Norvégia színe és fonákja

0

Ami ebben a cikkben különösen szimpatikus, hogy szerzője, Jegesmedve nem hallgatja el a negatívumokat sem, miközben rengeteg konkrét adatot (árakat, honlapokat, stb.) megtudunk. Akkor induljunk!

„Hét évvel ezelőtt érkeztünk Norvégiába feleségemmel, akkor még cserediákként. A diplomamunkánkat már itt írtuk és végül úgy döntöttünk, hogy tovább maradunk. Az első egy-két év pozitív hangulata után eléggé ambivalenssé vált a viszonyunk az országgal. Egyes dolgokat szeretünk, mások viszont rettenetesen zavarnak. Végül mégis mindig a maradás mellett döntünk. Ezért amikor valaki arról kérdez, hogy milyen itt az élet és esetleg érdemes-e kijönnie, akkor próbálom mindkét oldalt bemutatni.

Na, de mire támaszkodik? – Az alapok

Norvégia gazdagságát az északi-tengeri olajkitermelésnek köszönheti, még ha ezt sok itteninek nehezére esik is elismerni. A gazdaság gyakorlatilag teljes egészében az olajra épül, más jelentős ipar már nincs.

A következő 15-20 évben a jelenlegi állapot finanszírozható lesz, különösen a néhány hete felfedezett Aldous/Avdalsnes előfordulásnak köszönhetően, amiből 2000 milliárd korona olajpénz fog befolyni.

Munkahelyzet

A keresetek magasan indulnak, sokkal kisebb a szorzó a magas és alacsony fizetések között. A piac egyértelműen nem fizeti meg a tanulást. A norvég fiatalok harmada nem érettségizik. Egy asztalos könnyen kereshet többet, mint egy mérnök, és sokak szerint az ország legfontosabb állása a betegápoló.

Nagyon sok a lengyel, litván és észt munkavállaló. A kétkezi munka nagy részét elviszik a lengyel mesterek. A buszvezetés, taxizás és hasonló feladatokat főképp a helyi pakisztáni, indiai, bangladesi bevándorlók és gyerekeik viszik.

Különösen keresettek a mérnökök (villamos-, gépész-, vegyész-, bármi, ami olajjal kapcsolatos, IT), az orvosok (a magyar egyetemeket ismerik, sok norvég tanul Magyarországon), általában az egészségügyben dolgozók.

Munkavállalási engedélyt automatikusan kapunk, már megszűnt az átmeneti szabályok alkalmazása Magyarországgal szemben. A munkaajánlattal együtt be is lehet adni a munkavállalási engedély-kérelmet és 5-6 nap alatt meg is érkezik.

A mérnök-orvos vonalon a norvég nyelv hiányát elnézik, mérnöknek tartósan, orvosnak (mert ott tudnia kell beszélni a beteggel) egy ideig. A tanfolyamot általában fizetik.

Munkát keresni lehet önállóan is, a legnagyobb helyi oldal a finn.no/jobb, a heltid jelenti a teljes munkaidőset. Minden jelentősebb munkaerő-kölcsönző cég jelen van (pl. Adecco, Manpower).Az eljárás általában több hetes, 2-3 körrel.

1_20.jpg

Fizetés és lakhatás

A fizetések abszolút értékben magasak, a nemzetgazdasági átlag valahol 500 ezer korona körül van. (Az egyszerűség kedvéért lehet 40 forinttal számolni a koronát.) Egy konkrét példa: mérnök, 6-7 év tapasztalattal, 540 ezer korona bruttó éves fizetés. A nettó sok mindentől függ, az adórendszer nagyon progresszív, kedvezmények nélkül 40 százalék körüli az adókulcs. Pénztáros kb. 300-350 ezer bruttó, asztalos 400-600 ezer.

A lakhatás sokkoló. 50nm körüli kis lakás havi bérleti díja Oslóban és környékén 7-12 ezer korona havonta, gyakran ehhez jön még a rezsi. A legtöbb ilyen lakás egy nagyobb családi ház alagsorában van. Itt általában villannyal fűtenek, 1-3 ezer koronával kell számolni pluszban (víz, internet,villany).

Szobát is lehet bérelni, az néhány ezerből megvan. Szintén a finn.no-n lehet körülnézni, de most talán érdemesebb itt. Általában három havi kauciót kérnek.

A közlekedés talán a legrosszabb. Magas árak (Oslo +2 zóna bérlet 1500kr, nem fizeti a munkaadó) és ritka közlekedés. Visszasírjuk a BKV-t. Komolyan. Autózni még drágább, extrém adókkal sújtják, az autók árának körülbelül fele adó, éves adót és sok helyen útdíjat is kell fizetni. Egy kis új autó (Yaris, Punto, Polo) 150-200 ezer korona.

Az utak semmivel sem jobbak, mint otthon, autópálya-hálózat pedig gyakorlatilag nem létezik (Oslo-svéd határ, Oslo-60 km délre és kb. 80km északra, Trondheimbe gyorsabb Svédországon át menni).

2_13.jpg

Sok száz fix traffipax van telepítve, néhány átlag-sebességmérős szakasszal. A bírságok nagyon magasak, +5 km/h 1000kr, +30 km/h felett bírság, jogosítványbevonás és néhány hét vagy hónap börtön.

A közlekedési infrastruktúra elmaradott mind a környező országokhoz, mind Magyarországhoz viszonyítva. Nincs olyan két nagyváros, amit kétvágányú vasút vagy teljes hosszában autópálya kötne össze. Nagy sebességű vonati közlekedés csak Oslo és repülőtere között üzemel, az autópályákon maximum 100 km/órával szabad menni.

Környezet

A norvégok tapasztalatom szerint annál kedvesebbek, minél messzebb laknak Oslótól. A fővárosban már zavaró a nem-nyugati (Afrika, Kelet-Ázsia) bevándorlók nagy száma. Néhány általános iskolában már a skandináv típus a kisebbség, a legkedveltebb fiúnév az újszülötteknél már évek óta a Mohamed.

A kis falvak nagyon aranyosak, egyfajta nemzeti parkként megmutatják,milyen lehetett az ország a 70-es évek elején. Persze, oda nem igazán megy az ember dolgozni, mert nincs mit. Az ország sokat költ arra, hogy életben tartsák ezeket a területeket.

A természet nagyon szép. Rengeteg az erdő, tiszta tavak, pisztráng. A tengerben lazac, tőkehal, aki szereti a kültéri elfoglaltságokat, az örülni fog. Pláne, ha ez a kinti dolog a síelés… Elsőre nem tűnik vészesnek és az első néhány évben elviselhető, de azért nagyon hosszú a féléves tél. Rendszeresen előfordul, hogy egész évben nem kapcsoljuk ki a fűtést a fürdőszobában.

Ezzel együtt előfordul pár meleg nap a nyáron és júliusban gyakran kellemes hőmérsékletűek a tavak és az Oslofjord is. A szép fjordok eléggé (400 km), a hegyek (100, a híresebb helyek kb.200 km) kevésbé messze vannak Oslótól.

Nagyon hosszú ország, ami elsőre nem nyilvánvaló a térképeken, de Tromsø kb. ugyanolyan messze van Oslótól, mint Budapest Oslótól.

Étel

Az élelmiszerkosár kb. 3-4-szer drágább, mint otthon. Fél kg átlagos kenyér 20 kr, jobb minőségű egészen 40-60-ig mehet. Csirkemell 160-200 kr. Átlagos halak 40-200-ig (tőkehalak, makréla,lazac). Nagyon spórolós havi költség 1 főre 4000 kr, inkább 7-9000 kr két-három főre. Összességében havi megélhetésre kb. 18-20 ezer koronára lesz szükség. Ez kb. ugyanannyi egytől három főig.

Oslo környékéről megéri lemenni autóval Svédországba bevásárolni 3-4 hetente. A svédeknél normál árak vannak és van téliszalámi+kolbász.

Viselkedés

Rendőrt nem lehet vesztegetni. A parkolásra nagyon érzékenyek, pillanatok alatt jön a bírság apróságokért is. Elterjedt a dohányrágás a cigizés helyett, a probléma, hogy emiatt sokan köpködnek az utcán.

A kis népsűrűség miatt nem alakult ki néhány szokás: pl. hogy félreálljanak a busz ajtaja elől és hagyják előbb leszállni a többieket. Nagyon pozitív, hogy általában meg lehet bízni az emberekben, várható, hogy azt teszi, amit megígér. Mindenki tud folyékonyan angolul, nincs problémájuk, ha angolul kérsz valamit.

Az ország kimondottan biztonságos, a rendőröknek nincs kézifegyverük. Ezzel együtt, nő egyedül ne sétáljon éjszaka Oslóban, mert naponta történik nemi erőszak.

Társadalmi helyzet

A 70-es években nagyon sok pakisztáni érkezett, nekik már második-harmadik generációs gyermekeik élnek itt. Oslo népességének harmada pakisztáni származású. A nagyvárosokban sok menekült is él, ezek legnagyobb része jelenleg Afrikából jön, de az aktuális válságok miatt évenkénti rétegekben találhat az ember délszláv, iraki, afgán, tamil és más nemzeteket is.

A felszínen a norvég társadalom toleráns, a rasszizmus nem elfogadott a közbeszédben. Ezért sajnos a kelet-európaiakat szabad szidni, hiszen fehérek és keresztények. Sok feszültséget, ami a muszlim vallásúakkal és a menekültekkel szemben keletkezik, inkább a kelet-európaiakon töltik ki.

Például az mindig ki van emelve az újságcikkben, ha mondjuk egy lengyelt fogtak el csempészett alkohollal. A nemi erőszakoknál a cikkben esetleg megjelenik, hogy sötét bőrű volt, de nem gyakori.

3_13.jpg

Általában véve a toleranciát az anyagi jólét és az individualista igények kielégítettsége teszi lehetővé. A norvég társadalom elsőre szocialista királyságnak tűnik, ahol az egyenlőség és egymás tisztelete alapvető.

Az, hogy mindenki lehetőleg egyforma legyen gyakran sajnos fűnyíróelvvel valósul meg: nem arról van szó, hogy “legyen a szomszédnak is ilyen jó kocsija, mint nekem”, hanem “nehogy már a szomszédnak jobb kocsija legyen”. Általában nem tolerálják, ha valaki jobbnak tartja magát valakinél.

Összegzés

Hogy mindezekkel együtt vagy ellenére miért lakunk itt már hét éve? Mert a munkahelyen mosolyogva fogadták, hogy új baba érkezik a családba. Mert itt a kismama bátran elindulhat a nehéz babakocsival is: a vonaton vagy buszon mindig lesz valaki, aki segít neki fel- és levenni.

Mert az emberek kiegyensúlyozottak, segítőkészek és mosolyognak egy szembejövő kedves baba vagy mondjuk kutya számára. Ha megbetegszik a gyerek, akkor mindenki természetesnek veszi, hogy azonnal hazamegyek hozzá, a főnököm is mosolyog miközben jobbulást kíván.

És végül azért is, mert 7 év alatt a nulláról indulva sikerült úgy felépíteni az életünket, (ugyan nagyrészt hitelből) hogy mostanra van egy 120 négyzetméteres házunk és a második autónak megrendelt új, hétüléses egyterű annyira fogja megterhelni a költségvetést, hogy jövőre sajnos nem futja tengeren túli nyaralásra. Kénytelenek leszünk megelégedni egy európai úticéllal…”

(Ez egy archív poszt, melynek eredetije itt jelent meg.)

Share.

About Author

Comments are closed.