Nagymamák az elsősök között

0

Dél-Korea egyes vidékein annyira kevés gyerek születik, hogy az iskolákat a tanulni vágyó idősebbekkel töltik fel. Sok helyen egész települések jövője függ attól, sikerül-e mindenkit az iskolapadba ültetni.

Az első osztályos Hwang Wol-geum minden reggel ugyanarra a sárga iskolabuszra száll fel, mint három családtagja: egyikük az óvodába megy, a másik a harmadik osztályba, a harmadik pedig az ötödikbe. Hwang 70 éves és iskolatársai a saját unokái.

Írástudatlan volt egész életében, és emlékszik, hogyan sírt egy fa mögött, amikor látta, hogy barátai az iskolába tartanak hatvan évvel ezelőtt.

Miközben a falu többi gyereke olvasni és írni tanult, ő otthon maradt, etette a malacokat, fát gyűjtött és vigyázott a kisebb testvérei. Ennek az volt az oka, hogy a koreai családok inkább a fiúkat neveltették, a lányoknak más feladatuk volt.

Később maga is hat gyermeket nevelt, és mindegyik középiskolába vagy egyetemre járt.

KÖVESD A HATÁRÁTKELŐT A YOUTUBE-ON IS!

Azonban még mindig bántja, hogy nem tudja megtenni azt, amit más anyák igen. „Levelet írni a gyerekeimnek, leginkább erről álmodozom” – mondta a dél-koreai asszony, aki eddig nem tudott megcímezni egy borítékot és Szöulban járva eltévedt, mert nem tudta elolvasni a táblákat.

A segítség aztán némileg váratlanul érkezett ebben az évben. A helyi iskolában ugyanis kevés volt a gyermek, és ezért fel akarták tölteni az osztályokat.

Egyre kevesebb a gyerek

Dél-Koreában a születések száma visszaesőben van, tavaly a termékenységi arány, vagyis az egy nőre jutó születések száma 1 alá esett, amit egyik legrosszabb mutató a világon.

A vidéki területeken a legrosszabb a helyzet, kevés az újszülött, a fiatal párok ugyanis inkább a nagyobb városokba költöznek a jobban fizető állások reményében.

Hwang körzetében is egyre kevesebb a gyermek. Amikor legfiatalabb fia, a most 42 éves Chae Kyong-deok iskolába járt, 90 új diák iratkozott be minden évben. Most az iskolának összesen 22 tanulója van. Az idei tanév a mélypont.

„Körbejártuk a falvakat, hogy legalább értékes gyereket felvegyünk az első osztályba, de nem találtunk egyet sem” – mondta a brit Independentnek Lee Ju-younk osztályfőnök.

Mivel a tanár és a helyiek nem szeretnék veszni hagyni a 96 éves iskolát, mindent megpróbálnak. Ezért jutott eszükbe, hogy felveszik az idősebbeket, akik meg akarnak tanulni írni és olvasni.

Hwang és még hét másik nő iratkozott be idén, valamennyien 56 és 80 év közöttiek. Jövőre pedig már négyen jelezték, hogy követik a példájukat.

A jövő a tét

A fiatalok számára, akik nem akarnak elköltözni, a település jövője attól is függ, hogy működhet-e tovább az iskola.

„Ki akarna családot alapítani itt, ha iskola sincs? A gyerekek hoznak életet a településre” – mondta Noh Soon-ah, Hwang egyik fiának a felesége.

A helyi oktatási hivatal is támogatta az idősebbek beiratkozásának gondolatát, így Hwang és társa tavasszal elkezdhették a tanulást. Az első nap, ahogy sokan az iskolában, Hwang is sírt – ám ezek az öröm könnyei voltak.

„Hihetetlen, hogy ez történik velem. Mindig arról álmodoztam, hogy iskolatáskát hordhassak” – mondta a nő, aki jól halad az írásjelek elsajátításával.

„Elszántan akarnak tanulni, talán ők az egyetlenek, akik több házifeladatot kérnek” – dicsérte az idősebb elsősöket tanáruk.

Hwang azonban nem tud kibújni a bőréből. Bántotta, hogy nem tud segíteni férjének a mezőgazdasági munkákban az iskolai elfoglaltság miatt, ezért inkább hajnali négykor kel, hogy az eperszedésben is részt vehessen.

A következő terve is megvan: a falu nőegyletének elnöki posztjáért indul majd, amint megtanul írni és olvasni.

Így élnek a dél-koreai fiatalok

(Fotó: pixabay.com/Alexas_Fotos)

Share.

About Author

Leave A Reply