Országtól függ a boldogságunk?

0

Mindannyiunkban él egy kép arról, melyek a boldog, mosolygós országok és melyek azok, ahol az emberek inkább negatívan állnak az élethez. Nem kell messzire menni: minket, magyarokat jellemzően a második csoportba szokás sorolni (hogy igazságosan-e vagy sem, az más kérdés), míg a déli népek közül többet inkább az elsőbe. Vajon mennyire igazak ezek a sztereotípiák a hétköznapokban és érdemes-e mindezt figyelembe venni, amikor az ember határátkelőként országot választ magának?

A kérdés annak kapcsán jutott az eszembe, hogy a minapi, az olasz életről szóló posztban Marco a következőket írta: „A sokszor barátságosnak gondolt olaszok az utóbbi években szomorúak és pesszimisták lettek, kritizálják a dolgok menetét. Szokássá vált a panaszkodás: semmi sem működik, minden rossz, a kormány nem foglalkozik semmivel.”

Így aztán amikor kis keresgélés után rátaláltam a Gallup közelmúltban megjelent, erről szóló felmérésére, gondoltam, megér egy posztot. Annál is inkább, mert annak eredményei azt mutatják, hogy az emberek világszerte egyre dühösebbek, stresszesebbek és egyre többet aggódnak.

A közvéleménykutató cég 140 országban 150 ezer embert kérdezett meg, ezek egyharmada mondta azt, hogy stresszes és minden ötödik szomorúnak vagy dühösnek vallotta magát.

Pozitív vagy…

A pozitív életszemléletet a következő kérdésekre adott igenlő válaszok alapján állapították meg.

Kipihente magát tegnap?

Tisztelettel bántak Önnel tegnap egész nap?

Sokat mosolygott vagy nevetett előző nap?

Tanult vagy csinált valami érdekeset?

Érzett örömöt?

A válaszokat aztán felszorozták, az országok sorrendjét pedig az alapján állapították meg, hogy milyen eredményt értek el egy 0-100-as listán. Az eredmények a szakemberek szerint erősen kapcsolódnak ahhoz, ahogyan az emberek az életkörülményeiket, a személyes szabadságukat és a társadalmi háló jelenlétét látják.

… vagy negatív?

Megnézték természetesen a másik oldalt, azaz a negatív érzéseket is. Itt arra kellett válaszolni, hogy az előző nap a kérdezett érzett-e fizikai fájdalmat, aggodalmat, szomorúságot, stresszes vagy dühös volt-e.

Az eljárás itt is ugyanaz volt, mint a boldogságlista esetében, értelemszerűen minél magasabb volt a 0-100-as listán elért eredményt, annál boldogtalanabb az adott ország.

Mielőtt a részletekbe mennék, érdemes megjegyezni, hogy a szakemberek szerint még soha nem voltak ilyen stresszesek az emberek, de emelkedett az aggodalom és a szomorúság szintje is.

A megkérdezettek 39 százaléka mondta azt, hogy érzett aggodalmat előző nap, míg 35 százalék stresszes volt.

Amerika nem is olyan pozitív hely?

Aligha lehet csodálkozni azon, hogy a legnegatívabb országok listájának élén olyan helyek szerepelnek, mint (sorrendben) Csád, Niger, Sierra Leone, Irak és Irán. Csád esetében tízből hét ember mondta, hogy a megelőző egy évben volt olyan időszak, amikor ételre sem nagyon futotta.

Persze ezek az országok aligha arról híresek, hogy kiemelkedő határátkelő-célpontok lennének, az azonban jól látszik (és nincs benne semmi meglepő), hogy a gazdasági és/vagy politikai bizonytalanság komoly szerepet játszik a rossz helyezésben.

Akkor vegyük ehhez hozzá, hogy az amerikaiak és a görögök ezzel együtt is stresszesebbek mint a csádiak, ami azért elég kemény. Olyannyira, hogy a görögöknél tízből hat (!) ember, míg az amerikaiaknál 55 százalék mondta azt, hogy a válaszadás előtt napon stresszes volt.

Latin-Amerika mindent visz

Legalább ilyen érdekes a leginkább pozitív országok listája (ha már az amerikaiak az előbb felmerültek, az Egyesült Államok a 39. helyen található, míg az Egyesült Királyság csupán a 46.)

Míg az előbb azt írtam, hogy a negatív érzéseket a politikai és/vagy gazdasági nehézségek, a háborús helyzet hozzák elő, addig a pozitívak esetében számomra úgy tűnik, hogy elsősorban az életszemlélet a döntő.

Legalábbis laikusként ezzel magyarázom, hogy a TOP5 között taroltak a latin-amerikai országok, de a tanulmány szerzői is megjegyzik, hogy kulturális tendencia ezekben az országokban az, hogy a pozitívumokra összpontosítanak.

És hogy melyek ezek az országok? Nos, a legboldogabb Paraguay, amit Panama, Guatemala, Mexikó és El Salvador követ. Ezek között azért bőven akadnak európai szemmel nézve kemény helyek (Mexikóban a drogbárók uralma, mást ne említsek), az emberek mégis pozitívak.

Mást jelentenek ugyanazok a szavak?

Érdekes kérdés, hogy mennyiben befolyásolja ezeket az eredményeket a kifejezések értelmezése. Azaz mennyire valljuk be a rosszat, illetve mit tartunk annak? Mindjárt érthetőbb lesz a felvetésem, ha megmutatom, mely országok kerültek fel a negatív tapasztalatokat listázó sorrend aljára.

Lássuk a 12 utolsót (ahol értelemszerűen az utolsó a legjobb): Azerbajdzsán, Kirgizisztán, Lettország, Svédország (mind 19 pont), majd Észtország, Mongólia, Lengyelország, Türkmenisztán és Vietnám (18-18 pont). Őket követi 17 ponttal Kazahsztán és Szingapúr, majd 14 ponttal Tajvan.

Ezek kapták tehát a legalacsonyabb pontokat a negatív érzéseket soroló listán (ami tehát nem egyezik a legboldogabbak listájával), de azt a tanulmány készítői is megjegyzik, hogy a kultúra is befolyásolhatja azt, ahogyan az emberek válaszolnak a kérdésre.

A legkevésbé és a leginkább érzelmes országok

Érdekes lehet azt is megnézni, melyek a leginkább és melyek a legkevésbé érzelmes országok. Ezt úgy számolták ki, hogy átlagolták a 10 pozitív és negatív tapasztalatokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokat – azaz ebben az esetben mindegy volt, milyen válasz érkezik, ha az a skálán szélsőséges volt.

A leginkább érzelmes országok Niger, a Fülöp-szigetek, Libéria és Ecuador, ahol a válaszadók 60 százaléka élt meg pozitív vagy negatív érzelmet az előző nap, de tőlük csak minimálisan marad le Costa Rica, Sierra Leone, Guinea, Peru, Nicaragua, Honduras, Sri Lanka és Guatemala.

A lista másik végén jellemzően a volt Szovjetunió tagállamai találhatók, mint Azerbajdzsán, Fehéroroszország és Lettország, ahol tízből kevesebb, mint négyen vallották valamilyen érzelem megélését.

A kérdésem kettős: egyrészt figyelembe veszitek (vagy vennétek)-e egy határátkelésnél, mennyire boldogok a kiválasztott országban az emberek, illetve az, mennyire boldogok az emberek abban az országban, ahol éltek?

Szavakban külföldre mennének a magyar egyetemisták

(Fotó: pixabay.com/JanaHavlik)

Share.

About Author

Leave A Reply