Szabad mozgás

0

A nemzetközi szakmai élet iránt érdeklődő kelet-európai egyetemi oktatóknak nem egyszerű a dolga. A szicíliai nyárban konferenciázni sem feltétlenül kéjutazás számukra. Erről szól részletesebben – megtörtént eset alapján – Marton Péter e heti írása.

Marton Péter: Szabad mozgás (novella)

[Az európai politikatudományi körökben megfigyelhető historikus eredetű populációgenealógiai bifurkáció transzgresszív manifesztációjának autoreferenciális diskurzusok általi ellehetetlenülése mint a materiális tényezők által meghatározott társadalmi hierarchiák reprodukciójának sajátos mechanizmusa – avagy egyetlen (hosszú) mondatban a tudomány finanszírozásának gyakorlati jelentőségéről:]

1.: nemzetközi politikatudományi konferencia, a helyszín a napfényes Szicília, the year is 2015, a migráció a slágertéma, rengeteg a résztvevő, túl sok a párhuzamosan futó előadás, magas a részvételi díj és a szállodai szobaár – hiába, exkluzív a környezet: a szervezők ajánlata a Hilton, névlegesen minden kedves panelistának kedvezményes (és persze így is drága) a szállás (25% discount), de hát itt van együtt mindenki, aki számít, késő estig történések, a hivatalos program végén aktualitásokkal foglalkozó kerekasztal-beszélgetések és plenáris ülések, a végén egy-egy koktél vagy egyéb ital elfogyasztása a szálló bárjában a kollégákkal, networkölés, sokaknak mindehhez bőkezű per diem, kielégítő munkaadói támogatás;

2.: kelet-európai egyetemi emberként ezt zsebpénzből bevállalni, szállásnak két faluval arrébb, az országúttól félreeső panzióban fapados szobát foglalni, reggel fél hatkor kelni, a 8-as kezdésre gyalogosan odaérni, a tizenkét kilométeres úton az öltönyben máris egy kicsit megizzadni, kávét reggelizni, a programban az egyetlen aznapi ingyenkajás, ingyenpiás fogadást gondosan kikeresni, a migrációs témájú esti panelbeszélgetésre a kevés evéstől-ivástól sajgó fejjel beülni, brit, holland és német akadémiai emberektől meghallgatni, hogy a szabad mozgás elkötelezett hívei, tehát bármilyen formában is valósuljon meg, akadályozásának természetszerűleg eltökélt ellenzői, és hogy „a xenofób kelet-európai nemzetekkel” mennyire nehéz ebben az ügyben bármit is kezdeni – és belátni, hogy hozzászólni ehhez a diskurzushoz már-már lehetetlen, mert a hallgatóság nagy részét az udvarias bemutatkozást követően (név, egyetemi hovatartozás) legfőképpen az érdekli, elvágyódó, elhatárolódó nemeslélek vagy-e, vagy gyűlölettel teli félorientális rútságként létezel ebben a világban, egyéb lehetőség nincsen –, aztán ballagni hazafelé a sötétben, hallgatni a partot nyaldosó hullámokat, és örülni, hogy te lenni nagyon szerencsés kelet-európai: minthogy ez a szabad mozgás világa, itt járhattál, a költőpénzed elfogytával pedig jogodban áll hazamenni.

***

Marton Péter szerzői Facebook-oldalához itt lehet csatlakozni a Facebookon. Ez pedig a szerző saját weboldala eddig megjelent írásaival.

A spanyol tengerparton

Share.

About Author

Leave A Reply