Öröklakásból nagyobb eséllyel indulunk el

0

Legalábbis ezt állítja a TÁRKI Társadalmi Riport 2014 tanulmány, amely egyéb érdekes következtetéseket is tartalmaz, ezekből próbálunk szemezgetni.

A külföldön dolgozó magyarok számáról nagyon sokféle becslés áll rendelkezésre, de teljes biztonsággal csak azt lehet állítani, hogy  a migráció növekvő arányú, s a trendje gyorsuló.

Mindez a „Magyarok külföldön – Mennyien? Kik? Hol?” című, Blaskó Zsuzsa, Ligeti Anna Sára, Sík Endre kutatók által írt tanulmányból derül ki, amely megállapítja azt is, hogy „mindig lesznek megbízhatónak tűnő statisztikák, amelyek azokat is migránsként tartják nyilván, akik már régen hazatértek, és olyanok is, amelyek különböző, de nem elhanyagolható nagyságú csoportokat viszont kihagynak a számításból”.

Érdekes összefüggés, hogy a rövid és a hosszú távú migránsok egyaránt nagyobb eséllyel kerülnek ki olyan háztartásokból, amelyek tulajdonosai a lakásnak, amelyben élnek.

E két csoport azonban nagyon eltérő körülmények közül – az előbbiek zsúfolt, az utóbbiak tágas lakásokból – indulnak útnak, állapítja meg az elemzés, így aztán kimondható, hogy aki tehát Magyarországon tágas öröklakásban él, az nagyobb eséllyel lesz határátkelő, mint aki mondjuk csak bérel egy kisebb ingatlant.

A tanulmány azt is megállapítja, a legfeljebb 8 általános iskolát végzettekhez képest minden iskolázottabb csoport tagjai többszörös valószínűséggel hagyják el az országot.

Legnagyobb ennek valószínűsége a főiskolát végzettek és az egyetemi diplomát szerzettek körében (négyszeres, illetve közel háromszoros). A legfiatalabbak (a 21–30 éves korcsoport) megy legnagyobb eséllyel külföldre.

Hozzájuk képest a harmincasok külföldön élésének valószínűsége 75 százalékos, a 41–50 éveseké feleakkora, míg a 15–21 éveseké csupán 17 százalék.

Az, hogy valakinek kettő vagy még több testvére van, mintegy másfélszeresére emeli a külföldre költözés valószínűségét az „egykékhez” viszonyítva – olvasható az elemzésben.

Share.

About Author

Leave A Reply