A románok sem tudják, hányan vándorolhattak ki külföldre

0

Közel 4 millióan lehetnek a határátkelő románok, de pontos számot senki sem tud mondani. Az viszont látszik, hogy egyre nagyobb a baj, és az elvándorlásnak egyre látványosabbak a következményei.

„Csak becsült adatok vannak, ezért a szakemberek számára is nehéz megfogni ezt a valóságot” – állítja Horváth István szociológus, egyetemi tanár, egy interjúban.

A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője szerint az elvándorlás társadalmi-gazdasági hatásai már most érzékelhetők, bizonyos falvaknak az elöregedése és az egyes szektorok munkaerőhiánya egyre látványosabb, de hosszú távon a nyugdíjrendszer is megsínyli az exodust.

Mivel sokan magyar állampolgárként szerepelnek a kimutatásokban, az erdélyi magyarok esetében nehezebb nyomon követni a folyamatot – írja a kronika.ro.

Hozzávetőleges adatok

A szociológus szerint jelenleg nincs adat arról, hogy mennyi romániai él külföldön, csupán arról, hányan vannak bejegyezve, hogy külföldön tartózkodhatnak. Továbbá, hogy hol hány román állampolgárt jegyeznek be egy évben, és ezt hányan újítják meg.

De arról, hogy pontosan hányan mennek ki, és mennyit maradnak, nincs. Tehát hozzávetőleges adatok vannak, melyekkel a nagyságrendeket meg tudjuk becsülni. Ez a becsült szám jelenleg 3,8 millió.

Az Eurostat szerint bevándorló az, aki egy évnél hosszabb ideig tartózkodik egy adott ország területén. A külföldön született gyerekeket jobban lehet követni, mert ha az egyik szülő az adott ország állampolgára, úgy be kell jegyeztetni a román konzulátuson, olvasható a hirado.hu-n.

A fiatalok mennek el

2002-ben indult, és 2007-ben nagyon megnőtt a termékeny korosztályok kivándorlása Romániából. A 3,8 millió kivándorlónak a zöme a termékeny, fiatal korosztályhoz tartozik, így gyerekeik nem Romániában születnek meg.

A jelenség társadalmi-gazdasági hatásait csupán bizonyos értelemben lehet látni, de ezekkel a számokkal jelenleg nem lehet mit kezdeni. Elkezdődött ugyanakkor egy olyan típusú munkaerőhiány, mely elsősorban a vendéglátó- és szállodaiparban jelentős, mivel ezekre a szakemberekre nagy a kereslet különböző célországokban. Problémák vannak még az infrastrukturális beruházások, az autópálya-építés terén is.

Nemrégen a jelenség társadalmi-gazdasági hatásait próbálták elemezni: „Ami látványos kezd lenni: bizonyos falvak elöregedése, elszegényedése. Egyre több az olyan település, ahol a középkorú népesség hiányzik, csak öregek vannak” – mondta Horváth István.

(Fotó: pixabay.com/towbar)

Share.

About Author

Leave A Reply