Öt különbség a svéd és a holland munkahelyek között

0

Földrajzilag Hollandia és Svédország nincs is olyan vészesen messze egymástól, ám a két ország munkakultúrája mégis sokban különbözik egymástól. Az alábbiakban következzen öt jellemző differencia.

1. Étel és ital a svéd üzleti kultúrában

Talán nem is gondolná az ember, de Svédországban nagyon komolyan veszik a kávészünetet. Ez a legendás „fika”, melyről már itt, a blogon is esett szó és ami jóval több, mint egy gyors kávé elfogyasztása az asztalunknál.

A „fika” társasági dolog, ami ellazít és segít élvezni az életet, ráadásul a kávéhoz (vagy a teához) jellemzően valamilyen édes sütemény is jár. Nem bölcs dolog, de nem is érdemes kihagyni, ha már az ember egyszer Svédországba keveredik.

Az ebédhez is teljesen másképp állnak a két országban. Míg Hollandiában egyszerű szükségletnek tekintik (amit bőven kielégít egy szendvics elmajszolása), addig a svédeknél ez is eseményszámba megy. Mi több, sokszor üzletek is köttetnek az ebédasztal fölött.

2. A svédeknél a család az első

Svédország világviszonylatban is rendkívül nagyvonalú a gyes tekintetében, a szülők összesen 480 nap szabadságot kapnak, amit gyakran egyenlően oszt el az anya és az apa (az egyik szülőnek 90 napot mindenképpen ki kell vennie). A beteg gyermeket ápoló szülő évi 120 nap fizetett szabadságot kaphat.

Ha beteg a gyerek, a szülő Hollandiában is otthon maradhat, ez az elsősorban váratlan helyzetekben alkalmazható szabadság azonban maximum pár nap lehet. Éves szinten maximum a heti munkaórák számának dupláját lehet kivenni. Magyarán ha valaki 40 órát dolgozik, akkor egy 12 hónapos periódusban 80 órát lehet otthon a beteg gyerekkel ezt a rendszert használva. Az apáknak Hollandiában is jár a gyerek születésekor szabadság, de ez mindössze öt nap volt 2019-ben (az anyák 16 hetet vehetnek ki).

3. Munkajog svéd és holland módra

Hollandiában úgy szól a törvény, hogy ha valaki háromszor egymás után határozott idejű munkaszerződést kap ugyanattól a cégtől, akkor utána automatikusan határozatlan idejű jár neki.

Ha egy munkavállaló két éven belül több mint egy alkalommal határozott munkaidejű szerződést kap, akkor ugyanez a helyzet, feltéve, ha a kettő között nem telt el fél évnél hosszabb idő.

Svédországban munkavállalói szempontból még jobb a helyzet, hiszen egy hat hónapos próbaidő után vagy állandó, vagy határozatlan végű, rendszeresen megújuló szerződés jár.

A munkaadók szempontjából ugyanakkor ez azt jelenti, hogy kifejezetten nehéz elbocsátani bárkit. A helyzetet (a cégek szempontjából) tovább nehezíti, hogy a svéd szakszervezetek rendkívül erősek.

Olyannyira, hogy Svédország az egyik leginkább „szakszervezeti” ország a világon, 2013-ban a munkavállalók 70 százaléka volt tagja valamelyik szakszervezetnek, míg Hollandiában ugyanakkor ez az arány 17 százalék volt.

A svéd szakszervezetek a munkaadókkal és a kormánnyal együtt dolgozik és nem ellenük, aminek az eredménye sokszor a hatékonyabb érdekképviselet.

4. Munkaidő

A hollandok hajlamosabbak kicsit lazábban venni a munkaidőt, többet beszélgetnek a kollégák, míg a svédek ennél egy fokkal hatékonyabbak, így nem ritka, hogy délután 3 óra körül már le is teszik a lantot.

Az OECD felmérése szerint egy átlag holland munkavállaló 1419 órát dolgozik évente, míg egy svéd 1612-t, ami ugyan elég nagy különbségnek tűnik, de nem árt tudni, hogy még a svédek is jócskán az 1766 órás OECD-átlag alatt vannak.

A hollandok nagyobb eséllyel túlóráznak vagy töltik akár az estét a munkahelyen, ezzel szemben a svédek inkább hazamennek. Svédországban nem ritka az sem, ha Olyannyira, hogy júliusban sok svéd cég mindenkit szabadságra küld.

5. Az angol nyelv

Mindkét országban legendásan sokan és jól beszélnek angolul, olyannyira, hogy az EF English Proficiency Index listáján egymást kergetik a dobogón. Tavaly éppenséggel a hollandok vezettek a svédek (és a norvégok) előtt, de 2015-ben például még a svédek álltak az élen.

Ezek persze csak hajszálnyi különbségek, a lényeg, hogy mindkét országban el lehet boldogulni az angollal. Igaz, hogy Hollandiában több az angol munkanyelvű cág, talán a földrajzi elhelyezkedés miatt, hiszen a multik előszeretettel választják Hollandiát központul.

Olyannyira (és ez elég vicces…), hogy például az ikonikusan svéd IKEA központja a hollandiai Leidenben van…

A cikk eredetije itt jelent meg.

54 millió fányit bringáznak a hollandok

(Fotó: pixabay.com/louisehoffmann83)

Share.

About Author

Leave A Reply