„Nem éreztem a hátrányát, hogy bevándorló vagyok”

0

A rendszergazdaként dolgozó János a feleségével költözött Svédországba, mert úgy érezték, Magyarországon nem tudnak egyről a kettőre jutni. Próbáltak minél jobban felkészülni a határátkelésre és bár még így sem volt könnyű a beilleszkedés, közel öt év után már nem akarnak hazaköltözni.

János és párja még 2012-ben szemelték ki maguknak Svédországot, igyekeztek minél jobban felkészülni az ottani életre, elkezdtek svédül tanulni, és nagyon odafigyelni a kiadásaikra, hogy a lehető legnagyobb tartalékkal tudjanak belevágni. Végül 2013 elején költöztek ki.

„Amikor kijöttünk, azonnal elkezdtem munkát keresni, mindenféle helyre beadtam az önéletrajzomat, és körülbelül 6 hónapig tartott, mire találtam egy rendszergazda munkát” – mondta a Pénzcentrumnak.

Végül három és fél éven át dolgozott egy nagyobb nemzetközi vállalatnál, de idén felmondott.

„Amikor felvettek, azt ígérték nekem, hogy rövidesen – fél-egy év után – nőni fog a fizetésem olyan szinten, hogy megkapom azt a fizetést, amit a bértárgyalások során is jeleztem. Valamelyest nőtt is a fizetésem, de csak inflációkövető mértékben” – mesélte.

Külföldi állásajánlatok százai egyetlen kattintásra! Ne hagyd ki!

„Türelmesen vártam 3,5 évig, és idén januárban döntöttem úgy, hogy el kell kezdeni komolyan új munkahelyet keresni, mert nem kapom meg azt, amit szerettem volna. Januárban kaptam egy nagyobb emelést úgy, hogy kibővítették a munkakörömet és a felelősségemet, ami valamilyen szintű előrelépés volt, de nem sikerült megegyezni. Mondtam is a munkáltatómnak, hogy kiegyezek ezzel, de nem vagyok elégedett. Korábban is keresgéltem, de nem annyira intenzíven, januártól viszont sokkal intenzívebben nekiláttam, és márciusban fel is hívott egy fejvadász” – emlékezett vissza János, aki nyár eleje óta dolgozik új munkahelyén.

Anno havi bruttó 25 ezer koronás fizetéssel kezdett (nem mintha lenne értelme átváltani, de ez bruttó 800 ezer forint, de hát a megélhetési költségek is mások – erről majd később), majd ezt megemelték 26 500 koronára, januárban pedig 31 ezerre.

Új munkahelyén bruttó 39 ezer koronát keres, ami azt jelenti, hogy nagyjából valamivel több, mint 28 ezer koronát kap meg nettóban.

A legnagyobb anyagi megterhelést Svédországban is a lakhatás jelenti. Az albérletek drágák, ráadásul egy-egy lakásra hosszú a várólista is, ő és felesége éppen ezért inkább vásároltak egy kis lakást.

Persze ehhez kellett némi kezdőtőke, amit a magyarországi lakás eladásából és hitelből finanszírozták. Most az a pénz, amit havonta albérleti díjra költenének, a törlesztőrészletbe megy.

Ami a kiadásokat illeti, a lakásért havonta átlagosan 8-10 ezer koronát (ha mára fizetést egyszer átváltottuk, tegyük meg most is: ez 260-320 ezer forint) fizetnek, viszont ebben benne van a rezsi, a havi törlesztőrészlet, a parkolóhely és az internet előfizetés is.

„Sosem éreztem, hogy hátrányos helyzetben lennék azért, mert bevándorló vagyok. Az viszont nem árt, ha az ember legalább alapszinten beszél svédül, ez elengedhetetlen a mindennapok során” – mondta János.

Még akkor is, ha informatikusként a munkahelyen nem volt fontos a svéd nyelv ismerete, hiszen a hivatalos nyelv az angol. Általában viszont svéd nyelvtudással könnyebb elhelyezkedni.

János és felesége nem tervezik a feleségével, hogy visszatérnek Magyarországra. Hiányoznak ugyan a barátok, és azért a beilleszkedés sem könnyű, de az élet könnyebb és a jövő is kiszámíthatóbb Svédországban.

Szívesen élnél külföldön, de nem találtál még munkát? Keress a Határátkelőn!

Share.

About Author

Leave A Reply