Tíz dolog, amire Németország tanított

0

A németekkel kapcsolatos sztereotípiákat szerintem mindenki kapásból sorolja (precízek, humortalanok, az autópályákon megy a száguldozás, stb.), más kérdés, hogy ezekből mennyi és hogyan igaz. Legutóbb azt néztük meg, mik azok a dolgok, amiket Spanyolország tanít meg a határátkelőknek – most következzenek a németek!

#1 Pontosság

Ezen nem nagyon van mit ecsetelni, a németek pontosságáról szóló sztereotípiák nagyrészt igazak. (Nyilván nem mindenkinél és nem mindenhol.) Azaz a délután 4 óra az inkább 3 óra 55 perc (és semmiképpen sem 4 óra 10 perc).

Ehhez jobb hozzászokni, még baráti társaságba is inkább érkezzünk pár perccel korábban, mint később – adott tanácsot az egyébként német határátkelő Isabel. Igaz, ilyen esetekben kb. 5 perc még belefér, de sokkal több késés már nem. (Ami igen jelentős különbség mondjuk a spanyolokhoz képest.)

#2 Hatékonyság

Noha a német bürokráciáról hosszan lehetne regélni (hagyjuk, elég legyen annyi, hogy szeretik a papírokat), de a sokakban élő legendás német hatékonyságról azért már lehetne vitatkozni.

A hatékonyság gazdasági vetületét nem nagyon kell ecsetelni (Magyarországon pláne, hiszen ha a német cégek egyik nap gondolnának egyet és kimennének az országból az okozna pár álmatlan éjszakát mindenkinek), ugyanakkor például a Deutsche Bahn önmagában vastag kérdőjelet vés a szó mögé.

#3 A piros lámpa tisztelete

Ha már közlekedés: igen, tudjuk, pirosban nem megy át a rendes gyalogos az úton (kivéve azokban az országokban, ahol ennek minimális vagy egyenesen semmi jelentősége sincs, pusztán tájékoztató jelleggel bírnak a közlekedési lámpák), a németeknél azonban nem feltétlenül a kiszabható büntetés mértéke a legnagyobb visszatartó erő.

Hanem a többiek.

Mert ha valaki mégis úgy dönt, hogy halált megvető bátorsággal nekivág a kalandos átkelésnek (mondjuk amikor se közel se távol nincs egyetlen autó sem), a többi álldogáló garantáltan olyan pillantásokat vet rá, amiket nem tenne ki az ablakba.

Ez elfogadhatatlan. Az átlagnémet azt fogja hinni, hogy megőrültünk vagy valami morbid halálvágy uralkodott el rajtunk – elég az arcukra nézni ahhoz, hogy a jövőben kétszer is meggondoljuk ezt a borzalmas felelőtlenséget.

#4 Öltözködés

Fogalmazzunk finoman: aligha véletlen, hogy Németországról nem a bohókás, konvenciókat felrúgó öltözködés jut elsőként az eszünkbe. Kifejezetten gyakorlatiasak (ebben is), amit persze nem lehet a szemükre vetni.

„Amikor a tél első napjaiban egy kabát-sál kombóban merészkedtem ki az utcára, (nagyon naivan) úgy gondoltam, ez bőven elég lesz a hideg ellen. Körülöttem mindenkin annyi réteg volt, hogy bőven elment volna Michelin-babának is. Ja, és mindenkin hegymászókabát volt” – mesélte Jade Douglas.

„Ugyanakkor egy esti bulira én hajlamos vagyok felöltözni, na, ez itt nem megy. Farmerek és edzőcipő bőven elég. Én meg erre valahogy nem vagyok képes. Úgyhogy maradnak a (néha furcsa) tekintetek” – tette hozzá a leedsi lány.

#5 A német kenyér

Sokszor hallani, hogy „mert a magyar kenyér”, de a helyzet az, hogy „mert a német kenyér” is igaz, nem kicsit. Rengeteg féle és fajta akad, némelyikért kétségtelenül mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, de megéri. Aki igazán jót akar, az pékségbe megy – nehezebb mellényúlni, mint jót választani.

#6 Az autobahnnak is megvannak a maga szabályai

A német autópálya legendás (Magyarországon is), hiszen egyike azon kevés helyeknek Európában, ahol viszonylag lazán kezelik a sebességkorlátozást. Viszont az is igaz, hogy a dologban van rendszer (naná, németek).

Kétségtelen, hogy a legbelső sávba az ember 140 alatt nem nagyon merészkedik, ha jót akar, viszont az is igaz, hogy komolyan veszik a jobbra tarts!-szabályát, amiből következik, hogy a keményebb tempó ellenére is meglehetősen biztonságosan lehet közlekedni, ha az ember megszokja a tempót és felveszi a forgalom lüktetését.

#7 A német humor

Igen, lehet, hogy furcsa, de van ilyen. Méghozzá Isabel szerint nem is rossz, és szeretnek is nevetni. Más kérdés, hogy a nem-németek sokszor nem értik a kissé fanyar, gyakran komolynak tűnő német humort, ami nem ritkán a kontextus miatt lesz vicces.

Kell némi idő, amíg megszokja az ember (persze az sem árt, ha jól beszél németül), de ha sikerül, akkor vár ránk pár felhőtlen röhögés.

#8 Meztelenül a szaunában

A szaunázás Németországban is meglehetősen népszerű időtöltés és mivel ezt előszeretettel teszik meztelenül, idő kell, amíg megszokja az ember.

#9 A bámulás

A németek bámulnak. Sokat. Az idős néni a szomszédban, a kissrác a metróban – egyik sem kapja el a tekintetét Isabel szerint. A gyalogosok pedig mintha egyenesen a szemeikkel kommunikálnának az utcán. Ennek az érdekes metakommunikációnak az elsajátításához azért idő kell.

#10 Meghívások

Ha olyan szerencsések vagyunk, hogy egy német meghív magához mondjuk vacsorára, akkor mindenekelőtt léptessük életbe az #1 pontot: legyünk pontosak (ha kicsit korán érkezünk, az plusz pont)!

Nagyon fontos, hogy együnk meg mindent, vagy legalábbis próbáljuk meg. A németek büszkék az ételeikre, tartsuk ezt tiszteletben! Készüljünk fel arra is, hogy egy ilyen meghívás nagyjából 3 órát eltart, hamarabb nem nagyon fogunk elszabadulni.

Ha már itt tartunk, a vasárnap délután a kávé és a sütemény ideje. Ennek legtökéletesebb időpontja vasárnap délután 2 és 3 óra között van. A sütemény ideális esetben házi készítésű, de akkor sincs semmi gond, ha a legközelebbi pékségből vagy kávézóból szerezzük be.

Nyilván a fentiek csak példaként szolgálnak, ráadásul Németország elég nagy ahhoz, hogy nehéz legyen általánosítani, de kiindulópontnak talán jók – különösen, hogy nyilván sok minden ki is maradt.

Tíz dolog, amire Spanyolország tanított

(Fotó: pixabay.com/Public_Domain_Photography)

Share.

About Author

Leave A Reply