A százezer forintos kérdés

0

Nincs szakember. A Magyarországon (és a régióban) élők egyre gyakrabban szembesülnek ezzel a mondattal, miként azzal is, hogy lassan alig marad ember a különböző ház körüli szakmunkák elvégzésére – és akkor például az egészségügyről még nem is beszéltünk. Apropó, egészségügy: pár hete olvastam egy véleményt, ami tulajdonképpen a mai posztot ihlette. Egy szakápoló mondta a következőket a tervezett béremelés kapcsán: „Nagyon jó lenne, nagyon szeretnék és egy kollégám mondta, hogy feltétlenül mondjam el, ha itthon többet fizetnének 100 ezerrel, mindenki hazajönne”. A kérdés tehát most az, te vajon hazajönnél-e (vagy el se mentél volna), ha az akkori fizetésedet megtoldották volna 100 ezer forinttal?

Kezdjük egy kicsit messzebbről: az utóbbi hónapokban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a határátkelés olyan folyamatokat indított el a régió gazdaságában (így természetesen a magyarban is), amelyre eddig még nem született meg a megfelelő válasz.

Hogy mennyire nem kizárólag magyar problémáról van szó, Csehországban például a betöltetlen álláshelyek száma az elmúlt két évben 166 százalékkal nőtt (munkanélküliség alig van), míg Lettországban az üres álláshelyek aránya háromszorozódott meg alig egy év alatt.

Lengyelországban fél év alatt ugrott a duplájára, Romániában pedig a bruttó bérek nőttek júliusban éves összehasonlításban 12,4 százalékkal nőttek. És éppen az az egyik gond, hogy a béremelkedés ugyanis meghaladja a hatékonyság növekedését, Litvániában például 2019-ig évi 6,5 százalékos béremelkedésre számítanak, ami duplája lenne a termelékenység növekedési ütemének.

Pedig egyértelmű, hogy valamilyen formában béremelésre szükség van/lesz, ha a közép-európai országok nem szeretnék, hogy a gazdaságuk komoly károkat szenvedjen a munkaerőhiány miatt.

(Márpedig szenved, hiszen maga a nemzetgazdasági miniszter nyilatkozta nemrég, hogy Magyarország bukott már el autóipari beruházást azért, mert nem tudott megfelelő számú munkaerőt biztosítani.)

Hogyan emeljünk bért?

A béremelés ugye történhet úgy, hogy a cégek mélyebben a zsebükbe nyúlnak, és megpróbálják kigazdálkodni a többlet terhet, vagy úgy, hogy a kormány csökkenti a járulékokat, az így megmaradó többletet pedig a vállalatok oda tudják adni a munkavállalóknak (ha éppen nem nyelik le, de ezzel most ne számoljunk).

Hogy mennyi az annyi, az jó kérdés, akad szakértő, aki komoly mértékű járulékcsökkentést javasol. Az ő modellje szerint egy munkavállaló akkor megy külföldre dolgozni, ha legalább kétszer annyit kap kint, mint Magyarországon.

Magyarországon az élet összességében még mindig olcsóbb ugyan, ám visszajönni már csak akkor jön vissza az, aki elment, ha a magyarországi és a kinti bére közötti különbség mondjuk a másfélszeresére csökken.

Az egyszerűség mentén ha valaki 1000 eurót keres nettóban Magyarországon, Európában pedig 3000-et, akkor elmegy. Vissza viszont csak akkor jön, ha a bérek már megemelkedtek mondjuk nettó 1500 euróig, mert addig egyszerűen nem éri meg.

„Azonban tegyük fel azt is, hogy ez a nettó 1000 euró bér úgy jön ki, hogy a munkavállaló költsége minden adóval és járulékkal együtt 2000 euró. Mi történik, ha a járulékokat/adókat a felére csökkentjük (így a nettó bér azonnal 1500 euróra ugorhat)? A szükséges béremelést ugyanúgy meg tudja lépni azonnal a munkaadó, nem kell árat emelnie, és nem csökken a profitja, tehát további beruházásokat hajthat végre” – szól az érv.

Hogy konkrét példát is hozzunk, induljunk ki abból, hogy Ausztriában átlagosan közel kétszer annyiba kerül az élet, miközben több mint háromszor annyit keresnek.

Tehát ahhoz, hogy egy magyar munkás Magyarországon az osztrák színvonalon élhessen, szinte duplázni kellene a fizetését. Ez pedig azt jelenti, hogy nincs az a járulékcsökkentés, amivel látótávolságon belül kerülnének az osztrák fizetések.

Ez csak a magyar termelékenység felzárkózásával történhetne meg. Addig pedig valószínű, hogy a kivándorlás is folytatódik, ami persze nem jelenti azt, hogy nem is fontos az adók és járulékok folyamatos, programszerű (nem egyszeri) csökkentése.

Miért nem jönnek a vendégmunkások?

(Csak zárójeles kitérő, mert csak közvetve tartozik a poszt témájához, hogy nyilván vendégmunkásokkal is meg lehetne próbálni pótolni a kiesett munkaerőt, ennek azonban több gátja is van.

Egyfelől a jelenleg is zajló bevándorlóellenes kampánnyal párhuzamosan ez politikailag kissé nehezen lenne megmagyarázható, másfelől Magyarország eleve nem célországa a harmadik országból érkező munkavállalási célú migrációnak.

Erre példa, hogy a magasan képzett, harmadik országból érkező munkavállalók foglalkoztatására kiadott, ún. kék kártyák száma Magyarországon, éves szinten nem éri el a 10 (!!) darabot.

Mindenesetre a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége már többször felvetette, hogy szükség lenne egy, a kulturálisan beilleszthető, szakképzett munkaerő bevonására irányuló kormányzati programra. Lengyelországban van már ilyen, ott körülbelül egymillió ukrán dolgozik.)

Már a pénz sem mindig elég

Visszatérve tehát az alapkérdésre, a helyzet több multi esetében is kezd aggasztó lenni. Az egyik nagy áruházlánc kapcsán éppen a minap volt hír, hogy már 300 ezer forintért sem talál embert.

Noha egy év alatt megugrottak a bérek a bolti kiskereskedelemben a KSH adatai szerint (idén júniusban közel 200 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset a boltokban, míg egy évvel korábban 182 ezer forint, ami közel 10%-os fizetésemelés), ez még mindig nem elég az elvándorlás megállítására

Vagy ott a McDonald’s példája, amely rákényszerült arra, hogy kedvezményes munkavállalói juttatásokkal (így például ingyen szállással, ahol csak a rezsiköltséget kell fizetni) próbálja magához csábítani az embereket. Nem túl átütő sikerrel…

Egy szó, mint száz, a kérdés tehát az: te hazajönnél-e, ha az utolsó magyarországi béredet megtoldanák 100 ezer forinttal, vagy ha még itthon vagy, és a határátkelést fontolgatod, meggátolna-e ebben, ha a mostani fizetésed 100 ezer forinttal magasabb lenne?

“A baj, hogy még mindig nem értik”

A Határátkelő oldalon ez a kérdés már felmerült, most név nélkül pár reakció onnan és a Facebook-oldalról, ízelítőként:

„Ismerek olyat, aki hazajött. Egy se a pénz miatt. Viszont egyre többen mennek el nem a pénz miatt.”

„Nettó 300-350 [ezerért visszajönnék]. De ha a vállalkozók ugyanolyanok, mint azelőtt, nincs az a pénz.”

„Ez most komoly a kérdés?! Még egy nullát rakjatok utána, de még akkor is ezer más dologtól is függene…”

„A baj, hogy még mindig nem értik… A fő baj nem a fizetés… Sok egyéb más dolog a baj…

„100 ezer plusz? 😀 hahahahahahahahahahaha 🙂 kerestem otthon 100 ezret az akkor 200 ezer, most is 200-at keresek, csak hetente. 😀 A válasz… NEEEEEEEM”

„Főorvosként 6 éve más ország GDP-jéhez járulok hozzá. Akkor se mennék már haza, ha ugyanannyi nettót ajánlanának, amit itt keresek. Van még kérdés?”

Hacsak az nem, hogy ti milyen választ adnátok és miért.

Share.

About Author

Leave A Reply