Németország

0

Munkakeresés, adózás, tb, családi pótlék azaz jogaink és kötelességeink Németországban, avagy hogyan vágjunk neki, hogyan keressünk lakást Németországban.

Köln2_1.jpg(fotó: Petika)

Európai Uniós állampolgárként természetesen nem kell tartózkodási engedélyt kérnünk, ugyanakkor ha három hónapnál tovább tervezünk maradni (márpedig tervezünk, hiszen ezért indultunk el…), akkor hivatalos igazolást kapunk a tartózkodási jogról (ez a magyar fülnek és szemnek feldolgozhatatlan Freizügigkeitsbescheinigung). Máris frissítem az információkat: ez utóbbi hivatalos igazolás 2013-ban megszűnt, EU-s állampolgároknak nincs rá szüksége.

A lakcímünket is be kell jelenteni, itt érdemes az adott tartomány előírásairól külön is tájékozódni, de a lényeg, hogy jelentkezni kell a lakcímbejelentő hatóságnál (Rathaus), amely aztán továbbküldi papírunk az idegenrendészethez, amelytől majd megkapjuk az igazolást.

Fontos link:

Belügyminisztérium

Keressünk munkát!

Közben persze vadul keresünk munkát is (ha esetleg úgy megyünk ki, hogy még nincsen), amiben – ismét csak az EU-nak hála – senki és semmi nem korlátoz minket, munkavállalási engedély nem kell. (Hiába evidencia, azért nem árt felhívni a figyelmet itt is: ha nem ismerjük a nyelvet legalább alapszinten, ne induljunk el, mert szinte kódolva van a sikertelenség.)

Aki a legnagyobbal akarja kezdeni, az a német munkaügyi szervezet oldalát válassza, ez azArbeitsagentur, itt a munkáltatók által bejelentett állásokat találhatjuk meg, valószínűleg nem nagyon akad ennél bővebb adatbázis Németországban.

Természetesen próbálkozzunk állásközvetítőkkel is, ezek általában a munkaügyi szervezet engedélyével működnek (ha nem, akkor inkább ne próbálkozzunk), fontos, hogy szolgáltatásaik ingyenesek, tehát tőlünk nem kérhetnek érte pénzt.

A tanácsadás már más kérdés, tehát például ha pályázunk egy állásra és mondjuk a papírok kitöltéséhez segítséget kérünk tőlük, akkor azért már kérhetnek pénzt.

Mint arról már elég sokszor volt szó, Németországban sokáig nem létezett központilag megállapított minimálbér, a legtöbb szakmában azonban van kollektív szerződés, mielőtt bértárgyalásokba kezdünk ezt érdemes megismerni.

A német parlament alsóháza, a Bundestag idén júliusban fogadta el (nagy többséggel) a 8,50 eurós törvényes minimális órabér bevezetését. Az összeget 2016-tól kétévente felülvizsgálják, és néhány ágazatban 2017-ig átmeneti szabályok lesznek érvényben. A kormány adatai szerint a döntés 3,7 millió munkavállalót érint, ők eddig ennél kevesebbet kerestek.

A minimálbér nem vonatkozik a 18 év alattiakra és hat hónapig azokra, akik tartós munkanélküliség után lépnek ismét munkába. Azokon a területeken, amelyeken ágazati bérmegállapodások vannak érvényben, a bér 2016-ig elmaradhat a törvényes minimálbértől.

Emellett természetesen az sem árt, ha a neten körülnézünk kicsit, sok helyen találunk bérkalkulátort, bérjegyzéket – nem üljünk le úgy tárgyalni, hogy nem vagyunk tisztában az adott ágazat fizetési viszonyaival.

Ha magunk szeretnénk vállalkozást indítani, annak semmi akadálya, uniós állampolgárként megtehetjük, értelemszerűen ugyanazok a törvények vonatkoznak ránk is, mint a németekre.

Fontos linkek:

Munkaügyi szervezet, Bundesagentur für Arbeit
Bérkalkulátor
Szakszervezetek
Tájékoztató német lehetőségekről kifejezetten külföldieknek
Make it in Germany munkahelybörze
Munkavállalás Németországban

Hogyan adózunk?

Korábban létezett az adókártya (Lohnsteuerkarte), amelyet az önkormányzatnál kellett megigényelni. Azonban mostanra már átálltak egy elektronikus rendszerre (ELStAM), amelyhez a munkavállaló egy adóazonosító számot kap, amely meg is marad, így ha munkahelyet vált akkor sem változik, ezért kevesebb adminisztrációval jár, mint a korábbi kártya. Ezen a linken egy videóis elérhető az regisztráció folyamatáról, amely az adószámhoz jutáshoz szükséges.

A személyi jövedelemadó előlegét (akárcsak Magyarországon) a munkáltató automatikusan levonja a fizetésünkből, a bevallást május 30-ig kell benyújtanunk, az adóév a naptári évvel egyezik meg (azaz január elsejétől december 31-ig tart).

Miután Németországban sávos adózás van, azaz aki többet keres, nagyobb arányban fizet adót, így nem mindegy, a 6 kategória közül melyikbe esünk. Ráadásul a fizetésen kívül a családi állapotot és egyéb tényezőket is figyelembe vesznek. Nem nagyon lehet átlagolni, de ha mindenáron akarunk, akkor körülbelül a fizetésünk harmadát vonják el.

A kettős adóztatást egy még 1979-ben megszületett egyezménynek köszönhetően kerülhetjük el, ennek az a lényege, hogy a jövedelmünk után csak az egyik országban kell adóznunk. (Dióhéjban: ott adózunk, ahol a munkavégzés időtartama meghaladja a 183 napot, azaz a fél évet.)

Elvileg (és itt most ne menjünk bele a mindenféle, egyre sötétedő színű gazdaság taglalásába) amikor elkezdünk dolgozni, a munkaadó köteles minket bejelenteni a megfelelő szerveknél.

Ehhez viszont nekünk a következőket kell átadnunk a cégnek:

– lakcímbejelentő papír
– adókártya
– német bankszámlaszám
– a betegbiztosítási tagságról és szociális igazolványról (Sozialversicherungsausweis) adott igazolást (ennek beszerzése akár sok hét, két hónap is lehet, így érdemes a biztosítótól igazolást kérni)

Ha ezek közül valamelyiket nem tudjuk bemutatni, előfordulhat, hogy nem kapunk fizetést (nem azért, mert a cég csúnya és gonosz, hanem mert egyszerűen a törvények szerint nem fizethet).

Fontos linkek:

Kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény
Szociális igazolvány
Nettó fizetés kiszámolása

Családi pótlék, adókedvezmény

Családi pótlékot az kaphat, aki Németországban állandó lakhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik (ez természetesen vonatkozik a külföldi állampolgárokra is). Kivételt azok jelentenek, akiket a munkaadó átmeneti szolgálatteljesítés miatt küld Németországba, ők nem kapnak családi pótlékot.

Az alapszabály az, hogy azon gyermekek után igényelhetünk családi pótlékot, akik Németországban (vagy egy EU-tagállamban) laknak, vagy ott tartózkodnak. Egy gyermek után csak egy személy kaphat családi pótlékot, csakúgy, mint Magyarországon.

Ráadásul a gyermek után csak egy uniós tagországban igényelhetünk családi pótlékot, alaphelyzetben ez persze mindig az, ahol élünk. Nyilván itt is lehetnek speciális esetek, de ebbe most nem mennék bele.

Fontos ugyanakkor tudni, hogy az adókedvezmény akkor is jár annak, aki Németországban dolgozik, ha a gyermek nem tartózkodik Németországban, azaz ha kint vállalunk munkát, de a család többi tagja Magyarországon maradt, attól még nekünk jár az adókedvezmény a nem velünk élő gyerek(ek) után is.

Anélkül, hogy mélyebben belemennék a különböző variációkba és szabályokba, fontos tudni, hogy minél több gyermeket nevelünk, annál nagyobb az adókedvezmény mértéke is, sőt, ha nincs gyermekünk, de házasságban élünk, akkor is kedvezőbben adózhatunk.

Fontos link

Egészségbiztosító

Társadalombiztosítás

Visszatérve a munkahelyhez, a munkáltató köteles minket a különböző társadalombiztosítási intézményekhez bejelenteni. Ha ez megtörtént, kapunk egy regisztrációs számot, ez alapján tart majd minket nyilván a tb. A járulék összegének egyik felét fizetjük mi, a másikat a munkaadó. A mi részünket meg sem kapjuk, azt a munkaadó egyből továbbítja a biztosítóhoz.

A következő járulékokat fizetjük:

– egészségbiztosítás
– anyasági biztosítás
– munkanélküli biztosítás
– rokkantnyugdíj
– öregségi és özvegyi nyugdíj

Noha a betegbiztosítást is közösen fizetjük a céggel, ahol dolgozunk, a biztosítót nekünk kell kiválasztani, és a tagságot is nekünk kell igényelni. Ismét két leírhatatlan és kiejthetetlen német kifejezés jön: krankenkassemitglied és sozialversicherungsausweis.

A járulékok a biztosítási alaptól (no meg a biztosítótól) függenek, általában 12,5 és 17 százalék között mozognak. A nyugdíjakból (a nyugdíjkorhatárt egyébként 65 év) vont járulékok felét a nyugdíjbiztosító fizeti.

Az Európai Egészségbiztosítási Kártya sürgősségi ellátásra ugyan jogosít bennünket az unión belül (igényelni a lakhely szerinti egészségbiztosítási pénztárnál kell), ám érvényességi ideje csak 1 év.

Fontos link:

Társadalombiztosító

Munkanélküli segély

Abban a sajnálatos esetben, ha elveszítjük a munkánkat, jó, ha felkeressük a helyi munkaügyet és kérjük, hogy az E301-es nyomtatványon igazolja a munkaviszonyunk, ráadásul ők segítenek a munkanélküli ellátás igénylésében is.

Ha a megelőző két évben legkevesebb egy évet nem dolgoztunk (azaz az elbocsátásunkat megelőző 24 hónapból 12-őt), akkor nem érdemes reménykedni, hiszen nem vagyunk jogosultak munkanélküli ellátásra.

Fontos az is, hogy nem kötelező, hogy ezt a 12 hónapot Németországban dolgozzuk le, ugyanis a más tagállamban munkaviszonyban töltött idő is beszámít.

Lakáskeresés

Az albérletkeresés minden határátkelés egyik nehéz és tulajdonképpen legtöbb pénzt igénylő szakasza. Ez az a terület, ahol nagyon komoly (és nem feltétlenül kellemes) meglepetések érhetnek minket, ha nem tájékozódunk előre.

Lakáshirdetéseket a szokásos helyeken (erre specializálódott oldalak, újságok rovatai, ingatlanközvetítők) találhatunk, illetve Németországban vannak bérlakással foglalkozó központok is.

“Mi mindig az Immobilien Scout24-en kerestünk lakást. Itt érdemes a keresőben beállítani, hogy Provisionfrei- közvetitői díj mentes, és einbauküche-hogy legyen konyha. Mert az átlag német albérlet teljesen üres, van hogy lámpa helyett csak drótok lógnak a plafonról. Itt minden adat fenn van a rezsiköltségeken keresztül, hogy milyen messze van a bolt vagy iskola. Én csak ajánlani tudom.” (Rita D.)

Közvetítő cég nélkül olcsóbb, de sokkal nehezebb lakást találni, a közvetítők viszont elég komoly jutalékot számolnak fel, aminek összege jobb esetben csak a bérleti díj egyhavi, rosszabb esetben háromhavi összege is lehet. Ha mindez nem lenne elég, természetesen kauciót is kell fizetnünk a tulajdonosnak, ami inkább három- mint egyhavi bérleti díj összege, márpedig ha ezt a két tételt összeadjuk, akkor már elég sok euró jön ki.

Az is növeli a költségeinket, hogy Németországban a legtöbb kiadó lakás nem bútorozott, bár általában azért gáztűzhely és hűtőszekrény van. A kiköltözést 3 hónappal korábban jelezni kell a bérbeadó felé.

Egy korábbi posztban már szó volt a lakáskeresésről, akkor idéztem Edit blogját, aki példát is hozott arra, mennyibe is fáj egy lakásbérlés, most ezt csak a példa kedvéért visszaidézném: lakbér havi 500 euró (Kaltmiete – fűtési költség nélkül, Warmmiete – fűtési költségekkel, Nebenkosten – rezsi), kaució 3 hónap, jutalék 2 hónap. Tehát az első percben le kell tennünk 2500 eurót, plusz az első havi bérleti díjat, meg ki kell fizetni az első rezsit. Tehát még plusz kb. 700, azaz összesen 3200 euró.

A szerződés aláírása előtt még minden tulaj lekéri az ember Schufáját (mint Magyarországon a rossz adós lista, csak itt nagyjából még a fehérnemű méretet is tárolják), és ha abban bármilyen negatív bejegyzés van (nem fizetett hitel pl.), akkor az illető garantáltan nem kap lakást.

Mikor az ember eldönti, hogy szeretne kivenni egy lakást, ki kell tölteni egy adatkérő lapot, ahol általában számos adatot kérnek el, néhányat jogtalanul. Ha ezt nem tölti ki valaki, nem kapja meg a lakást.

Amit kérdezni szoktak: munkahely, mióta, meddig dolgozik ott a leendő bérlő, fizetés, családi állapot, háziállat (nem szeretik itt, ha van), futó hitelek, előző tulaj neve, címe (ez utóbbi pl. nem olyasmi, amit az ember engedély nélkül kiadhat csak úgy egy idegennek).

Folyamatos lakhatási költségek

Kaltmiete (KM): a lakás otthon ismert bérleti díja

Warmmiete: KM+rezsi egy része, mindig megbeszélés tárgya, hogy mi van benne, ált. vízdíj, szemétdíj, lépcsőház-takarítás, fűtés (elszámolás ált. évente egyszer)

Extra: áram

Internet+telefon+tv: csak határozott idejű (min. két éves) szerződés van (kivéve pár nagyon rossz minőséggel működő szolgáltatónál), viszont a bekötés tempója villámgyors (napok), és a szolgáltatás működik.

Fontos linkek

Quoka.de albérletkereső
Jutalékmentes lakások
Ihr Europa (lakhelyváltással kapcsolatos információk)

Immobilienscout24

Immonet

Kautionsfrei

Oktatás

Németországban a teljes oktatási rendszert az állam felügyeli, maga az oktatás azonban tartományi hatáskör. Mivel óvoda nem kötelező, ezért igényelni lehet, de állami támogatást nem kapunk rá.

A kötelező iskolai oktatás a gyerek hat éves korától a 18. életévéig tart. Az oktatás (és a tankönyvek) ingyen vannak, bár utóbbihoz előfordul, hogy a szülőknek is hozzá kell járulniuk.

Ami határátkelőként még fontos, hogy az uniós szabályoknak megfelelően a tagországoknak a saját állami képesítéssel egyenértékűnek kell elismerniük a másik tagországban szerzett képesítést. A diploma elismerését azonban kérvényezni kell és ha lényeges különbség van a két ország képzése között, akkor továbbképzésen kell részt venni és/vagy különbözeti vizsgát kell tenni. Érdemes előre tájékozódni, a továbbképzés ugyanis akár több évet is igénybe vehet!

Fontos linkek

Oktatási minisztérium
Német elismerési törvény (magyarul)

Diplomák elismerése (NARIC központok)

Nagykövetségek

Berlini Magyar Nagykövetség
Unter den Linden 76., 10117 Berlin
tel.: +49-30-203-100, fax: +49-30-229-13-14
e-mail: info@ungarische-botschaft.de

Budapesti Német Nagykövetség
1014 Budapest, Úri utca 64–66., tel.: 06-1-488-3500
e-mail: info@deutschebotschaft.hu
www.deutschebotschaft-budapest.hu

 

Share.

About Author

Leave A Reply