Svéd bringázás – imidzs és a valóság

0

Magyarországról nézve menőnek tűnnek a skandinávok, akik szép ruhában, sportosan, pirospozsgás arccal menő bringákon járják a tiszta, jó levegőjű nagyvárosaikat. Kicsit közelebbről nézve például Stockholmban azért jóval árnyaltabb a kép. A svéd fővárosban élő Bandirepublic szerint ugyan rengeteg pozitívuma akad a bringázás támogatásának, de ha kicsit megpiszkáljuk a jelenséget, akkor azért árnyaltabb lesz a kép.

„Stockholmban is rengetegen bicikliznek minden nap a munkába. A jól kialakított kerékpárutakon reggel és délután csúcsforgalom van. A svéd kormány adóvisszatérítéssel támogatja az elektromos rásegítésű bringák vásárlását, virágzik a kétkerekű kultúra, tök jó, hogy már hipszter is lehetsz, ha a megfelelő esztétikával tekersz.

Ennek a fenntartható közlekedési módnak további előnye, hogy ha minden nap kétszer 25 percet cangázol, akkor már a sportolást is kihúzhatod a teendőid listájáról.

Közben látom, hogy Budapesten megy az ideológiai harc. A vesztes kormányoldal próbál mindenhol beleszállni a bringásokba (lásd a hírhedt interjút a főpolgármesterrel vagy a Critical Mass szervezőjével) és sajnos a magyar főváros teljesen gépkocsifüggő.

Számomra elképesztő, hogy a helyi lakosok kvázi ingyen parkolhatnak az utcákon, anno a Nagykörúton a lámpákat úgy állították át, hogy a zöldhullám az autóknak kedvezzen a 4-6-os helyett. A légszennyezés lassan Új-Delhiével vetekszik, tarthatatlan a helyzet.

Itt levonhatnám a következtetést, hogy bezzeg a svédek mennyivel okosabbak és menőbbek, de most inkább árnyalom a képet picit.

Stockholmban a városvezetés hosszú évek óta durván szorítja ki az autózást a városból. Van brutális dugódíj, ami folyamatosan emelkedik és egyre hosszabb periódusban kell fizetni (ezen már korábban kiakadtam).

A parkolási díjakat több, mint a másfélszeresére emelték, amióta itt lakunk (az elmúlt nyolc év…), szisztematikusan csökkentik a parkolóhelyek számát. A régi gépkocsikat kitiltják a belvárosból, minden fronton megy a harc.

Sokszor elgondolkodtam már, hogy egyáltalán kell-e nekünk autó? Én, aki szerintem függő vagyok. Egyrészt imádom az autókat, másrészt azt a szabadságot, amit ad, hogy bármikor bepattanok, és oda megyek, ahová csak akarok. Nekem ez az érzés sokat megér (és sokat is fizetek érte, de még nem adtam fel). (…)

Tömegközlekedés

Az SL-nek (nagystockholmi BKK) vannak kifejezetten szimpatikus vonásai. tök jó, hogy régióban gondolkodnak és a bérletek, jegyek több-tíz kilométeres utazásokra is érvényesek, hogy 75 percig használhatsz egy vonaljegyet.

Van 100 metróállomás, két vonalat is bővítenek jelenleg. A helyközi vonatok (pendeltåg) is remekül működnek az agglomerációból való ingázáshoz, ahol természetesen nagy P+R parkolókban lehet hagyni ingyen a kocsikat.

Viszont ez a rengeteg fejlesztés sokba kerül. amit nem csupán a beszedett dugódíjból fedeznek, hanem a jegyek, bérletek árát is folyamatosan emelik. Ezt azonban én problémásnak találom. Az elvet is és a mértéket is. (…)

Amin a legjobban ki vagyok akadva, az a vonaljegyek ára. Mivel én otthonról dolgozom, és a feleségem munkahelye is séta/bringatávolságban van a lakhelyünktől, egyikünknek sem éri meg bérletet vásárolni.

Így marad a vonaljegy. A teljes árú jelenleg 45:- koronába kerül, ami 1435,- forint a cikk írásának idején. Ez agyrém, még szerencse, hogy van feltöltőkártya, ami alacsonyabb áron kínálja ugyanazt a szolgáltatást.

HATÁRÁTKELŐ A
YOUTUBE-ON
ÉS A SPOTIFY-ON IS!

Reskassa-nak hívják, 2017-ig 20:- korona volt egy 75 perces utazás. Ez nagyon baráti szerintem. (…)

Nos a fent említett reskassa boldog használója vagyok immáron nyolcadik éve, de idén valami eltört bennem. Már a tavalyi emelés is felért egy gyomrossal, de idénre még 5 koronát emeltek.

Eljutottunk oda, hogy 37:- korona egy út. Ha be kell ugranom a városba az asszonnyal és a gyerekkel, akkor az 2*37+25=99 korona egy irányba, összesen 198:- (egy liter benzin 15:-, egy óra parkolás 15:-, egy dupla sajtburger menü a mekiben 50:-), ez brutálisan drága.

Annyira, hogy ezt már nem vagyok hajlandó megfizetni. ezért inkább kocsival járunk mindenhova. Még akkor is, ha marhára nem szeretnék sem kényelmi, sem környezetvédelmi okokból a belvárosba beautókázni. (…)

Kerékpározás

Stockholm sokkal kisebb, mint Budapest. Mi a dél-keleti határán lakunk. Innen a legészakibb pontot fél óra alatt elérem bringával; 8,1 km, sík terep (tömegközlekedéssel 43 perc khm)

Budapesten ez kb. olyan, mint Csepelről Káposztásmegyerre, ami 31 km és kocsival fél óra így vasárnap reggel. A google szerint bringával meg se próbáld! (…)

Kényszerből erényt

Ezt meg a magyarok szokták mondani. Azt hiszem, ez tökéletesen leírja, hogy miért bringáznak olyan sokan Stockholmban és más skandináv nagyvárosokban. Mert autóval lehetetlen, BKV-val meg megfizethetetlen közlekedni.

Szerinted ebből a szemszögből nézve is menő bringázni?”

A teljes posztért ide kattints! (Ha pedig segítenél Bandirepublicnak egy rövid kérdőív kitöltésével a határátkelők kokárdaviselési szokásairól, akkor egyetlen kattintás ide és 2 perc az idődből és már segítettél is.)

Szülés Magyarországon és Hollandiában

Share.

About Author

Leave A Reply