Ózd külföldre ment

0

Csúcson pörög a határátkelés, még soha ennyien nem költöztek tartósan külföldre, mint tavaly. A 33 ezer ember annyi, mintha egész Ózd (vagy Vác) fogta volna magát, és elment volna az országból, ráadásul hosszú távra. Az is tény, hogy eközben az elvándorlás üteme viszont csökkent.

A Központi Statisztikai Hivatal alapján tavaly majdnem 33 ezer ember döntött úgy, hogy külföldre költözik, persze az ilyen adatokat mindig érdemes fenntartásokkal kezelni, hiszen csak azokról tudnak, akik be is jelentették, hogy elmennek. (Személyes tippem, hogy ők vannak kevesebben.)

A növekedés üteme lelassult (a tavalyi 4,6 százalék sehol sincs a korábbi 40 százalék körüli emelkedésekhez képest), ami két dolgot jelezhet szerintem: egyrészt beállt a viszonylag stabil elvándorlási ütem, másrészt azért csak telik az idő, és akik nagyon akartak, azok már az elmúlt években elmentek.

A fiatalok mennek el

Ráadásul jellemzően a fiatalok mennek el, a határátkelők közel fele (44 százaléka) például 30 év alatti, háromnegyede pedig még nem töltötte be a negyvenet.

Az is érdekes, hogy egyre többen vannak azok, akik már egyetemre is külföldre mennek, ennek egyik oka az egyetemi férőhelyek számának csökkenése, bizonyos szakok állami támogatásának megnyirbálása lehet.

Tízezer magyar tanul külföldi egyetemen

Egy nemrég nyilvánosságra hozott adat szerint körülbelül 9-10 ezer magyar tanulhat külföldi felsőoktatási intézményben, ami nézőpont kérdése, hogy sok vagy kevés.

Az is hozzájárulhat ahhoz, hogy a fiatalok külföldi egyetemet választanak, hogy míg a legtöbb magyar egyetemen ma is ugyanazokra a szakokra lehet jelentkezni, mint 10-20 évvel ezelőtt, addig Nyugat-Európában már olyan szakokat is kínálnak, mint a kreatív digitális technológia vagy az App-fejlesztés, ami sokkal inkább megfelel a jelenkor kihívásainak (azt pedig még csak sejteni is alig lehet, hogy 10-20 év múlva milyen tudással lehet majd boldogulni).

A legtöbb diák egyébként az Egyesült Királyságot választaná továbbtanulásra, ennek ellenére az UNESCO adatai szerint mégis a legtöbben Ausztriában (és második helyen Németországban) kötnek ki, Nagy-Britannia csak a harmadik helyen található.

Osztrák egyetemek: tódulnak a magyarok

Ha már Ausztria, a szomszéd országban a visegrádi országok közül a magyarok vannak a legnagyobb számban jelen az egyetemeken. A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) osztrák minisztériumi adatokat kért ki, és ezek alapján az derült ki, hogy a 2009/2010-es tanév óta minden évben Magyarország vezetett a visegrádi országok között.

A nagy áttörés egyébként 2013-ban történt meg, amikor egyik tanévről a másikra 461-ről 677 főre nőtt az Ausztriában tanuló egyetemisták száma. A 2014/15-ös tanévben osztrák állami egyetem BA, MA vagy osztatlan képzését 596 magyar, 405 lengyel, 363 szlovák és 291 cseh elsős diák kezdte meg.

Trendfordulónak nyoma sincs

Kicsit magukra hagyva a fiatalokat térjünk vissza a teljes népességhez, annál is inkább, mert a Kopint-Tárki témával foglalkozó kutatója szerint fölösleges abban reménykedni, hogy csökkenne a határátkelés üteme.

„Nem láthatunk semmilyen olyan változást Magyarországon, amely megfordítaná a folyamatot” – mondta a Világgazdaságnak Hárs Ágnes, aki szerint az életpályában a döntési lehetőségek szűkítése is hozzájárul a növekedéshez.

A Tárki felmérései szerint tavaly rövid távú munkavállalást a megkérdezettek 10 százaléka tervezett, és ugyanekkora arányban mondták azt is, hogy akár el is költöznének. (Tudom, tudom, már többször megbeszéltük, hogy az „elmenne-e, ha…” kérdésre egyszerű igennel felelni, más kérdés, hogy ki mit tesz érte.)

A Tárki azt is megjegyzi, hogy miközben a külföldi munkavállalás az ország uniós csatlakozását követően egyre népszerűbb trend lett, a tartós külföldi munkavállalás (magyarán az elköltözés) új tendencia.

Kik mennének leginkább?

Nyilván azok, akiknek a legkevesebb a veszíteni valójuk: az ország szegényebb részeiben élők, munkanélküliek – és persze a spektrum másik végén lévők, azaz a diplomával rendelkezők.

Tavaly valamivel több férfi ment külföldre, mint nő (bár nem sokkal, az 53 százalék tulajdonképpen hibahatárnak tekinthető), az már sokkal érdekesebb, hogy a határátkelésbe belevágó férfiak kétharmada nőtlen.

Miközben korábban a KSH Népességtudományi Intézetének kutatói, Blaskó Zsuzsa és Gödri Irén úgy vélték, az elvándorlás agyelszívást is jelent, mostanra ez annyiban változhatott, hogy egyre több alacsonyabb végzettségű is nekivág.

Egyre több a bevándorló

Van egy másik irányú mozgás is, azaz egyre többen költöznek Magyarországra is (olyannyira, hogy körülbelül évi 20 ezer fővel csökken emiatt a népesség 2010 óta).

Tavaly és tavalyelőtt összesen több mint 30 ezer külföldön született állampolgár telepedett le Magyarországon, ők nyilvánvalóan többségükben a környező országokban élő magyarok, de a visszaköltözés is felgyorsult, azaz egyre többen költöznek vissza Magyarországra a határátkelők közül.

Ennek lekövetése mondjuk komoly nehézségekbe ütközik, hiszen nem lehet „lekövetni” a határátkelőket – nyilatkozta még tavaly a Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, Blaskó Zsuzsa.

Mennyien térnek vissza Magyarországra?

Most nem akarnék senkit az ún. tükörstatisztikákkal untatni, a lényeg az, hogy ezek Németország és Ausztria – a két hagyományos célország – esetében elég jelentős visszavándorlást mutatnak, bár azt tulajdonképpen nem tudjuk, hogy az adott országból „kijelentkezők” milyen arányban térnek haza, vagy esetleg mennek tovább egy másik országba.

Mindenesetre 2013-ban a Németországban bevándorlóként regisztrált magyar állampolgárok 57%-át tették ki azok, akik kijelentkeztek, Ausztriában ez az arány 43% volt – mindkét ország esetében ennél magasabb arányok voltak a 2000-es években.

A magyarországi népszámlálás 204 ezer olyan magyarországi születésű személyt írt össze, aki korábban legalább egy évig külföldön tartózkodott, 63%-uk a rendszerváltozás után tért haza.

És ha mindez még nem lenne elég, azt is érdemes figyelembe venni, hogy a migrációs terveket mérő vizsgálatok szerint a visszatértek körében jóval nagyobb az újabb migrációt tervezők aránya. (Például 2013-ban a teljes 18–40 éves népesség 33%-a tervezett hosszabb-rövidebb időre külföldre költözni, a migrációs tapasztalttal rendelkezők 67%-a.)

Share.

About Author

Leave A Reply