Norvégia máshonnan és fentről

0

Ha Norvégia, akkor fjordok, sarki fény és leginkább hideg (na jó, hűvös) idő jut a legtöbb ember eszébe, és míg ebben van is némi igazság, azért az északi ország ennél sokkal több. Például nagyon jókat lehet nyáron strandolni fantasztikusnál fantasztikusabb helyeken. Tamás posztjából és főleg a képekből egy másfajta Norvégia képe bontakozik ki.

„Legutóbb kaptam leginkább hideget, így most egy mainstream írás következik, de érdekes témával. Próbálom is türtőztetni magam, nem is a szövegen lesz a lényeg sokkal inkább a képeken.

Szárnyaljon a képzeletünk Norvégiába, de nem abba a Norvégiába, amire mindenki egyből gondol, nem lesznek fjordok, vízesések, sarki fény, hó és hideg, hiszen nyár van. Bár igaz, hogy leginkább ezek azok a látnivalók, amik ide vonzzák a turistákat, de van itt azért más is.

Több oka is van, hogy megszületett ez az írás, például nem oly régen volt itt a határátkelőn egy angolos vidék bemutató, vagy, mert kijött a 2018-as kutatás, hol a legboldogabbak az emberek (finn, norvég, dán dobogóval –  a pénz nem boldogít?, egyébként egyszerűen kifejezve, a stresszmentes élet – jó sok képpel megtámogatva), és mert nézegetjük az eladó házakat, és ezáltal felfedeztük a környéket, leginkább virtuálisan, hiszen repülni még nem tudunk.

Micsoda világ!

Norvégia partja rendesen ki van csipkézve szigetekkel, nem is unalmas ezáltal. Hogy mindenhol így hívják-e azt nem tudom, de itt Dél-Norvégia partvidéke a skjærgård, ami a nagyon fantáziadús nevet kapta, partmenti szigetvilág. De micsoda világ!!!

Erről lesz leginkább szó, mennyire más ez, mint a hegyek, fjordok, mégis annyira norvég. Itt kevés a turista, ami van az leginkább norvég az ország más területeiről, hiszen itt tud lenni nyár is. A külföldiek északnak állnak, itt nincs semmi dráma. Itt csak élni érdemes…?

KÜLFÖLDI MUNKALEHETŐSÉGEK EGY HELYEN

A képek szinte mind eladó házakról, illetve azok környezetéről készültek, hála a magasságosnak és az ingatlanközvetítőknek (drónok használata – nem oly régi hír, hogy le kellett zárni Oslóban a repteret egy fél órára, mert valami berepült a radarképbe, kiderült, egy ingatlanos drónozta az egyik eladó házat), sokkal könnyebben bejárható és elképzelhető így ezen szigetek által képzett labirintus. Itt így élnek és nyaralnak… a „szerencsésebbek”.

Ingatlanos, ha kiéli magát

Ez biztosan sokat számít egy ház eladásánál, gyakori a csendélet a hirdetési fotók között

A „lapos” Norvégia

Dél-Norvégia lapos, persze csak norvég mércével, mert azért itt is minden sziklákra telepszik, itt is vannak 300-400 méteres „kiszögelések” a megyék északi részén pedig már 1000 méter fölötti hegyek.

A tengerpartot elhagyva számomra egyébként még érdekesebb a világ, a „végtelen” erdőkkel, amiket csak a tavak, folyók ezrei törnek meg, meg néhány település, és az elszórt házak.

Pont olvastam egy kvízt (nrk-n), mit tudsz a norvég hegyekről, nem sokat, viszont ezáltal okosabb is lettem. Szóval. Norvégia 37%-a erdő (mivel Norvégia kb. 3,5-szer nagyobb Magyarországnál, így egy magyarországnyi erdőség van – nem rossz), 38%-a kopár/sziklás fennsík, hegyek gyér vegetációval (észak ugye és például a Hardangervidda), hegyek és sziklás részek vegetáció nélkül 7%, termőföld csak 4% (ezért olyan unalmas Magyarország például) és 2% az utak és a lakott területek aránya. A maradék minden bizonnyal vízfelület, 12% kb.

Vagy, hogy hol van a földön a legészakibb aktív vulkán? Jan Mayen szigeten, Beerenberg, utoljára 1985 “tört” ki.

Így élnek a „szegény” norvégok

De térjünk vissza a partra, hiszen nyár van, ilyenkor a tenger a valami… (miért?)

Nem kerestem konkrétan ezekre a képekre, egyszerűen csak belefutottam, de így könnyű kalandozni Norvégia szerte.

Jó képet (szó szerinti és átvitt értelemben is) ad arról, hogy élnek a „szegény”, sötétségben tengődő norvégok. Szerintem ez így ebben a formában eléggé párját ritkítja, főleg a zöld szigetek által (nem pálmafától zöld, fenyőtől).

Bár az is igaz, nincs egy talpalatnyi szikla sem már lassan, nehéz privát partszakaszt találni, csónak, hajó nélkül főleg.

Itt lehet keresni, www.finn.no ha valaki kalandozni szeretne. Eiendom, azon belül bolig til salgs (eladó házak) vagy fritidsbolig til salgs (nyaralók). Nagyon jó egyébként a finn.no kialakítása, itt tényleg minden van.

A szakszerűen hirdetett házak pedig csodásan is vannak fényképezve. De majd a képek mesélnek. A parttal rendelkező ingatlanok olyan 7.000.000-30.000.000 korona között kelletik magukat általában.

A norvég „kocka”

Ha már házak. Ez itt a norvég „kocka”. Az 50-60-as évektől azt hiszem ez a típusú ház mindenhol megtalálható. Az alsó szint (pince) beton, de a mennyezet már fagerendás.

Vannak is gondok az áthallással, nem vagyok nagy rajongója ennek a megoldásnak, de Norvégiában ez elkerülhetetlen. Itt 99%-ban könnyűszerkezetes faházak vannak. Időjárás független kivitelezés miatt, és mert fa az van/volt bőven. Az alsó szint gyakran külön van választva, és kiadják. Ilyenben laktunk már csak alul, és teljes egészében is.

Régen minden jobb volt… a csodás retró, gondolom a nagyszülők kihalásával válnak eladóvá, van munka velük, és annyira nem olcsók, hogy megérje így megvenni

Viszont a régi, akár 100 éves házak szuperek, egyszerűségükben nagyszerűek

Az én kedvenceim a belsőbb területek gazdaságai. Egy ház gazdasági épülettel, mindent visz

Szomszéd csak elvétve, tökéletes

Nyár márpedig van

Gondolom néhányan legyintenek, okés, néha süt a nap, akkor szép lehet, de nehogy már… ez az év rekord telet hozott Dél-Norvégiába például, a szokásos hó 3-4-szerese hullott.

A tavasz majdnem teljesen el is maradt, de… április vége óta mostanáig lényegében itt délen nem volt csapadék (nem csak délen, szinte egész Norvégiában szép idő volt/van – itt egy kézen megszámolható az esős napok száma, és a felhős napokból sem volt sok), 70 éves szárazsági rekord dőlt meg.

Sok helyen a víztározók szintje a szokásos harmada (ha így megy tovább, és nem lesz eső, korlátozások sincsenek kizárva néhol), oka leginkább a tavaszi gyors olvadás és így a hóolvadék elpárolgása, valamint a csapadék hiánya mostanság. A gazdák kétségbe vannak esve, nincs elég fű, mit esznek az állatok?

Hogy mennyire érdekes és „mediterrán” itt Norvégia, talán jelzi, hogy a levendula szabadon megél (képek a kertből), öntözni kell a földeket. Szerintem áprilistól Európa egyik legnaposabb helye volt itt.

Levendula szabadon…

…és szabadságától megfosztva

Rekordmeleg

A hőmérséklet májusban rekordokat döntött, 30 fok felett is volt, egyébként 20-25 fok. Nem kell több, ez a pont jó. Ebben lehet kerékpározni, túrázni, fürdeni is. Most, amikor írom ezen sorokat 27-28-on áll a hőmérő higanyszála.

Fürdeni? Igen, mert majd három hónapja zavartalan a napsütés, eső nincs (nem tudnak visszahűlni sehogyan sem a tavak, a tenger), viszont a nap melegít. A vizek átlépték a 20 fokos hőmérsékletet, olykor melegebb a víz, mint a levegő.

Azért hozzá kell tenni, hogy ez nem jellemző, a helyiek is hitetlenkednek, bár itt akkor is a 20-25-fok az átlagos hőmérséklet, csak több csapadékkal és erősebb széllel (bár így is fúj szinte mindig, de jól esik).

Ez a pár kép a most felfedezett kedvenc strandolós helyünkön készült (bizonyításként). Én nem szeretem a nagyobb strandokat (miért jó a zsúfoltság? – talán csak a csajok miatt) és nem kell a pici víz (Barnaby akkor nem hajlandó úszni), és az sem baj, ha lényegében csak mi vagyunk ott az adott időben.

A képek mutatják, elég kacifántos a part, így mindig lehet találni valami érdekes helyet, és a belsőbb területek tavait még ki sem próbáltuk. Nem is kell ezek után. Azért a tenger az tenger… vagy mégsem.

Itt Norvégiában a labirintusok miatt ha biztosra akar menni az ember, nem árt mintát venni (megkóstol) a vízből. Sós-e vagy sem. Na kérem szépen ez a hely nem sós, ez itt nem a tenger. Pedig mindkét irányban egy öböllel odébb már az.

Itt valahogy elszigetelődött ez a „tavacska” (37 méter mély), és ezek szerint van édesvíz táplálása valahol, amiért mozog és cserélődik a víz, így tenger tisztaságú marad (a Balaton is ivóvíz tisztaságú legbelül az mondják, ha nem iszapos lenne az alja, hanem sziklás/köves, akkor szerintem ilyen lenne – sokkal szebb), és finom, nem sós. Fürdés után nincs strand illata az embernek, nem is értem. Ez a VÍZ!

El sem árulom, hogy hol van…

A kép egy vasárnap délelőtt készült. A levegő 22-23 fokos volt, a víz olyan 20-22. Nem is kell több, ha süt a nap.

Kilátás az albiból, a kép ugye csal, a tenger kb. 400-500 m légvonalban

Ez a strand kb. 1 kilométerre van tőlünk, de nem ide járunk, ld. feljebb

Ez nem messze van a kedvenc helyünktől, ez itt sós, de jó kis hely, ha vannak is, tömeg nincs – sehol sincs igazából

Ez már nem a tengerpart. A belsőbb területek egyik tava, konkrétan Grimstad északi részén. Sokan fürdenek itt is, bár a tábla szerint nem szabad – az ivóvíz innen érkezik a háztartásokba

Az egy lényeges dolog, hogy az ember megtalálja a neki megfelelő környezetet, ahol tényleg jó élni. Összetett dolog ez, mindig más tud fontos lenni az életben, de ez most betalált.

Olyannyira, hogy ha ilyen nyarak lesznek errefelé, egyszerűen nincs is miért elmenni innen nyaralás okán. Hova jobbat? Talán csak az autós utazásért (úgy élvezem), de nem a végcél miatt. Most leginkább a kerékpározás a fő tevékenység, a többi jön, szépen, sorban.

A déli partvidék

Ennyit a strandokról, most már tényleg rátérek a lényegre, a déli partvidékre. Öveket becsatolni, mert repülünk…

Elsőnek fentről indulunk, majd a végén jön néhány hangulatkép is. Jó szórakozást!

Ez nagy eséllyel belsőbb terület – nem emlékszem – erdők és tavak/folyók mindenfelé

A megyék északi részei már hegyekbe ütköznek, hiába Dél-Norvégia

Ezt biztosan tudom, hogy nem a tenger része, hiszen erre gyakran cajgázunk, 7.500.000kr az innenső ház

Nyaraló vagy lakóház?

Végszóként, a rengeteg képhez némi segítség. Hogy nyaraló vagy lakóház-e a képen szereplő, az leginkább attól függ, hogy az anyaföldhöz tartozik-e. Ahová el lehet jutni autóval az inkább lakóház, ami szigetre vagy nagyon eldugott helyre épült az nyaraló.

A tengert elhagyva a belső területeket az erdők tavak folyók uralják. Itt a jávorszarvas a hiúz is megél. Farkas és medve csak a svéd határ mentén esélyes, erre nem.

Ezeknek a tavaknak a színe rozsdás árnyalatú, érdekes, tiszta, de mégis fura. Ilyen táj uralja a fjord és hegy mentes belső területeket is. Tehát a nyugati partvidéken és az északi területeken kívül (ahol már a fa sem nő) ez Norvégia.

Erdők és erdők, tavak és tavak, hegyek, itt-ott legelők. Nagy ország, kicsi népsűrűség, sok-sok természet. Én imádom, ennél már csak Kanada lehet csodásabb a vadsága miatt. És a dobogó mindig befigyel…”

Ha szívesen olvasnál még Tamástól, látogass el az oldalára!

Mennyire drága Norvégia?

Share.

About Author

Leave A Reply