Svédországból Izlandra

0

Az egyik előnye annak, ha az ember Svédországban él (mondjuk akad egy pár…), az az, hogy fantasztikusakat lehet kirándulni és utazni a környező északi országokban is. Például Izlandra, miként azt Bandirepublik tette pár éve.

„Elég durván odavágta őket a válság, és már ötödik éve nyögik azt. Beszélgettem erről több helyi erővel is és egyik sem volt túlságosan boldog a téma kapcsán. Kezdetben például a devizahitelek törlesztő részlete 2,5-szeresére nőtt csak hogy egy ismerős és húsba vágó nüanszot említsek.

Közvetlenül a gazdasági összeomlás miatt 25 000 izlandi emigrált, ami a magyar állítólagos félmillióhoz képest kevésnek tűnik, viszont Izland teljes lakossága 320 000 fő, tehát ez egy laza 8%-os arány, ami azért relatíve szemmel látható. (…)

Az első pillanattól kezdve az a kérdés motoszkált a fejemben, hogy ugyan mit keresnek itt egyáltalán emberek. Miért akarna valaki ott élni a zord időjárást és természet kihívásait folyamatosan elviselve?

A golf-áramlatnak köszönhetően enyhe +5 C fok körül volt a hőmérséklet január közepén, míg Stockholmban -10 volt, viszont 40-50 km/h-s jeges szél próbált meg az összes létező testnyílásomon a csontomig hatolni. A napfelkelte hivatalosan 10:45-kor van, de a jelenség nevét adó égitestet nem feltétlenül látja meg az ember. (..)

Azért a szokatlan táj tényleg lenyűgöző tud lenni, de ha egészen őszinte akarok lenni, akkor egy sivatag vagy az Alpok random része semmivel sem marad el Izland mögött, csak egyszerűen más.

A város pedig először óriási csalódás volt, mert csak a külsőbb kerületekben, az újonnan épített részeken járkáltam az első napokban. Folyamatosan kutatta a szemem az interneten korábban látott gyönyörű, hangulatos, színes kis házikókat, de helyette csak ötletszerűen elszórt ronda épületeket láttam. Olyan volt az egész, mintha egy ízléstelen vidéki polgármester próbálná ingyen hitelből világvárossá tenni a járását – sikertelenül.

Persze a végén sikerült bejutnom a központba, ami tényleg levett a lábamról. mindenütt hangulatos kávézók, éttermek. Rengeteg művészi graffiti, millió szín, érdekes arcok; át akartam ölelni az egészet. Az igazsághoz azért hozzá tartozik, hogy pl. a 7. kerületi bulinegyed Pesten semmiben sem marad el a világ legnagyobb partiközpontjának titulált Reykjaviktól, úgyhogy kihúzhatjuk magunkat nyugodtan, amikor ez a téma jön szóba.”

A poszt természetesen ennél jóval részletesebb, úgyhogy érdemes elolvasni az egész bejegyzést!

Share.

About Author

Leave A Reply