Teljes elszakadás

0

Hosszú hónapok találgatásának vetett véget a brit miniszterelnök kedden, amikor végre kiállt, és elmondta, milyennek látja az Egyesült Királyság jövőjét a következő években, miként kívánja kormánya levezényelni a távozást az Európai Unióból. És persze ami minket a leginkább érdekel és érint: mi lesz a már a szigetországban élő és dolgozó, valamint az oda vágyó európaiak, így magyarok sorsa.

Kíváncsian figyeltem Theresa May beszédét (amiből pár dolog már előzetesen kiszivárgott ugyan, de azért az nem ugyanaz), amit figyelembe véve, hogy hét hónapja volt a népszavazás, nehezen lehetne elkapkodottnak nevezni.

Egyébként ezt emelte ki közleményében a német kormány részéről Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter is: „üdvözöljük, hogy a brit miniszterelnök vázolta kormánya elképzeléseit a kilépésről, és végre némi világosságot teremtett a brit tervekkel kapcsolatban”.

Teljes lesz a távozás

„Kilépünk az Európai Unióból, de nem hagyjuk el Európát. Ezért szeretnénk egy új, egyenlő partnerséget – egy független, önmagát irányító, Globális Britannia, és uniós barátaink, és szövetségeseink között” – mondta Theresa May.

A brit kormányfő egyértelművé tette, hogy az elszakadás teljes lesz, azaz nem lehet szó részleges, vagy társult tagságról, vagy bármiről, amivel „kint is vagyunk, bent is vagyunk”.

Azaz Theresa May kizárta a svájci, vagy a norvég modell alkalmazását, és azt is, hogy a tagság egyes elemeit megpróbálják megtartani. „Az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, az én dolgom pedig az, hogy letárgyaljam ennek a Nagy-Britannia számára legjobb módját” – hangsúlyozta beszédében, amit egyébként például itt lehet teljes egészében elolvasni, ha valakinek olyanja lenne.

A bevándorlás

Nekünk a legfontosabb nyilván az, hogy mi lesz azokkal a magyarokkal, akik már az Egyesült Királyságban élnek, illetve azokkal, akik esetleg most tervezgetik, hogy oda költöznek.

Az előbbieknek nem kell olyan nagyon izgulni szerintem, mert erősen úgy tűnik, hogy a már ott lévők maradhatnak.

„A jövőben is szeretnénk idevonzani a legtehetségesebbeket és a legjobbakat tanulni és dolgozni – a nemzetközi tehetségek iránti nyitottság az ország megkülönböztető jegye kell, hogy maradjon -, de ezt a folyamatot rendesen kell levezényelni, hogy a bevándorlási rendszerünk a nemzet érdekét szolgálja” – tette hozzá Theresa May.

„Ezért ellenőriznünk kell az Európai Unióból Nagy-Britanniában érkezők számát. Ugyanis míg az ellenőrzött bevándorlás komoly előnyökkel járhat – üres álláshelyek betöltése, közszolgáltatások teljesítése, a gyakran ma is világelső brit vállalkozások segítése -, addig a túlzott mértékű migrációval nem tud megbirkózni az ellátórendszer” – hangsúlyozta a brit miniszterelnök.

„Az elmúlt bő egy évtizedben a nagy-britanniai nettó migráció rekordméreteket öltött, és ez komoly nyomást gyakorolt a közszolgáltatásokra, mint az iskolák, a végletekig feszítette az infrastruktúránk igénybevételét, különös tekintettel a lakhatásra, és nyomást helyezett különösen a munkásosztály béreire” – indokolt Theresa May.

Miután hat évig magam is belügyminiszter voltam, tisztában vagyok azzal, hogy az emberek szabad mozgása esetén képtelenség a bevándorlást kontrollálni” – mondta a kormányfő, gyorsan hozzátéve, hogy Nagy-Britannia nyitott és toleráns ország.

„Mindig szükségünk lesz a bevándorlásra, különösen a jól képzett munkaerőére, mindig szükségünk lesz az Európából érkezőkre, és az egyes bevándorlókat mindig barátként fogadjuk majd. Ám a referendumot megelőző és a kampányidőszakban az emberektől érkező üzenet világos volt: a Brexit nyomán muszáj ellenőrizni, kik jönnek Nagy-Britanniába Európából. És így is teszünk” – szögezte le Theresa May.

Úgy tűnik tehát, hogy a Brexitet követően tehát nem lesz könnyű munkát vállalni és letelepedni a szigetországban, a nagy kérdés most az, mi lesz azokkal, akik már most is ott élnek.

„Minél hamarabb szeretnénk biztosítani a már most Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok jogait, ugyanúgy, ahogyan a más tagállamokban élő britek jogait is. Közöltem a többi uniós vezetővel, hogy a lehető leghamarabb megadhatjuk kölcsönösen ezt a biztonságot egymásnak” – mondta a brit miniszterelnök.

„Az uniós vezetők közül sokan támogatnak egy ilyen megállapodást – és akad egy-kettő, aki nem -, de szeretném, ha mindenki tisztában lenne vele: Nagy-Britannia számára fontos prioritás ennek a kihívásnak a lehető leggyorsabb megoldása, mert az a helyes és tisztességes dolog” – hangsúlyozta Theresa May.

Kilépnek az egységes belső piacból

A Lancaster House-ban, a brit kormány londoni rendezvényközpontjában tartott háromnegyed órás beszédében a miniszterelnök azt mondta, a brit tagság megőrzése az egységes belső piacon azért nem lehetséges, mert ez a jelenlegi uniós álláspont alapján az EU-szabályok, köztük a szabad munkaerőmozgás alapelveinek elfogadását jelentené.

Márpedig a brit kormánynak a Brexit után nem lenne szavazati joga ezekben a kérdésekben, ráadásul el kellene fogadnia az EU bíróságának további közvetlen jogi fennhatóságát is, azaz az Egyesült Királyság tulajdonképpen „egyáltalán nem is lépne ki” az unióból.

London tehát arra törekszik majd inkább, hogy „a lehető legnagyobb mértékű hozzáférése” legyen az uniós piachoz, ezért „új, átfogó, nagyratörő” szabadkereskedelmi megállapodást kíván kötni az EU-val.

Az egyéb gazdasági fejtegetésekbe nem mennék bele, az mondjuk érdekes volt, amikor a 65 milliós Nagy-Britannia vezetője „szerencsétlen önkárosításnak” nevezte azt, ha a 440 milliós Európai Unió büntetni próbálná országát a kilépés miatt, hiszen az uniós exportőrök ebben az esetben új vámkorlátokkal találnák szembe magukat, amikor „a világ egyik legnagyobb gazdaságának” szeretnék eladni termékeiket.

A brit gazdaság döntő fontosságú és nyereséget termelő piaca az európai autóiparnak, az energiaszektornak, az élelmiszeriparnak, a vegyiparnak, a gyógyszeriparnak és a mezőgazdaságnak.

„Nem hinném, hogy az EU vezetői komolyan azt mondhatnák a német exportőröknek, a francia gazdáknak, a spanyol halászoknak, az euróövezet fiatal állástalanjainak, hogy szegényebbé akarják őket tenni, csak azért, hogy Nagy-Britanniát politikai okokból megbüntessék” – fogalmazott Theresa May.

Érdekesebb reakciók belföldön…

Ami a belföldi reakciókat illeti, az ellenzéki Munkáspártot vezető Jeremy Corbyn szerint fontos lenne olyan megállapodást kötni, ami hozzáférést biztosít az uniós piachoz, mert brit munkahelyek függnek ettől.

„Mindez hatalmas veszélyeket rejt magában, ám Theresa May a jövőbeni kereskedelmi megállapodásokról beszélve csupán annyit mondott, hogy Donald Trump szerint elsők leszünk a sorban. Nem tudom, pontosan ez mit is jelent, és mire gondolt a miniszterelnök” – hangsúlyozta az ellenzéki politikus.

A liberális demokraták vezetője, Tim Farron arról beszélt, hogy a kemény Brexit nem szerepelt a népszavazási papíron: „Azt nem ajánlották a briteknek, hogy kitépnek minket az egységes piacból. Ez a demokrácia ellopása”.

A kilépés mellett legrégebben kampányoló UKIP első embere, Paul Nuttall elsősorban a tárgyalások gyorsaságát tartaná fontosnak: „Gyorsan túl kellene lennünk rajta. Világos elszakadást szeretnénk az Európai Uniótól, szabadkereskedelmi megállapodást, és hogy független, szabad nemzetként élhessünk tovább”.

…és külföldön

A külföldiek közül a német reagálásról már írtam feljebb, ennél azért egy fokkal izgalmasabb, hogy mit gondolnak a beszédről a skótok. Nicola Sturgeon első miniszter (gyakorlatilag miniszterelnök) például rögtön a beszéd után azt mondta, hogy Theresa May beszéde „valószínűbbé tett” egy skót függetlenségi népszavazást (bár ezt a szót nem használta), mert a skótok többször is határozottan jelezték, hogy az egységes belső piac tagjai szeretnének maradni.

Nicola Sturgeon szerint Theresa May csak a tory párton belüli keményvonalasoknak akart kedvezni, márpedig „teljesen világossá kell tenni, hogy a brit kormány nem cselekedhet Skócia akarata és érdekei ellenében, és nem utasíthatja el az összes kompromisszumos próbálkozást”.

A lengyel külügyminiszter-helyettes is reagált, szerinte pontos megegyezésre kell jutni a brit szigeteken élő lengyeleket illetően, ezért ez lesz az egyik kulcstémája lesz a napokban esedékes lengyel-brit kormányfői tárgyalásoknak.

„Meggyőződésünk szerint az Európai Uniónak az Egyesült Királyságban élő lakosait egyenlő bánásmódban kell részesíteni, meg kell őrizniük munkavállalói jogaikat, valamint hozzáférésüket a közszolgáltatásokhoz, a társadalombiztosításhoz” – mondta Konrad Szymanski.

A politikus szerint fontos, hogy „nagyon pontos és jogilag érvényes megegyezésre jussunk, amely minden elképzelhető helyzetben maximálisan átlátható lesz állampolgáraink számára”. Bár pontos számok nem ismertek, becslések szerint mintegy 900 ezer lengyel él az Egyesült Királyságban.

„Szomorú folyamat szürrealisztikus időkben, de legalább a Brexit valószerűbb bejelentése” – ezt már Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke írta Twitter-üzenetében.

Amikor ezeket a sorokat írom, a magyar kormánytól még semmilyen reakció nem érkezett.

Összefoglalva

Noha a magam részéről még ennél is több konkrétumot vártam Theresa Maytől, az már biztosnak tűnik, hogy a brit kormány a „hard Brexit” mellett tette le a voksot, ami gyakorlatilag teljes elszakadást jelent.

A már a szigetországban élő magyarok (a többi uniós polgárral egyetemben) maradhatnak majd (más kérdés, hogy milyen lesz a közhangulat), ám friss érkezőként munkát vállalni sokkal nehezebb lesz, kivéve persze, ha az ember jól képzett munkaerő, mert akkor azért szükség lesz rá.

Én a magam részéről nagyon nem látom, hogyan zajlik majd le ez az egész folyamat, azon viszont érdemes kicsit elgondolkodni, hogy mi mindent hozhat magával az a kijelentés, mely szerint a Parlament szavaz majd a Brexitről, viszont bármi is lesz az eredmény, a kilépés eldöntött tény.

Share.

About Author

Leave A Reply