságon vannak otthon a kisgyermekkel, és összefutnak egy kávézóban, vagy a babakocsi tartójába teszik a kávét.

Svédországban a szülők összesen 480 napot kapnak minden újszülött gyermek után, amit úgy osztanak el egymás között, ahogyan akarnak. Kivéve a 90-90 napot, amit nem lehet átadni a másik szülőnek, ha azt nem használják fel, akkor elveszítik. Ezeket a napokat a szülők kivehetik egyben is, vagy maximum három nagyobb szakaszban évente.

Részben ide tartozik a Vabba, ilyenkor a szülő a fizetése 80 százalékát kapja, míg beteg gyermekét ápolja. Ezt maximum a gyermek 12 éves koráig lehet igénybe venni.

#9 Csak keresztnéven, ha kérhetlek!

A munkahelyi egyenlőség túlmutat a nők jogain és a férfiak szülési szabadságán. A titulusokat például egyáltalán nem használják, mi több, alighanem meglehetősen furcsán néznének ránk, ha elkezdenénk vezérigazgató urazni.

Mindenkit (igen, még a nagyfőnököt is) a keresztnevén szólítanak, ami ugyanakkor nem jelenti azt, hogy bizalmaskodhatnánk a cég vezetőjével, a kapcsolat ettől még formális és a beszélgetések témája is ennek megfelelő.

Előnye viszont, hogy nem kell vacakolni az emailek és levelek esetében a megszólítással, bőven elég a „Hej!”.

Az egyenlőség túlmutat a kommunikáción, a legnagyobb főnök ugyanúgy megfőzi magának a kávét és utána elteszi a csészét a mosogatóba, mint bárki más.

#10 A munkahelyi csevegés

A svéd munkahelyen nem értékelik túl nagyra a munkahelyi (folyosói…) csevegést, és a csendet sem tartják a társasági élet halálának (kivéve persze, ha valami komolyabb konfliktus áll mögötte, de az más kérdés).

A svédek hagyományosan markáns vonalat húznak a munkahelyi és a magánélet közé, és ezt nem is nagyon lépik át. (Ezért nem kell ügyet csinálni abból, ha az a kolléga, akivel esetleg jó munkakapcsolatban vagyunk, nem hív meg magához vagy sörözni.)

A svédek egyébként sem szívesen nyilvánítanak véleményt a melóhelyen, szóval ha egy munkahelyi beszélgetést úgy indítunk, hogy „Mit gondolsz arról…”, akkor annak a csevegésnek nem jósolhatunk nagy jövőt. (Kivéve a sporteredményeket és egyéb biztonságos területet.)

A fenti lista összeállítója, Anne Pihl hat év Németország és Anglia után 1998-ban költözött Svédországba a férjével. Sofi Tegsveden Deveaux-vel ketten írták meg a „Working in Sweden, The A-Z Guide” című könyvet.

Tíz svéd szokás, amit átvehetnénk

(Fotó: sweden.se)

Share.

About Author

Leave A Reply