Norvég egészségügy magyar szemmel

0

A norvég egészségügyi modell messziről nézve kifejezetten követendő példának tűnik, de hogyan látja azt egy benne élő magyar, akinek ráadásul van összehasonlítási alapja, hiszen korábban Magyarországon is ezen a területen dolgozott?

Tótth Árpád immár öt éve dolgozik orvosszakmai tanácsadóként Norvégiában az északi régió hatóságánál. Még 2011 tavaszán távozott a Veszprémi Kórházból, eközben Zircen még félállású főigazgatóként dolgozhatott tovább.

Norvégiába úgy került, hogy miközben a GYEMSZI (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet) munkatársaként a magyar egészségügyi ellátórendszer átalakítására dolgozott ki tervet, Magyarországra látogatott az Európai Unió egyik szakértője, hogy közelebbről ismerje meg a magyar egészségügy átalakításának koncepcióját.

A szakértő „civilben” az Észak-norvég Egészségügyi Régió főigazgatója volt, aki egy idő (fél év) után orvosszakmai elemzői állást ajánlott fel Tótth Árpádnak kétéves szerződéssel, amit ő el is fogadott.

KÜLFÖLDI MUNKALEHETŐSÉGEK SZÁZAI EGY HELYEN

„Hozzá kell tennem, hogy számomra nem volt teljesen ismeretlen a skandináv világ. Korábban kétszer voltam 6 hetes tanulmányúton Dániában, és a norvég egészségügy irányítási modellje alapvetően a dánok tapasztalatára és rendszerére épül” – mesélte a szakember a Portfoliónak.

„Most már az ötödik éve dolgozom itt, miután nyílt pályázaton is elnyertem a pozíciót, már határozatlan időre kinevezett norvég közalkalmazottként” – tette hozzá Tótth Árpád.

A norvég rendszerről röviden csak annyit, hogy az alapellátást a helyi önkormányzatok koordinálják, míg a kórházi ellátásokat az állami tulajdonban lévő kórházak biztosítják, melyek négy regionális szervezethez tartoznak (az északinál dolgozik Tótth Árpád).

„Ha valami elromlik, rosszul működik a kórházi rendszerben, akkor nincs (egy)másra mutogatás, hanem teljesen egyértelmű: a érintett regionális szervezet a felelős és pont” – hangsúlyozta.

A kérdés persze az, mi kellene ahhoz, hogy a magyar egészségügy ne olyan helyzetben legyen, amilyenben (immár hosszú évtizedek óta) van.

„Továbbra is szeretnék egyszer hazatérni és ismét otthon dolgozni a köz javára. Ehhez három fontos feltételnek kell teljesülnie” – fogalmazott Tótth Árpád.

Szerinte szükség van egy kormányzati és társadalmi szándékra arra, hogy alapvető változás kell az egészségügyben. Emellett szükség van egy jövőképre, stratégiai célokkal és tervekkel, ami azt tartalmazza, hogy mit akar Magyarország kezdeni az egészségüggyel, milyennek szeretnénk azt látni 12-15 év múlva.

Harmadrészt pedig kell egy szakembergárda, amelyet felhatalmaznak ezeknek a céloknak a megvalósítására, és amely társadalmi és parlamenti kontroll mellett szabad kezet kap a végrehajtásban.

„Ez a szakembergárda olyan minimum 30, de inkább 50 szakértő, akivel nagyon egyformán gondolkodunk az irányításban, és ezáltal haza tudunk hívni további minimum 300, de inkább 500 olyan szakembert, aki el tud helyezkedni kulcs gyógyítói pozíciókban. S akik aztán meg tudják honosítani azt a kultúrát, ami nélkül bármiféle, a magasabb színvonalat megcélzó reformkísérlet eleve kudarcra van ítélve” – mondta Tótth Árpád.

A teljes interjút a Portfolió oldalán olvashatjátok el, érdemes.

Norvégia színe és fonákja

Share.

About Author

Leave A Reply