Munkahelyi nyomás – hol a legrosszabb Európában?

0

Vajon melyik európai országban nehezedik rád a legnagyobb nyomás a munkában? Vajon hányan vesszük figyelembe ezt az egyébként nem elhanyagolható szempontot, amikor arról döntünk, melyik országba költözzünk dolgozni?

Nos, a második kérdésre nem nehéz válaszolni, hiszen határátkelőként országválasztásnál alighanem kevéssé merül fel döntő tényezőként a munkamorál vagy a munkakultúra.

Sokkal egyértelműbb szempont a nyelv vagy a távolság vagy egyéb más akár szubjektív tényezők egy célország mellett vagy ellen.

Pedig ha belegondolunk, mennyi időt töltünk el a munkahelyen, mekkora befolyással van ez az életünkre, tulajdonképpen nagyon nem mindegy, hogy milyen mértékű stresszel, időnyomással kell megküzdenünk ott, ahol dolgozunk.

A karoshi

Mint tudjuk, Japán a munkakultúráját tekintve egyik leginkább hírhedt ország, ahol nem ritka az ezen nyomás elviselhetetlensége miatt elkövetett öngyilkosság, illetve szintén a túlmunka miatt egyéb módon bekövetkezett halálozás – szívroham, agyvérzés – sem. Olyannyira nem, hogy erre külön szó született: a karoshi.

Az országban szinte természetes dolog a tizenkétórás munkanap, a minimális kivett szabadság. A kormányzat inkább a munkaidő csökkentésén dolgozik, hiszen a túlhajszolt, kiégett munkavállalók már nem képesek hatékonyan dolgozni. De ne menjünk ilyen messzire, hiszen határátkelőként viszonylag ritkán megyünk egészen Japánig élni, dolgozni.

Maradjunk Európában

Az Eurostat nemrég készült kutatásából érdekes következtetéseket vonhatunk le arra nézve, hogy vajon a különböző európai országokban mekkora kihívással kell az ott munkát vállalóknak szembenéznie, ebből a szempontból.

Az EU 370 milliós népességéből 200 millió dolgozott a 27 tagállamban. Tíz munkavállalóból egy biztosan állandó nyomás alatt dolgozik, míg további 25% szintén gyakran megéli ezt. Ez összesen már több mint a munkavállalók harmada.

A másik kétharmad alighanem szerencsésebb, mert ritkán vagy szinte soha nem érez ilyen jellegű időnyomást magára nehezedni.

Alapvetően talán nem gondolnánk, hogy éppen egy déli szigetország, Málta az a hely, ahol a dolgozók legnagyobb hányada érezte úgy, hogy állandóan időnyomás alatt kell dolgoznia.

Ott 21% érezte ezt az állandó nyomást, míg további körülbelül 26% is gyakran tapasztalta ezt. Vagyis a munkavállalók közel fele van összesen ilyen jellegű stressznek kitéve.

A legkisebb az arány Szlovákiában, északi szomszédunknál mindössze a dolgozók 4,3%-a volt folyamatos nyomásnak kitéve.

Érdekes adat az is, hogy szintén egy mediterrán országban, Görögországban a legmagasabb azok aránya, eléri az munkavállalók felét, akiket folyamatosan vagy gyakran ér időnyomás.

(Ami az 50%-ot egyedül az EU-ból már kilépett Nagy-Britanniában haladja meg. Vagyis egyedül itt vannak többségben azok, akik időstressz szempontjából rosszabb helyzetben vannak, mint, akik nem.)

Akkor most hogy is van a déli államokkal?

Az már kevésbé meglepő adat, hogy Spanyolországban volt a legmagasabb azoknak az aránya, akiknek sosem kellett megélnie az időnyomás miatti stresszt.

Náluk ez az arány 38,7%, míg például, mintha csak az északi és déli munkastílussal kapcsolatos sztereotípiáinkat támasztanák alá a felmérés adatai, ugyanis Finnországban ugyanezeknek az alkalmazottaknak az aránya csak 7,7%.

Számunkra különösen érdekesek lehetnek még azoknak az országoknak az adatai, ahová a legtöbb magyar megy dolgozni. Például rögtön Németország, amely Málta után másodikként áll azok arányát tekintve, akik folyamatos nyomást éreznek a munkájuk során (kb. 17%) és további körülbelül 31%, akik gyakran vannak ilyen helyzetben. De itt is a munkavállalók kicsit több mint fele azért sokkal kevésbé van ennek a stressznek kitéve.

Ausztriában az arányok még jobbak, ott már nagyjából a dolgozók 60%-a az, akit ritkán vagy sosem nyomaszt a határidő, ami azonban egy kicsit még mindig több, mint az EU átlaga.

Így nyírja ki magát egy teljes ország

(Fotó: pixabay.com/Pexels)

Share.

About Author

Leave A Reply