Rozsdás gyárból menő étterem

0

Hollandiában mindenütt az okos területhasználatra találunk példát, pedig az unalmas kétdimenziós terepi adottságokból első látásra nem feltétlenül következtetnénk ennyi kreativitásra. A Hollandokk írásából egészen szuper példákra derül fény.

„A néhai – vasút közeli – gyárak újragondolása révén remek közösségi tereket, eseményközpontokat, az adott eseményhez igazítható-alakítható termeket, könyvtárat vagy épp koncerttermet varázsoltak sok-sok régi épület helyére.

A hollandok legendásan szeretnek meetingelni, konferenciázni és börzézni, a rendezvények végén pedig borrel-ezni, ahol gyakran egy-egy pohár bor vagy sör kíséri a netwörkölést.

Még jó, hogy kifejezetten tömegközlekedésre hangolták az érkezést és a távozást, így még ez utóbbiból sem lehet komolyabb baj. Távozáskor már csak az otthoni állomáson lezárt biciklit kell megtalálni és levezetésképp hazatekerni vele.

Ilyen indusztriális eseményközpont a hajdani Prodent gyár Amersfoorban. Majd 80 évig, 2011-ig gyártották itt a hollandok „nemzeti fogkrémjét”, a gyártás elköltöztetése után pedig 1000 fős befogadására képes rendezvényközpontot rendeztek be, valamint közösségi teret kis kávézókkal, workshopoknak otthont adó helyiségekkel, melyeket a gyár egykori dísztárgyaival dekoráltak, és az egykori laborok fehér csempéit, tisztaság-hangulatát is megőrizték.

KÖVESD A HATÁRÁTKELŐT A
YOUTUBE-ON
ÉS A SPOTIFY-ON IS!

A hajdani textilipari város, Tilburg belvárosa is rohamléptekben fejlődik, a Spoorzone, azaz az állomás környéke retro pubokkal, az E.V. E. menő éttermével, mellette a nosztalgikus kis vonat-étteremmel, és az egykori iparcsarnokok újrahasznosításával gazdagodott.

A LocHal acélszerkezetű és üvegfalú épülete a városi könyvtár és rendezvényközpont új otthona.

A textilipari múlt a hatalmas függönyökben köszön vissza, a tologatásukkal leválasztható terekben a lépcsőből egyszer csak nézőtér lesz, az előtérből pedig pódium, némi könyvespolc-díszlettel kiegészítve.

Hogy az elhagyott ipartelep újragondolása jól sikerült, azt több elnyert díj, köztük a “World Building of the Year” is igazolja. (…)

Amszterdamban sem csak a csatorna-parti mézeskalácsházikókat érdemes megnézni. A Westerpark részén találjuk a Westergasfabriek egykori épületeit, amelyek a 19. század végén még kőszénporos gyártelepnek terveztek, igaz, neo-reneszánsz stílusban.

A Westergasfabriek Amsterdam volt a helyi gázgyár, az itt előállított gázt köz- és épületvilágításhoz használták fel. A gyárat a brit Imperial Continental Gas Association építette 1883-ban, 4 hektáros területen.

A területválasztás szintén stratégiai fontosságú: vízi-, vasúti – és közúti szempontból egyaránt elérhető volt. A gázgyár egészen 1967-ig működött, amikor is a világítógáz termelését földgázzal váltották ki.

Az üzem a bezárását követően az intenzív területhasználat miatt erősen szennyezett besorolást kapott, így az 1990-es évekig itt működtek a GEB (helyi energiacég) raktárai és műhelyei.”

Ha a többi nagyváros különlegességeire is kíváncsi vagy, irány a Hollandokk posztja!

Különrepülővel vinnék Angliába a kelet-európai munkásokat

Share.

About Author

Leave A Reply