Szegények és gazdagok

0

Elképesztő társadalmi különbségek jellemzik Egyiptomot, ami szembetűnőbb a magyar helyzetnél is – legalábbis a Magyar lány Kairóban blog szerzője szerint.

„Egyiptomban hihetetlen nagyok a társadalmi különbségek. Természetesen Magyarországon is vannak hajléktalanok és multimilliomosok is, de a mindennapi életben valahogy mégsem érzem ennyire szembetűnőnek ezt a jelenséget, mint itt Kairóban.

Tegyél csak egy sétát a belvárosban, a Ramszisz vasútállomásnál, vagy akár a Mohamed Ali mecset melletti Szejjid Áisha környéken. Omladozó falak, kosz, szemét az út szélén.

Majd felülsz a mikrobuszra és néhány kilométerrel arrébb, mondjuk Nasr cityben, vagy Maadiban ( Rehab vagy egy-két „villával” teli körzetet már meg sem említve) színes házakkal, szebbnél szebb erkélyekkel találkozol, ahol indonéziai bejárónő takarít és főz (kb. 3-4000 fontot kérve havonta).

Egyeseket sofőr visz a Four Season Hotelben megrendezett festménykiállításra, ahol azon gondolkodik, hogy vajon a híres művész, Omar el Nagdi melyik több millió forint értékű absztrakt festményét vegye meg, (ami valójában nem is tetszik neki és nem is érti, de jó felvágni vele).

Vagy van, aki a hátsó kertben a medence körül állófogadást tart, a vendégek ezüstcsészékből szürcsölik a teát és aranyozott villával szedik ki a tányérra a Cordon Bleut, miközben pincérek tucatja járkál közöttük. (…)

Egyiptomban vannak emberek, akik napi két dollárból élnek (statisztikák szerint a lakosság 40% ilyen!), a másik oldalon pedig vannak azok, akik reneszánsz „palotában” élnek, (legalábbis egy egyiptomi nappaliba lépve sokszor ez az érzésed támad), bejárónő hozza a teát és egy-két hetet a saját nyaralóban töltenek a tengerparton, vagy esetleg Malajziában.

Pedig nem kellene, hogy ennyi szegény éljen az országban. Ugyanis az iszlám vallás harmadik pillére rögtön az ima után a zakát, vagyis az adomány a rászorulóknak és a szegényeknek. (Összesen 8 típusú embernek lehet ezt adni.)

Leegyszerűsítve a dolgot: minden olyan muszlimnak, akinek értékei, megtakarításai 85 gramm tiszta arany értékét meghaladják és egy évig ez stagnál vagy gyarapodik, úgy a teljes (félretett) vagyona 2.5%- át a szegényeknek kell adnia. (…)

…és a szegény

Így Kairó közel 20 milliós városában a különböző társadalmi rétegek miliője fogad bennünket: az utakon a régi bogarak és Ladák között vadonatúj, szalonos Mercik és BMW-k járnak (meg a szamaras kocsi), a foltokban vakolat hiányos, düledező lakások szomszédságában álomszép kertes házak épülnek.

A mikrobuszban a munkába igyekvő öltönyös, bőrcipőt viselő férfi mellé egy idősebb asszony száll be hátrakötött kendőben. Szakadt papucsával fellép, súlyos csomagját leemeli a feje tetejéről és betuszkolja az ülés közé, majd egy egyfontost nyom fuvardíjként egy koszos arcú kisfiú markába.

A fiú behúzza az ajtót és az aprót a zsebébe csúsztatja a többi mellé, miközben a mikrobusz szélsebesen tovább száguld hotelek, bevásárlóközpontok, és nyomornegyedek között.”

A teljes posztot ide kattintva olvashatjátok el.

Share.

About Author

Leave A Reply