Nem vágytam el soha Magyarországról

0

Amikor felvetettem, írjátok meg, mi az a tíz dolog, amiért szerettek ott élni, ahol éppen éltek, akkor a blog jellegéből adódóan elsősorban külföldi helyek merültek fel. Aztán kommentekben is többször felmerült, hogy miért ne lehetne ilyen posztot írni Magyarországról is, ami teljesen igaz. És akkor megérkezett Dikusz írása, ami persze csak egy egészen kis szeletét adja egy egész országnak, de nekem nagyon tetszett. A mai tehát egyfajta „különkiadás”, hiszen egyetlen kerületről szól, és az is Magyarországon van, de én nagyon örültem neki – remélem, ti is így lesztek vele!

„Kezdeném azzal (ha már ez a sorozat kiindulópontja), hogy mit szeretek Magyarországban. Nem pont tíz pontban, de bevezetőnek talán megteszi.

A nyelv

Egész életemet itt éltem le, bárhová megyek országon belül, megértik mit mondok (legalábbis remélem). Nem kell görcsölnöm azon, hogy nem beszélem a nyelvet.

Itthon még az sem gond, ha valaki tájszólással beszél, inkább élvezet hallgatni az ízes szavakat. Szeretem azt, ha járjuk az országot, akkor mindenhol szívesen fogadnak, ehhez persze nekünk is úgy kell hozzáállnunk, kérdeznünk.

Utazás

Sokat utazom vonattal, busszal, el lehet hinni, hogy ismerem a viszonyokat. Nekem soha, semmi bajom nem volt azzal, hogy van-e wifi a vonaton vagy nincs, szerintem ez nem létkérdés. Szeretem a tájat nézni, vagy olvasni, rejtvényt fejteni. Mindig meg tudom úgy tervezni az útjaimat, hogy mindenhova el tudjak jutni.

Egészségügy

Sokat voltam kénytelen az utóbbi években kórházakban járni. Abból a pénzből, amiből gazdálkodhatnak, egyszerűen nem lehet többet kihozni.

Ügyintézés

Dolgoztam – majd 30 évig – hivatalokban, bár nem közvetlenül azon a területen, ahol ügyfelekkel foglalkoznak. Nekem talán éppen ezért nem volt különösebb bajom. Itt sem volt mindegy, milyen hangnemben beszélünk.

Olvastam itt és más oldalakon is, hogy külföldön mindig, minden tökéletesen működik a hivatalokban, azért biztos ott is vannak hasonló, nem túl kellemes esetek, ugyanolyan arányban, mint itthon.

Kultúra

Aki megteheti, itthon is megtalálhatja a lehetőségeket. Kérem nem félreérteni: itthon is, ahogy bárhol máshol a világban nyilván élnek olyanok, akik nem engedhetik meg maguknak bármennyire is szeretnék, hogy színházba, vagy üdülni menjenek.

Ami nem tetszik: mindent átsző a politika

Lehet erről litániát írni, nem biztos, hogy érdemes. Évtizedes baráti kapcsolatok azért szakadnak meg, mert nem egy oldalon állunk, ez borzasztó.

És akkor most induljunk el erre a bizonyos sétára, illetve előtte még pár szóban arról, hogy ez az a hely, kerület, ahol szeretek élni, immár negyven éve. Belegondolva mikor ideköltöztünk, én is „határátkeltem”. Budapest legkisebb, legzsúfoltabb kerületéből vándoroltunk ki egy zöldebb, élhetőbb helyre.

Így belegondolva értettem meg azt (lehet helytelenül), mit jelent az, ha az ember eddigi életének kétharmadát már az új hazájában, kerületében éli le. Ide született a fiam, itt nőtt fel, neki minden épület ismerős.

Otthonom, Budafok

Most tehetem – szeretném is megtenni-, hogy amíg bírom, annyit ismerek meg Budafokról, amennyit lehet. Ez a kerület megérdemel ennyit, talán a legkevésbé ismert, de legérdekesebb kerülete Budapestnek.

A régi lakóhelyen, ahol életem első húsz évét töltöttem, csak egy emlék. Nekem már ez a kerület az otthonom, oda nem vágyom vissza.

Közel 1000 külföldi állásajánlat vár a Határátkelőn egyetlen kattintásra

Nem vágytam soha el innen, az országból sem. Az igazság az, se bátorságom, se igazán indokom nem volt arra, hogy világgá menjek. Lett volna alkalmam rá, nem is lett volna túl macerás, de nekem itt – Budafokon – jó.

Már megtehetem, hogy járjam az országot, városokat, embereket ismerjek meg. Rá tudok itthon is csodálkozni gyönyörű tájakra, falvakra.

A terveim között szerepel még, hogy a kerületet még jobban megismerjem, és először a megyeszékhelyekre látogassak el. Nekem az is fontos, hogy ezeket a helyekhez kötődjek ismerősök, barátok által. Sokkal jobban meg lehet így ismerni egy várost.

Két városban már jártam: Szegeden többször is, ott barátaim élnek, Nyíregyházán meg októberben voltam, ott is nagyszerű „házigazdát” fogtam ki:)

Nem mondom, hogy minden rendben van, de erről nem Budafok – azzal minden rendben van – hanem egész más tehet…

Szóval én is megírnám a magam listáját, ami egyben városnéző séta is lenne, ahol bemutatnám egy igen kicsi szeletét Budapest XXII. Kerületének, Budafok-Téténynek.

A kerület igen érdekes, és kevésbé ismert, felfedezett része a fővárosnak. Három olyan kastély van ezen a kis területen, amelyekről azt gondolom, hogy talán nem sokan hallottak, láttak. Magam sem, mert manapság állapotuk, vagy rendeltetésük jellege szerint nem látogathatók.

A nyitóképen a Városháza épülete látható. A kívül-belül szépen felújított épület ma műemléki védettség alatt áll. Maga a környék is rendezett, a városházával szemben rendőrség, kicsit arrébb a Posta épületei vannak.

Innen nem messze az új Szomszédok Piaca található. A nevét onnan kapta, hogy a régi piacon forgatták a Szomszédok-egyes jeleneteit. Ugyan nívódíjat kapott, de az nem járt együtt azzal, hogy a vevők, és az árusok is elégedettek legyenek. A kerület közlekedése szerintem talán a legjobb a fővárosban.

A sétám találomra kiválasztott kezdőpontja. azért innen indultam, mert lefelé sétálva mindegyik kastély, és a templomok is elérhetőek. A kálváriát 1761-ben a helyi szőlőművesek építtették.

A legutóbbi felújítás után, 2015 júliusában átadott kálváriát alig egy héttel később a vihar súlyosan megrongálta, az árnyat adó fenyőket rádöntötte a szobrokra. A rendbehozatal alatt ismeretlenek sátánista jelképeket festettek rájuk, de sikerült ezeket eltávolítani.

A kálvária útján sétálva a stációkkal szemben kis zománcozott táblácskák láthatók az útpadkán, amiken a magyar történelem meghatározó jeleneteit ábrázolják.

Hogy ki készítette nem sikerült hirtelenjében kiderítenem. Szerencsére van Promontor történetéről könyvem, és vannak olyan városismereti előadások, ahol jobban megismerhetjük a kerület történelmét.

A kálváriát végigjárva a Szent Péter és Pál kápolna áll. Ezt a kis templomot az 1740-es években Promontor területén is pusztított pestisjárvány után állíttatta Knoll József lánya. A templom előtt áll az Ősök fája, egy gyönyörű mezei juhar, ami több mint 250 éves. 2013-ban a védett fa lett az év fája.

Kicsit fölfelé indulva jellegzetes épületek láthatók. Igen csak hiányos ismereteim szerint az itt lakó svábok káposztát savanyítottak. A két ablak alatt látható kapu mögött volt a savanyító helység.

Ahol nyitva volt a kapu, látni lehetett, hogy a hegy oldalában pince is van. Mindegyik háznak van/volt ebben az utcában, ami a kerület legszebb utcája.

Az előbbi képen látható házzal átellenben áll az igencsak romos állapotú Czuba-Durozier kastély/villa, amit egy Magyarországra települt francia iparos építtetett, az épület pincéjében konyakgyárat hozott létre. Negyven évvel ezelőtt még laktak benne, az egyre romosabbá váló épületből kiköltöztették a lakókat.

A budafoki Szent Lipót templom. 1755-ben készült el a kis templom, későbbi bővítették, újraszentelték 1896-ban. Szintén felújított, a hívek által gyakran látogatott templom.

Hozzá tartozik a Péter Pál kápolna, a kálvária, a keresztút, és a Törley mauzóleum is. A mauzóleum épülete jól látható, jellegzetes épület. Sosem láttam, a nézendők listáján van, teljesen lepusztult, vandálok által tönkretett épület.

Nem messze a templomtól továbbhaladva áll a Sacelláry kastély. A kastélyt Sacelláry György építtette lánya számára, aki 1885-ben Törley József felesége lett. Tüdőszanatórium működött az 1980-as évekig. Ma magánkézben van, nem látogatható, exkluzív rendezvényeket tartanak benne. Őrzött zárt épület, fotózni csak így lehetett.

A Törley kastély épülete. Törley József építtette, közvetlenül a Sacelláry kastély mellett áll. A Sugárbiológiai Kutatóintézet működött, működik(?) benne, a kép bal oldalán látható sárga épületen oldalán még rajta van az intézet neve. A jobb oldalon látható a Törley Látogatóközpont fehér épülete, a gyár történetét mutatja be, pincelátogatással egybekötve.”

Külföldre költöznél, de nincs munkád? Válogass a Határátkelőn!

Share.

About Author

Leave A Reply