Norvégia, ahol van jövőkép

1

Harmadik részéhez érkezik ma Bea története, aki ápolónőként megjárta már Ausztriát, Svájcot (a történetet ide kattintva olvashatjátok el), valamint Svédországot (itt pótolhatja, aki elmulasztotta). Ma maradunk Skandináviában, de országot váltunk, azaz jöjjön a harmadik felvonás: Norvégia!

„Az előzményeket már ismeritek. 2011-ben kezdett el foglalkoztatni a váltás gondolata. 2011 decemberében beszéltem egy közvetítő irodával. Norvég ápolónőit kértek. Beküldtem a svéd ápolónőit a norvég engedélyezési hivatalhoz és 2 hét múlva a kezembe volt a papír.

Van ugyanis egy megállapodás az északi országok között (Norvégia, Svédország, Finnország), így egy az egyben elfogadják a végzettséget. Sőt a 2012-ben végzetteknek már úgy adták ki az ápolónői papírt, hogy svéd és norvég ápolónő.

Így történt, hogy egy fél év fizetés nélküli szabadságot kértem a munkahelytől és 2012. április végén elindultam Oslóba.(Aztán mikor láttam, hogy jól megy, felmondtam mindent Svédországban)

Csak dolgozni kellett

Az iroda mindent intézett. Ingyen repülőjegy, ingyen lakás, csak dolgozni kellett. Nem is értettem, hogyan éri ez meg az irodának? De egyszer láttam egy fizetési papírt, amit a kórháznak küldtek.

A kórházzal fizettették meg a repülőt, a lakást, a fizetésemet meg az iroda díját. Hát jó vastagon fogott a ceruzájuk. A kórház meg fizetett, mint a köles, mert szerintük ez teljesen természetes. Ez az iroda Norvégia egész területére közvetít.

Nekem olyan szerencsém volt, hogy nem csak egy jó helyre kerültem, hanem hosszútávra kerestek embert. Azóta is ott vagyok, kisebb-nagyobb megszakításokkal. De ha máshová kell majd mennem, az sem lesz baj.

Mit gondoltok, milyen nyelven beszélek? Svédül természetesen. Kb. 90%-ban értik a svédet, én meg 90%-ban a norvégot. De azért tanulom a nyelvet, mert a kettő nem ugyanaz. Sőt egyes részeken olyan akcentussal beszélik a norvégot, hogy azt még egy született svédnek is nehéz megérteni.

A kórház mellett egy 10 emeletes házban kaptam egy szobát, ami 17 négyzetméteres. Amikor valaki ezt meghallja, a fejéhez kap. De nézzétek, meg hogy néz ki egy nővérszálló Norvégiában.

Egy svéd ápoló filmezte, aki szintén ennél a közvetítőnél dolgozott. Arra kért, hogy a videóért cserébe tegyem ide a blogját, amit itt érhettek el.

A ház tetőterében bérelt az iroda egy hatalmas lakást is, hatalmas erkéllyel, és internet hozzáféréssel. Ahhoz mindenkinek van kulcsa. Ott jöttünk össze. Ha meg egyedül akartunk lenni, lement mindenki a szobájába.

Az első hétvégén elmentem hajókázni

Oslót kicsi szigetek veszik körül ahol laknak.jpgAz Oslót körülvevő kicsi szigeteken is laknak

Sőt itt is laknak.jpgSőt, itt is

Van olyan kis sziget is ahol csak egyetlen ház van.jpgVan olyan kis sziget, ahol csak egyetlen ház van

Ezek most már hétvégi házak, de anno tiltott szeszkereskedelem folyt itt.jpgEzek most már hétvégi házak, de anno tiltott szeszkereskedelem folyt itt

Operaház.jpgAz Operaház

Nagyon büszkék voltak rá. Na, nekem ez nem jött be. Egy kisebb vitorláshajóval kirándultam, de sajnos a képek a hajóról nem lettek túl jók. Kárpótlásul viszont itt a norvégok büszkesége, a Christian Radich.

Christian Radich.jpg

Én nem jártam rajta, de ha valaki szereti az aktív pihenést és szeretne egy vitorláson matrózkodni a nyaralása alatt, egy két hetet, akkor itt az oldala. A következő hétvégén meg elmentem múzeumokat nézegetni. Van egy sziget 15 percre hajóval, úgy hívják Bygdøy, rajta négy múzeummal.

A Viking hajó múzeum.jpgA Viking hajó múzeum

Norvég népi múzeum.jpgA Norvég népi múzeum

Ez olyan, mint Stockholmban a Skanzen. A régi történelmi házakat lebontották, elhozták egy helyre, és felépítették. Így az emberek meg tudják nézni, hogyan éltek a norvégok anno.

A harmadik az Előre múzeum (ahol az a hajó van kiállítva, amivel az Északi-sarkra mentek). Be lehet menni a hajóba, aminek több szintje van és valami különleges technikával készült, így nem ragadt bele a jégbe.

Előre múzeum.jpgElőre múzeum

Kon-tiki múzeum.jpgKon-tiki múzeum

Amíg egyik múzeumból a másikba sétáltam, nézelődtem a szigeten. Aztán hétfőn megkérdeztem a kollégákat. A Bygdøy a gazdagok szigete? Csodálkozva néztek rám. Mondom: a hétvégén ott jártam és a kertes házak teteje (de az összes!!!), gyönyörű, új, sötétkék mázas cseréppel volt megcsinálva. (Gondolom, ez azért még Norvégiában sem tartozik az olcsó mulatság kategóriába.) Erre azt mondták: Az a sziget a gazdag negyed.

Metróval szánkózni

Ami Oslót illeti tiszta, élhető város. Sok parkja van. Erről is tudnék mesélni. Itt is történt egy érdekes epizód a télen. Van egy hely (persze több is…) Oslóban, ahová elmennek az emberek síelni. Úgy hívják, hogy Frognerseteren. Egy hegy tetején van, a síugró sánc felett.

Van ott egy faház, ami étteremként funkcionál. A metró megy oda fel. Kipróbáltam. Lélegzetelállító a pályája. Gyönyörű és félelmetes. Épp azon filóztam, mikor zuhan bele a metró a semmibe, amikor kinyílt az ajtó és elkezdtek betódulni az emberek. Ez olyan félúton lehetett. Aztán még mindig jöttek, meg még mindig jöttek… Szánkóval, bukósisakban. Gyerekek, felnőttek vegyesen.

Mikor becsukódott az ajtó, olyanok voltunk, mint a heringek a konzervdobozban. Na, mondom, nesze neked kilátás. Amikor elmeséltem a munkahelyemen, jót nevettek. Elmondták, hogy a hegyre fel félúton van egy szánkókölcsönző. Az emberek kikölcsönzik, beszállnak a metróba, felmennek a hegyre és visszacsúsznak a kölcsönzőhöz.

Mit mondjak még Oslóról? Kényelmes a villamoshálózata, a metrója, és a buszok természetesen biogázzal mennek. Mint írtam, az állam nagyon támogatja a villanyautó használatát.

Mindenféle kedvezményeket ad azoknak, akiknek ilyen autójuk van. Ingyenes parkolás, ingyen kocsi töltés, és közlekedhetnek a villamossíneken is.

Norvég diák Magyarországon

Meg kell mondjam, hogy a norvég orvosok megleptek. Az elsővel akkor találkoztam, amikor Svédországból indultam. Akkor kezdett nálunk (Svédországban).

Erdélyi magyar volt a felesége, akivel a Semmelweis Egyetemen találkozott, mivel Magyarországon tanult. Ekkor még egyedi esetnek gondoltam. De rá kellett jönnöm, hogy rengeteg norvég orvos tanult és tanul a magyar egyetemeken. Persze az angol szakon, de azért tudnak egy két szót magyarul is.

Az egyik érdekes történetet mesélt. Azt mondta ő 1989-ben érkezett Magyarországra, és mivel tudta, hogy 6 évig marad, vett egy lakást, ami az ő elmondása szerint akkor még nem volt drága. Az Andrássy úton volt és több külföldi diák is lakott a házban. És milyen jó környék volt, mert egy évben csak háromszor törtek be, ebből egyszer hozzá. :-))))))))))))

Feszültségek

Különben a norvégok nagyon jóindulatúak. Ez az életszínvonalukból adódik. Ez egy teljesen más hozzáállást eredményez, ami sok konfliktus forrása. Sokan jönnek szerencsét próbálni a szegényebb országokból. Jönnek Afrikából, az arab országokból, vagy akár a legutóbb Romániából.

Ha végigmennek este hétkor egy villamoson, mit látnak? Az emberek 90%-ának iPhone van a kezében. Ki zenét hallgat, ki SMS-ezik, ezeknek a szegény külföldieknek ez maga a Kánaán. Persze hogy megbolondulnak és el akarják lopni. A norvégoknak meg eszébe sem jut, hogy valaki ki fogja kapni a kezükből a telefont.

A jó múltkor volt egy cikk az egyik újságban erről. A károsult elmesélte, hogy éppen befejezte a telefonálást, amikor oda jött hozzá két ember. Azt mondták, hogy lemerült a telefonjuk és kölcsön tudná-e adni az övét, mert sürgős telefonálni valójuk van. A kedves norvég meg kölcsönadta. Azok meg elszaladtak vele.

Amikor a munkahelyen beszélgettem erről a kollégáimmal azt mondták: Igen, mert mi naivak vagyunk. Mire én azt feleltem: Nem naivak, csak jóhiszeműek. Hiszen nekik is megvan a magukhoz való eszük, csak egy kicsit kevesebb félelemmel és előítélettel rendelkeznek, mint mi.

Hogyan él az átlag norvég?

Mit is írjak még? Talán az örök témát, ami mindenkit érdekel: a pénz. Itt kell megjegyeznem, hogy körülbelül megegyezik a svéd és norvég életszínvonal. Amennyivel jobban keresnek Norvégiában, annyival drágább is az élet itt.

A lakás általában elviszi a fizetés negyedét. A víz, gáz, villany, kábel TV, internet, mobil számla, stb. elvisz egy újabb negyedet. Akinek van gyereke, kocsija stb. az elvisz egy újabb negyedet. Szórakozásra és takarékoskodásra marad az utolsó negyed.

Amit látok

• Rengeteg fiatal szül.
• 2-3-4 gyerekes családok.
• Egy családban minimum egy kocsi.
• Lakás vagy ház. (Mindegy hogy bérli vagy a sajátja, de a szülőktől külön él.)
• A havi megélhetés nem probléma.
• Az éttermekben, kávézókban mindig vannak.
• Az emberek nem nyúzottak vagy rosszkedvűek.
• Rengetegen futnak, bicikliznek nagyon sportosak.

Persze vannak szegényebb és gazdagabb családok is. Én csak az átlagról beszélek.

Azért itt sem minden tökéletes. A fiatalok nem saját lakással kezdik az életüket. Vannak kiadó lakások, ahol a fiatal tanulók (főiskola / egyetem) egy szobát bérelnek, és közös a fürdőszoba meg a konyha.

Aztán elkezdenek dolgozni, gyűjtenek egy kis pénzt, hitelt vesznek fel a banktól és elköltöznek. De még ha így is kezdik, van jövőképük. Én emiatt indultam el 33 évesen. Nekem nem volt.”

(A történet először a Határátkelő blogon jelent meg 2014 áprilisában.)

Share.

About Author

1 hozzászólás

  1. Pingback: Norvégia, ahol van jövőkép – StartHírek.hu

Leave A Reply