„Néha pánikba esem, ha nem jut eszembe egy magyar szó”

0

Ki vagy külföldön? Alighanem sokan teszik fel maguknak ezt a kérdést, annál is inkább, mert a határátkeléssel az ember nemcsak az élete egy részét, de a személyisége egy részét is elhagyja.

Legalábbis erről vallottak azok a harmincas-negyvenes határátkelők, akiket a wmn.hu oldal kérdezett meg tapasztalataikról. Volt, aki azt mondta, „félelem, düh és szégyen” maradt benne Magyarországgal kapcsolatban (ezeket a vallomásokat itt olvashatjátok), de sokan beszéltek arról, miként keresik saját magukat a határokon túl.

„Félelem, düh és szégyen maradt bennem Magyarországgal kapcsolatban”

„Nincsenek körülöttem olyanok, akik mindig is ismertek. Ennek van egy pozitív oldala is, amikor úgy érzem, ha valami sikerül, azt tényleg magamnak köszönhetem. Rosszabb napokon ennek az árnyoldala jut eszembe: hogy itt nem vagyok pótolhatatlan” – írta például Kinga.

„A távozással lemond az ember valamennyire a társadalmi beágyazottság melegségéről is – nincs ismerős orvos, nincsenek gyerekkori emlékekkel megtöltött utcák, nem jönnek maguktól a szóviccek, stb.” – ez már Flóra tapasztalata.

Állást keresel külföldön? Közel 1000 lehetőség vár rád egyetlen kattintásra!

Nagy kérdés persze a nyelv, hiszen azt azért ebben a korban már mindenki tudja és elfogadja, hogy soha nem fog már olyan természetességgel használni egy másik nyelvet, mint a magyart. Csakhogy ezzel párhuzamosan azért a magyarból is felejthet az ember.

„Néha pánikba esem, ha nem jut eszembe egy-egy szó, vagy elbizonytalanodom valaminek a helyesírásában. Verseket sem fogok más nyelven igazán élvezni, viszont az én gyerekeim meg a magyar verseket nem fogják majd értékelni, ezek sok más mellett eltörpülnek, de mind a veszteségek közé sorolódnak” – írta az egyik megkérdezett.

Persze a határátkelés nem gyógyír minden problémára, még ha akadnak is olyanok, akik hajlamosak ezt hinni – figyelmeztet Orsi.

„Szerintem külföldön élni nagy szabadság (a politikai rendszertől, a magyar valóságtól, a családtól, és a mindennapi rutinoktól), de baromi sok munka, mire otthon érzi magát az ember. Azt is gyakran látom, hogy ismerőseim keresik „A Tökéletes Helyet”, ahol minden jó lesz. Pedig ahol az időjárás jó, ott nincs munka (például Olaszország vagy Spanyolország); ahol sokat lehet keresni, ott a megélhetés is drága (például Svájc); ahol jól működő demokrácia van, ott nehéz a társadalomba integrálódni (például Dánia, Svédország), és ami nagyon szuper hely, oda sokan is akarnak menni, és ez meglátszik a lakások árán (például London, Barcelona, New York, Párizs)” – vélekedett.

Ausztriába, Németországba, Svájcba, Hollandiába – külföldre mennél dolgozni? Válogass itt állást!

(Fotó: pixabay.com/Free-Photos)

Share.

About Author

Leave A Reply