New York semmibe veszett csodája

0

Vannak olyan döntések, melyekről már meghozataluk pillanatában tudni lehet, hogy őrületes butaságok, mégis végigviszik őket. A XX. században bőven akadt ilyen, de a New York-i Pennsylvania Station lerombolása sok szempontból különleges eset.

Ahol most a Madison Square Garden áll, 1963-ban még az Egyesült Államok, de alighanem az egész világ egyik (ha nem A) legszebb pályaudvara állt. Miért döntöttek a lebontása mellett? Megvan a maga története, el is meséljük.

Az eredeti Pennsylvania Station (mert ugye a pályaudvar földalatti része most is létezik) építését 1901-ben kezdték el és kilenc évig tartott, mire teljesen felépült, de utólag is azt kell mondanunk, minden perce megérte.

A tervezéssel megbízott McKim, Mead & White építészcég (ők tervezték a Columbia Egyetem campusát is) fantasztikus munkát végzett, igazi klasszicista szépséget varázsoltak Manhattanbe.

Úgy vélték, a pályaudvar legyen a „világ egyik legnagyszerűbb metropolisának kapuja”, és ehhez mérten nem fukarkodtak a grandiózus megoldásokkal. Az épület Caracalla római fürdői ihlették, csodás oszlopokkal, ablakokkal.

A méretek is önmagukért beszéltek, hiszen a pályaudvar két teljes blokkot elfoglalt New Yorkban. Kellett is a hely, hiszen a pályaudvar gyorsan az egyik legfontosabb közlekedési csomóponttá vált.

Az 1920-as évekre az ott megforduló utasok kétharmada a külvárosokból dolgozni érkezni ingázó volt, de indultak innen vonatok olyan nagyvárosokba is, mint Chicago és St. Louis.

Keress külföldi munkát a Határátkelőn!

Az 1930-as években a Greyhound buszállomást épített a pályaudvar mellé, ami tovább növelte a forgalmat. A vasúti közlekedés csúcskorszaka a II. világháború idején tetőzött, és nem volt ez alól kivétel a Penn Station sem.

Aztán az 1950-es évek elhozta a gazdasági fellendülést, ami húzta magával az amerikai autógyártást is, így a vasúti közlekedés elkezdett háttérbe szorulni. Sajnos a mesés szépségű pályaudvar is hanyatlásnak indult, a tulajdonos Pennsylvania Railroadnak pénzügyi gondjai támadtak, és általában véve szakmailag sem volt a csúcson, így nem foglalkoztak különösebben a fenntartással, renoválással.

A helyzet odáig fajult, hogy ebben az évtizedben kénytelenek voltak eladni a föld feletti rész jogait, majd megszületett a döntés: lebontják a pályaudvar földfelszíni részét, hogy megépülhessen a Madison Square Garden.

Ha azt mondjuk, a közvéleményt sokkolta, amikor a New York Timesban 1961-ben megjelentek az első erről szóló hírek, akkor jóformán semmit sem mondtunk. Először nem is nagyon akarták elhinni, hogy ilyesmi lehetséges, aztán következtek a tüntetések, de semmi sem használt.

Így aztán 1963 októberében megkezdődött a bontás (a New York Times vezércikke úgy fogalmazott, „valószínűleg nem azok alapján az épületek alapján ítélkeznek majd rólunk, melyeket felhúztunk, hanem amelyeket leromboltunk”), és minden komolyabb teketória nélkül eltüntették a föld felszínéről minden idők egyik legnagyszerűbb pályaudvarát.

A veszteségnek egyetlen előnye volt: a sokk nyomán hozta létre New York városa a műemlékvédelmi bizottságot.

A Penn Station a mai napig működik, olyannyira, hogy a világ legforgalmasabb közlekedés csomópontja, többen fordulnak meg itt, mint a La Guardia vagy a Kennedy repülőtéreken, vagy a londoni Heathrown.

(Fotó: loc.gov)

Share.

About Author

Leave A Reply